Szia Ági. Akkor kéretik átlapozni az ApCsel 19.12-t. Főleg ha valakinek karizmatikus-ellenessége miatt (melyet betudok az ismeretek hiányának - feloldására tudok ajánlani néhány könyvet, honlapot a megismeréséhez) "csak a szóhasználat" miatt nem tetszik a "kenet" szó?
Ezt kell például érteni alatta: "... éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán benned él." 2Tim.1.6. Elgondolásra, kérésre, ezt is töröljük?
Mint ahogyan a Márk 16.17-18-at, és János 14.12-t. Bagatell. Csak azért, mert egy tiszteletreméltó prédikátornak szintén hiányosak az ismeretei.
Fájdalmas ez és nem vicces - mint minden, az Úr iránti hűtlenség - csak most vettem más hangnemet (segített B.Marci ebben egy másik cikknél).

Egyébként pedig, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.

Az ApCsel19,12- ben Pál szentlélek általi cselekedeteiről van szó, nem a tárgyak hordozták a szentlelket, a betegek pedig PÁL gyógyításában hittek(amely a szentlélek által történt).

Tanulnuk lehet egymástól,figyelmesen lehet olvasni a másik testvér hozzászólását, épülhetünk is egymás által.
Legtöbbet mégis Isten valóságának és szabadító erejének megtapasztalása, segít.
Jézus mindannyiunkat külön a nevünkön szólít, és egyenként meg akar menteni.
Isten megment, mindenkit máshogy, mert nem azonosak a bűneink, megkötözöttségeink.
Újjászülve, szabadon,együtt kell(ene) dicsőítenünk szabadítónkat.
Az idő sürget...:)

Kedves Jocó!
Igen, igazat adok neked, de Jézus parancsa ennél sokkal több.
Kérdésre kérdés: ha hiszel a kiválasztásban, szerinted Istennek mi tetszik jobban? Ha a körmenetre hivatkozva ujjal mutogatunk a másik keresztényre(még a saját egyházunkon belül is), vagy ha Jézus parancsát teljesítjük és ő a lényeg? Mi a fontosabb? Az igazolás, vagy az evangélium? Szerinted mi az ország érdeke? Mi a keresztények feladata, felelőssége?

Szerinted valóban leborulnak a hívők?

Az ApCsel19,12- ben Pál szentlélek általi cselekedeteiről van szó, nem a tárgyak hordozták a szentlelket, a betegek pedig PÁL gyógyításában hittek(amely a szentlélek által történt).

Kedves Éva, a cikkel, én sem tudok egyetérteni, azzal semmiképp, hogy élettelen is hordozhatja, az ÉLŐ EMBER hite (Jézusban) szükséges, ÉLŐ megtért EMBER kérheti.
Szerintem sem biblikus, de várom Bence magyarázatát.

A kegyelmi kiválasztásban hihetek.
"Istennek mi tetszik jobban..."
"Ez az én szeretett Fiam,amiben gyönyörködöm." Isten ma sem gyönyörködik másban! Nincs fontossági sorrend,az evangélium a fontos. Vissza kérdezek. Szívükbe fogadták az evangéliumot azok az emberek,akik a körmeneten részt vesznek? Szerinted bántja Istent,hogy emberek ilyet cselekszenek? És ha bántja,akkor az Ő gyermekeit vajon bántja e,amit a kereszténység nevében tesznek? Téged nem bánt,hogy Máriához énekelve,az evangélium nem veszik komolyan? Nem az a szeretet,hogy mosolyogva elnézzük,hogyan válnak honfitársaink a tévelygések áldozataivá. Mert az Élő Isten nem nézi el! A megváltott emberek borulhatnak le valóban Jézus Krisztus kegyelmi trónja előtt. Majd az Ítéletkor le fognak borulni a többiek is Isten ítélő székénél Jézus Krisztus előtt. Ahol parancs van,ott nincs kegyelem! Ha megváltott ember vagy,akkor tudod,hogy miért. Elég nekünk az Isten kegyelme,önként,örömmel,szabadon cselekedhetjük az Ő akaratát. Belső indíttatásra,nem parancs teljesítésre...

Kedves Jocó!
Igen, igazat adok neked, de Jézus parancsa ennél sokkal több.
Kérdésre kérdés: ha hiszel a kiválasztásban, szerinted Istennek mi tetszik jobban? Ha a körmenetre hivatkozva ujjal mutogatunk a másik keresztényre(még a saját egyházunkon belül is), vagy ha Jézus parancsát teljesítjük és ő a lényeg? Mi a fontosabb? Az igazolás, vagy az evangélium? Szerinted mi az ország érdeke? Mi a keresztények feladata, felelőssége?

Szerinted valóban leborulnak a hívők?

Tetszik Istennek a "szent jobb " körmenet?
Ez lenne itt a kérdés. Fontos kérdés ez,mert református,evangélikus püspököktől kezdve az egész magyar kormány részt vesz ezen az alkalmon.
Ezen a napon István király egykori személye van sok ember hitének középpontjában. Jézus Krisztus,aki úgy szeret bennünket,hogy a kínok kínját szenvedte értünk,sehol nincs,van helyette ország torta,virág karnevál és körmenet.
Értékeljük mi,amit értünk tett Jézus Krisztus? Hálásak vagyunk Neki a kegyelemért? Érdemes erre válaszolni ezen a napon is. Szabad nekünk előtte hitben leborulnunk,ahelyett,hogy halott ember kezével szaladgálunk körbe,körbe!
Ezzel a céllal tettem ki ide ezt a hivatkozást,kedves Bence!
Egy hiten lehetek veled a lélek keresztség,nyelveken szólás ...stb kapcsolatban. Láttam olyan videót melyben a pásztor utasította a Szent Lelket,tegyen csodát. Lett csoda,az emberek elestek,a többiek tapsoltak nevettek és én hozzád hasonlóan tudom,hogy ez nem Istentől való,mert a porszemnyi emberke nem utasíthatja olyan hangnemben a Szentlélek Istent,ahogyan én a kutyámhoz sem beszélek. Tehát egyet értünk mi ebben. Egyet értek én ebben olyan reformátusokkal is,akiknek Jézus Krisztus személye huszadrangú. Botrány,amit leírok,de vállalom. Annak ellenére,hogy az álkarizmák elválasztanak tőlük,azok az Úgynevezett karizmatikusok,akik Jézus Krisztust szeretik mindennél jobban és csak benne bíznak,testvéreim az Úrban,ellentétben azokkal a reformátusokkal,evangélikusokkal,baptistákkal...stb,akiknek Jézus Krisztus nem a minden! Őt szerethetjük! Őt! Aki úgy szeret bennünket,hogy senki más jobban nem szerethet Nála! Ő áldjon meg benneteket,kedves Éva és Bence! :)

Kedves Éva, a cikkel, én sem tudok egyetérteni, azzal semmiképp, hogy élettelen is hordozhatja, az ÉLŐ EMBER hite (Jézusban) szükséges, ÉLŐ megtért EMBER kérheti.
Szerintem sem biblikus, de várom Bence magyarázatát.

Itt jártam az oldalon. Kedves Bence, meg kell jegyeznem (innentől másolom a cikkből):

A Szentírás tanítása szerint ugyanakkor Isten Szellemének (a Szent Léleknek) az ereje, erőtere – keresztény kifejezéssel "kenete" – élettelen tárgyakon is megmaradhat ideiglenesen, ha ezt Isten céljai így kívánják, sőt át is adódhat onnan másra (transzferencia). Így például a mózesi Szent Sátor és különösen a frigyláda hosszú ideig hordozta Isten dicsőségét ("sekína"), amely megölte azokat, akik illetéktelenül hozzányúltak, csapásokkal sújtott városokat, ahová a ládát a filiszteusok magukkal vitték – de megáldotta azokat a helyeket, ahol Isten a ládát örömmel látta. Később a jeruzsálemi Templom volt a sekína, a kenet hordozója. Illés, vagy az Újszövetségben Pál apostol ruhái hasonlóképpen hordozták Isten erejét, utóbbi esetében így számol be erről az Apostolok Cselekedeteinek könyve: "…a betegekhez is elvivék az ő testéről a keszkenőket vagy kötényeket, és eltávozának azoktól a betegségek, és a gonosz szellemek kimentek belőlük." (Apostolok Cselekedetei 19,12)
Isten azonban soha nem engedte meg, hogy ezek a jelenségek az adott tárgyak tiszteletéhez vezessenek. Elizeus holtteste körül nem alakult ki "halottfeltámasztó" kultuszhely, Pál ruháit nem tisztelték a korai keresztények, Illés köpenyét sem adták tovább nemzedékről nemzedékre. Amikor mégis előfordult ilyesmi, az Isten súlyos ítéletét váltotta ki. Amikor az Isten szívből való szeretetét és szolgálatát a Templom és a ceremóniák tisztelete helyettesíteni kezdte, a próféták ezt már mágiának, varázslásnak és bálványimádásnak minősítették (például Jeremiás könyve 7., 26. fejezet, Ézsaiás könyve 66,1-3 stb.), majd a sekína, Isten jelenlétének erőtere elhagyta a Templomot, s az leromboltatott. Egy másik hasonló eset: Mózes egy rézkígyót készített Izrael pusztai vándorlásakor, amelyre ha felnézett az olyan ember, akit megmart egy kígyó, életben maradt és meggyógyult. Ezt az Isten által használt rézkígyót később némelyek vallásos tisztelet tárgyává tették. Ezékiás király azonban "kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, amint az ő atyja, Dávid cselekedett volt. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érckígyót is, amelyet Mózes csinált; mert mind azideig az Izráel fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustánnak. Egyedül az Úrban, Izráel Istenében bízott…" (Királyok 2. könyve 18,3-4)

Eddig az idézet. Kérdezem, hogy ebben mi a kivetnivaló? Miután teljesen biblikus, nézetem szerint SEMMI.
Az Ap.Csel.19.12. erre a TELJES bizonyíték.

Ugyanakkor jól tudom, hogy Téged egyetlen szó zavar, ami nem más, mint a "kenet" szó, melynek fogalmát ez a szakasz pontosan leírja, igaz, anélkül, hogy a teljes karizmatikus megújulást - pusztán fenti szóhasználat miatt, vagy, félreértés/ismeretek hiánya miatt - az ördögtől eredeztetné.

Érdemi kifogásod fenti szakasz ellen - melyeket az IGEHELYEK bizonyítanak - micsoda?!

Az én erős kifogásom - fenti szakasz ellen természetesen semmi - a cikkben olvasott, a II.Helvét Hitvallás azon mondata mely szerint "miséhez stb. (? kérdőjel a stb-re tőlem) hasonlóan bűnt eltörlő és bűnbocsánatot adó erőt tulajdonítottak." NINCSEN bűnt eltörlő egyéb semmi mint az Úr Jézus Krisztus keresztáldozata. Semmi satöbbi. Semmi tulajdonítás. Természetesen a mi álláspontunk ez ügyben - katolikus - számodra mélységében ismeretlen. Ahogyan ebben a mondatban (is) olvasható a TELJES félreértés.
De: a szentek földi maradványainak tisztelete, az ereklye"kultusz" számomra JÉGHIDEG, idegen - hasonlóan, mint ami a cikkben részletesen ki van fejtve.
Nem értem, hogyha ez utóbbi ki van fejtve, mitől óvod Jocót? Az nem lehet más, mint a "kenet" szó, melyet az ApCsel.19.12. - is - magyaráz... és az Úrtól jövő "erő" - hiszen az Úr cselekszik, nem a kendő és a kötény és persze nem is Pál apostol - sőt nemcsak magyaráz hanem igazol is.
Testvéri szeretettel üdvözöllek
Éva

Kedves Bence!
Magam kizárólag az ApCsel/Pál apostol szorosan vett története miatt reagáltam, mert ez aktuális szerintem.
Tisztában vagyok anti-karizmatikus voltoddal, tanulmányoztam Sipos Ete Álmos "Korszellem és keresztyénség" című írásábam az erre vonatkozó passzusokat (mely írás több dologban kiváló, figyelemreméltó és tetszik, ezt sajnálatos módon "mossa bele" - tá tudok mutatni hogy hol és mit, vagyis azt, ami nem odavaló).
Nem gondolom, hogy volna értelme - hiszen szerintem nem vagy "készen" hogy meggyőzzelek (és én nem is, csakis az Úr - Ő pedig megteszi, ha úgy gondolja) tehát ne fáradj velem.
Egyet kérek, hitünket ne vonjátok kétségbe, mentsetek fel a "bálványimádás" valamint az "okkult varázslás" igaztalan vádjai alól, tiszta szándékainkat valamint a megkülönböztetés alapfogalmainak ismeretét ne vitassátok el - és esetleg a tudásunkat sem, dehát ahhoz szintén az szükségeltetik, ami felülről való.
Ebben bízva, testvéri szeretettel
Éva

U.i. Elég lesz nekünk igen-nemet mondani - vagyis NEM-et - a közelgő Antikrisztusra és sátáni bélyegére - melyet minden bizonnyal fel fogunk ismerni (nyugodjatok meg :)) ).

Kedves Éva!

Egy fittyfenét biblikus. Első látásra annak tűnhet, de távolról sem az. Este kifejtem bővebben is, de most mennem kell gajdolni.

http://www.szentendreprogram.hu/teatrum/program.html?programid=2253

Szeretettel: Bence

Itt jártam az oldalon. Kedves Bence, meg kell jegyeznem (innentől másolom a cikkből):

A Szentírás tanítása szerint ugyanakkor Isten Szellemének (a Szent Léleknek) az ereje, erőtere – keresztény kifejezéssel "kenete" – élettelen tárgyakon is megmaradhat ideiglenesen, ha ezt Isten céljai így kívánják, sőt át is adódhat onnan másra (transzferencia). Így például a mózesi Szent Sátor és különösen a frigyláda hosszú ideig hordozta Isten dicsőségét ("sekína"), amely megölte azokat, akik illetéktelenül hozzányúltak, csapásokkal sújtott városokat, ahová a ládát a filiszteusok magukkal vitték – de megáldotta azokat a helyeket, ahol Isten a ládát örömmel látta. Később a jeruzsálemi Templom volt a sekína, a kenet hordozója. Illés, vagy az Újszövetségben Pál apostol ruhái hasonlóképpen hordozták Isten erejét, utóbbi esetében így számol be erről az Apostolok Cselekedeteinek könyve: "…a betegekhez is elvivék az ő testéről a keszkenőket vagy kötényeket, és eltávozának azoktól a betegségek, és a gonosz szellemek kimentek belőlük." (Apostolok Cselekedetei 19,12)
Isten azonban soha nem engedte meg, hogy ezek a jelenségek az adott tárgyak tiszteletéhez vezessenek. Elizeus holtteste körül nem alakult ki "halottfeltámasztó" kultuszhely, Pál ruháit nem tisztelték a korai keresztények, Illés köpenyét sem adták tovább nemzedékről nemzedékre. Amikor mégis előfordult ilyesmi, az Isten súlyos ítéletét váltotta ki. Amikor az Isten szívből való szeretetét és szolgálatát a Templom és a ceremóniák tisztelete helyettesíteni kezdte, a próféták ezt már mágiának, varázslásnak és bálványimádásnak minősítették (például Jeremiás könyve 7., 26. fejezet, Ézsaiás könyve 66,1-3 stb.), majd a sekína, Isten jelenlétének erőtere elhagyta a Templomot, s az leromboltatott. Egy másik hasonló eset: Mózes egy rézkígyót készített Izrael pusztai vándorlásakor, amelyre ha felnézett az olyan ember, akit megmart egy kígyó, életben maradt és meggyógyult. Ezt az Isten által használt rézkígyót később némelyek vallásos tisztelet tárgyává tették. Ezékiás király azonban "kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, amint az ő atyja, Dávid cselekedett volt. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érckígyót is, amelyet Mózes csinált; mert mind azideig az Izráel fiai jóillatot tettek annak, és nevezék azt Nékhustánnak. Egyedül az Úrban, Izráel Istenében bízott…" (Királyok 2. könyve 18,3-4)

Eddig az idézet. Kérdezem, hogy ebben mi a kivetnivaló? Miután teljesen biblikus, nézetem szerint SEMMI.
Az Ap.Csel.19.12. erre a TELJES bizonyíték.

Ugyanakkor jól tudom, hogy Téged egyetlen szó zavar, ami nem más, mint a "kenet" szó, melynek fogalmát ez a szakasz pontosan leírja, igaz, anélkül, hogy a teljes karizmatikus megújulást - pusztán fenti szóhasználat miatt, vagy, félreértés/ismeretek hiánya miatt - az ördögtől eredeztetné.

Érdemi kifogásod fenti szakasz ellen - melyeket az IGEHELYEK bizonyítanak - micsoda?!

Az én erős kifogásom - fenti szakasz ellen természetesen semmi - a cikkben olvasott, a II.Helvét Hitvallás azon mondata mely szerint "miséhez stb. (? kérdőjel a stb-re tőlem) hasonlóan bűnt eltörlő és bűnbocsánatot adó erőt tulajdonítottak." NINCSEN bűnt eltörlő egyéb semmi mint az Úr Jézus Krisztus keresztáldozata. Semmi satöbbi. Semmi tulajdonítás. Természetesen a mi álláspontunk ez ügyben - katolikus - számodra mélységében ismeretlen. Ahogyan ebben a mondatban (is) olvasható a TELJES félreértés.
De: a szentek földi maradványainak tisztelete, az ereklye"kultusz" számomra JÉGHIDEG, idegen - hasonlóan, mint ami a cikkben részletesen ki van fejtve.
Nem értem, hogyha ez utóbbi ki van fejtve, mitől óvod Jocót? Az nem lehet más, mint a "kenet" szó, melyet az ApCsel.19.12. - is - magyaráz... és az Úrtól jövő "erő" - hiszen az Úr cselekszik, nem a kendő és a kötény és persze nem is Pál apostol - sőt nemcsak magyaráz hanem igazol is.
Testvéri szeretettel üdvözöllek
Éva

Jaj. Ez tele van hitgyülis dogmatikai mellémagyarázással. Kenet, transzferancia -> ugyanaz az okkult varázslás mint az ereklykultusz, csak hitgyülis színekbe öltöztetve. Óvatosan az ilyennel ... :)

http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200008/ereklyek_kultusza_es_a_bibliai_hit

Meg arra is, hogy a bűn helyett Istent válasszuk. Erre csak nekünk van szabadságunk, mégis hányszor visszaélünk vele...

Kegyelmi kiválasztás gyerekek!:)
Akkor fogalmazzunk úgy, hogy van arra szabad akaratom, hogy átadjam az Úrnak az akaratom szabadságát.:)

Álmos bácsival nem tudok nem egyetérteni. Nincs rá szabad akaratom hogy ellenkezzek vele :)

Szia Jocó!
Nagyon örülök hogy Álmos bácsitól,mindig raksz be egy-egy igehirdetést! Amikor megtehetem,meg is hallgatom. A predestinációt így nem fogják megérteni,és nem is ajánlóm senkinek,sőt aki nem újjászületett,annak egyáltalán nem,és aki újjászületett (valóságosan,mert tudjuk sok az álmegtért)csak az vágjon bele aki már több éve az Úrral hitben jár! Én már nem igen fogok ide beírogatni,mert az Úr beküldött utánam egy szolgálóját,és a kezembe adott egy csomó tanulni valót,amiért roppan hálás vagyok.
Nekünk nem az a feladatunk,hogy mindig visszajárjunk ugyanoda és mindenáron győzködni az Igazságot,mert azzal a mi időnket is lerabolják,békénket elveszik és az Úrról a lelki szemeinket is(ez is lehet egy megkötözöttség) És nem árt tovább tanulni. Most ezt teszem,és megkaptam a Kálvinizmus öt pontját,és egy csomó tanulmányt,ingyen,ahogy az Úr annak idején előre megmondta hogy Ő fog tanítani,s lám mindig a mi Urunk megtartja az Ő szent szavát,de az idejét Ő tudja a legjobban! Nagy hála van a szívemben. Kedves Jocó,megadom az emailomat,és amiben tudok az Úr által segítek,mert tőletek nem akarok búcsút venni,csak a laptól (ami álszent,ahogy látjuk)igaz gyöngyöket pedig nem kéne odadobni,mert megeszik és aztán nekünk támadnak. Amúgy is nagy üldöztetések lesznek,éppen a keresztyének fogjál üldözni a keresztyéneket,addig nekünk még jobban meg kell erősödnünk! Sajnos látom hogy az ökumené szellemisége minden egyházat elért,betört,és a hitető szellem azt csinál amit akar,mert az ember magát állítja középpontban az Úr Jézus helyett. Fennkölten hirdetik a szeretetet,de Jézus Igazságát már kicsavarják,a maguk szája íze szerint! A világ betört az egyházakban,és a világot szolgálják ki,azaz annak akarnak az Úr Jézus helyett megfelelni. Láthatjuk sok az engedetlen,az IGÉVEL szemben! A kemény Igét elhagyják,vagy kicsavarják a saját szájuk íze szerint! Sátán az édenben csak egy szót csavart ki,és mi lett belőle? Nekünk Krisztusban kell meggyökereznünk,az Ő Igazságában kell még jobban beleállnunk,és ki kell tartanunk,de ehhez még nagyobb tanulásra Krisztusban való elmélyülésre,állhathatóságra,és az életünkben tükröznie kell a Krisztus jó illatát,mert a keresztyénség a világ bűzével járkál,sajna! Én nem fogom hagyni magam a fenevad bélyegét reám tegyék,mert aki nem fog belépni a Világ Vallásába,azokra nagy üldöztetések várnak!
Maradok szeretettel:alex email címem: m.lizbeth@freemail.hu

"HITERŐSÍTŐ"
http://w503.dobd.hu/audio/sipos-ete-almos-hiterosito-61FLvhwwA5q

Drága Testvéreim,

kicsit szomorú vagyok, mert olyan irányba mennek itt a viták, ami nem visz sem minket, sem mást közelebb Krisztushoz. Egyre inkább azt látom a hozzászólások mögött, hogy:

- _ÉN_ megtértem
- _ÉN_ újjászülettem
- _ÉN_ Krisztusé vagyok
- _TE_ pedig térj meg.

és közben elfelejtődik, hogy mindez Isten csodálatos kegyelme, ami nem volna lehetséges, ha Jézus nem tesz értünk valamit, a legnagyobbat: hogy meghal értünk a kereszten.

Ne csináljunk "érdemet" a megtérésből, mert nem az, hanem kegyelem. Kinek adatik, kinek nem. Mi csak hirdessük inkább az Evangéliumot. Ha valakire ráordítunk hogy "térj meg", nem fog. Azt vagy elvégzi benne az Örömhír, vagy senki ember fia sem. Mindezt csak azért írtam le, hogy békesség legyen, mert harapóznak elfele az indulatok.

Nagyon szívesen:)
Nagyon jó tesó vagy!!!!!
Ismerem ezt a linket ide is beszoktam nézni,és hát az Úr áldásával megismerhettem a Takaró Károly püspök urat! :)

Drága Testvéreim,

kicsit szomorú vagyok, mert olyan irányba mennek itt a viták, ami nem visz sem minket, sem mást közelebb Krisztushoz. Egyre inkább azt látom a hozzászólások mögött, hogy:

- _ÉN_ megtértem
- _ÉN_ újjászülettem
- _ÉN_ Krisztusé vagyok
- _TE_ pedig térj meg.

és közben elfelejtődik, hogy mindez Isten csodálatos kegyelme, ami nem volna lehetséges, ha Jézus nem tesz értünk valamit, a legnagyobbat: hogy meghal értünk a kereszten.

Ne csináljunk "érdemet" a megtérésből, mert nem az, hanem kegyelem. Kinek adatik, kinek nem. Mi csak hirdessük inkább az Evangéliumot. Ha valakire ráordítunk hogy "térj meg", nem fog. Azt vagy elvégzi benne az Örömhír, vagy senki ember fia sem. Mindezt csak azért írtam le, hogy békesség legyen, mert harapóznak elfele az indulatok.

Drága Testvéreim,

kicsit szomorú vagyok, mert olyan irányba mennek itt a viták, ami nem visz sem minket, sem mást közelebb Krisztushoz. Egyre inkább azt látom a hozzászólások mögött, hogy:

- _ÉN_ megtértem
- _ÉN_ újjászülettem
- _ÉN_ Krisztusé vagyok
- _TE_ pedig térj meg.

és közben elfelejtődik, hogy mindez Isten csodálatos kegyelme, ami nem volna lehetséges, ha Jézus nem tesz értünk valamit, a legnagyobbat: hogy meghal értünk a kereszten.

Ne csináljunk "érdemet" a megtérésből, mert nem az, hanem kegyelem. Kinek adatik, kinek nem. Mi csak hirdessük inkább az Evangéliumot. Ha valakire ráordítunk hogy "térj meg", nem fog. Azt vagy elvégzi benne az Örömhír, vagy senki ember fia sem. Mindezt csak azért írtam le, hogy békesség legyen, mert harapóznak elfele az indulatok.

Köszönöm szépen!

Itt is érdemes szétnézni.

http://www.kelenref.hu/?q=felvetelek

http://fundamentum.echt.hu/levelmisszio/levmisszlista

Nézd csak itt van az összes és válogass a kedvedre :)
-sok szeretettel.

Kedves Alex!
Ezeket az írásokat,hol lehet belinkelni?
Meg szeretném osztani ismerőseimmel. :)

Mivel Isten kiválasztó kegyelme, üdvösségre elhívó szeretete minden keresztyén élet alapja is egyúttal, tekintsük át röviden az üdvösség útjának néhány állomását, kisértését és Isten Igéjének egyes nehéz helyzetben adott drága bíztatását.
Elsősorban is a predestináció-hit kiold a fátum, a végzetszerűség halálos szorításából. Tökéletesen igazat kell adnunk Bullingernek, aki a II. Helvét Hitvallásnak vonatkozó fejezetében a következőket írja: "Annakokáéért nem helyeseljük némelyeknek istentelen beszédeit, akik ezt mondogatják: Kevesen vannak kiválasztva és mivel magamról nem tudom, ha vajjon e kevesek számában benne vagyok-e: tehát élvezem az életet. Mások meg így beszélnek: Ha az Isten engem eleve rendelt vagy kiválasztott, akkor semmi sem fog meggátolni ennek a már határozottan bizonyos idvességnek bírásában, bármit cselekedjem is. Ha pedig az elvetettek közül való vagyok, akkor meg sem a hit, sem a bűnbánat nem fog rajtam segíteni, mert az Isten végzése meg nem változtatható. Így hiábavaló minden tanítás és intés. Az ilyenek ellen küzd az apostol így szólván: Az Úr szolgája legyen a tanításra alkalmas, türelmes, aki szelíden fenyíti azt ellenszegülőket, ha talán adna nekik az Isten megtérésre, az igazság megismerésére és felocsudnának az ördög tőréből, foglyokká tétetvén az Úr szolgája által az Isten akaratára." X.rész 5. pont II.Tim 2:24-26.
A tapasztalat azt mutatja, hogy akit már izgat, fogalkoztat komolyan a kérdés, vajjon üdvözülök-e, abban az Isten már elkezdte a jó munkát és be is fejezi a Krisztus Jézus napjáig. Fil.1:6 Viszont mindenki, aki átesett a "tűzkeresztségen", tudja, hogy ez a kezdet meglehetősen is gyötrelmes is. Miért? Azért, mert az üdvbizonyosságra a kárhozatbizonyosságon át vezet az út. Akinek Isten kijelenti magát, az először is arra döbben rá, hogy elveszett ember. (Ézsaiás, Péter, Pál) Ezt senki nem spórolhatja meg magának. Az üdvre választottak megtérésük alkalmával élik át a kárhozat iszonyatát, a többiek haláluk vagy a feltámadás alkalmával.
Hogy az üdvösség minden hitre jutott ember életében egyedül és kizárólag Isten munkája; hogy abban az emberi akaratnak semmi része nincs, - számos tapasztalat, minden megtért ember bizonyságtétele alátámasztja. Mindenki, aki Isten hívó szavát meghallotta, egybehangzóan vallja, hogy: én nem akartam megtérni. Eszem ágában sem volt hinni Jézus Krisztus kegyelmében! Ez mindenestül Isten munkája, dicsőség érte szent nevének.
Világosan kell látni azt is, hogy nem mindenkit választott ki Isten üdvösségre, akit bizonyos szolgálat elvégzésével bízott meg. Legeklatánsabb példa erre Júdás, az Iskáriotes. Viszont akit üdvösségre kiválasztott, azt mind egytől-egyig bizonyos szolgálattal is "megterhelte"; kit jelentéktelenebbnek tűnő, kit fontosnak tűnő szolgálattal. De senki sincs, aki üdvösséget kapott volna az Úrtól valamilyen szolgálat nélkül.
Sokszor felmerült már a kérdés, vajon a kegyelemből ki lehet-e esni? A predestinatio erre egyértelmű nemmel válaszol. Persze vannak emberek, akikről úgy tűnik hosszú időn át, hogy ki vannak választva és esetleg csak az életük végefelé derül ki, hogy látszat-keresztyének voltak. Két igehely is megerősíti többek között ezt az állítást. Az egyik így szól: "Ha hétszer elesik is az igaz, felkel azért; az istentelenek pedig egy nyavalyával is elvesznek". Péld. 24:16. Tudjuk, a hét a Bibliában a teljességet jelenti. A kegyelmet nyert ember nagy mélységekbe sodortatik, akkor is rajta van a választottság pecsétje, amit ilyenkor senki más nem lát és nem is tart számon, csak az Úr. A másik igevers így hangzik: "Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna. De hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók." I.Jn. 2:19.

A teológusok két csoportjának a véleménye abban is megegyezik, hogy Isten ebből a "massa perditionis"-ból némelyeket üdvösségre kiválasztott. Kölcsönösen ezt nevezik a predestináció evangéliumának. Ebben mi is mindnyájan minden fenntartás és kételkedés nélkül egyetérthetünk velük. Nem azért, mivel némely felfogás szerint az elvettetésről nem lehet prédikálni. Lehet, csak nem mindenkinek, illetve egyedül az Úr Jézusnak állt ez jogában. ő nem egyszer beszélt is erről, amikor pl. azt mondta a zsidók egy csoportjának: "Ott lesz sírás és fogak csikorgatása, mikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve." Luk. 13:28. Egy másik helyen pedig így szólt hozzájuk: "De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok." Ján.10:26. Mi is prédikálhatunk erről, csak nem így, hanem úgy, hogy: mindaddig, amíg nem hiszel az Úr Jézusban, kárhozatban vagy. Tehát csak diagnosztizálhatunk, de ezt tennünk kell, viszont senkiről sem mondhatjuk azt, hogy valóban el is fog kárhozni. Viszont ha az embereket nem ébresztjük rá halálos állapotukra, ha enélkül hirdetjük a kegyelmet és a Krisztusban megjelent üdvösséget, langyos beszéd lesz és a hamis próféták sorsában részesülünk; azokéban, akik látják jönni a veszedelmet, de nem fújnak riadót.
Isten örök időknek előtte, a világ teremtése előtt kiválasztotta az övéit üdvösségre. Eleve elhatározta, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által akaratának jó kedve szerint. Eleve - azaz "mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon nem cselekedetekből, hanem az elhívótól." Róm.9:11. Kálvin erőteljesen hangsúlyozza - s ebben mindenki egyetért vele -, hogy a predestinációban nem Isten előre látása, minden tudása a domináló; nem arról van szó, mintha Isten előre látta volna, ki hogyan fog élni, hogyan fog viszonyulni az evangéliumhoz és ennek alapján döntött volna abban, hogy kiket rendeljen ödvösségre. Ha így tett volna, akkor a kiválasztásnak nem az ő szuverén kegyelme lenne az alapja, hanem ilyen-olyan emberi magatartás. A kegyelemben ez az "eleve" az egyik érthetetlen elem s ugyankokor a megtartó erő is!
A kiválasztás célját így határozta meg az Ige: "legyünk mi szentek és feddhetetlenek ő előtte szeretet által." Ef.1:4b Továbbá kiválasztott minket "kegyelme dicsőségének magasztalására." Ef.1:6a. Természetesen mindkét célt csak Jézus Krisztusban és Jézus Krisztus által tudjuk megvalósítani, semmiképpen nem magunkban vagy Tőle függetlenül. A kiválasztás tehát nem öncélú, nem arra való, hogy azt ragadományként babusgassuk, hanem egyrészt arra, hogy ingyen kegyelmének erejével másokat is őhozzá vonjunk, másrészt pedig önként és örömmel már most örökkévaló szeretetének dicsőségét magasztaljuk nem ügyelve semmiféle szirén-hangra. (Madách: dicsér téged e "hitvány" sereg.) Abban a tudatban, hogy mivel kiválasztott, minden nyomorúságunk dacára magasztalásunk kedvesen fogadtatik ő nála.
A kiválasztás eszköze - Jézus Krisztus. Érette fogad gyermekeivé. Rá való tekintettel ölel át. S akit Krisztusban elhívott, az mind Jézushoz jön: "Senki sem jöhet énhozzám, hanem ha az Atya vonja azt, aki elküldött engem. Minden, amit nékem ád az Atya, én hozzám jö, és azt, aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem." Ján. 6:44,37 Krisztus "természet" szerint fia Istennek - mi pedig Isten "örökbefogadott" gyermekei vagyunk Krisztusért.
A kiválasztás alapja: Isten szuverén, minden befolyástól mentes akarata. Ezt az efézusi levél első fejezetében többször is kifejezésre juttatja Pál apostol. Kálvin is ezt hangsúlyozza predestináció tanában, amint erre már utaltam is.

A predestináció ~6.oldal~

Rendkívül találó volt Victor János hasonlata e tekintetben, amikor a bukott ember, az Édenen kívül született ember állapotát a rabszolga és a száműzött helyzetével illusztrálja: a rabszolga és a leszármazottja mindaddig rabszolga, ill. száműzött maradt, amíg valaki fel nem szabadította, ki nem váltotta, számüzetését fel nem oldotta. Pedig az a leszármazott - legyen a fia, unokája vagy még későbbi utód - egyáltalán nem volt részes ősének bűnében, amiért ilyen súlyos büntetésre ítélték. Ebben az eljárásban senki semmi kivetni valót nem talált; teljesen jogszerűenek fogadott el mindenki.
Ha azonban Isten hasonlóan jár el az emberekkel, ezt a jogot, - ami őt, mint Mindenható Felséget abszolút megilleti - el akarják Tőle vitatni. Ez annál is méltatlanabb magatartás, mert "Isten az embert igaznak teremtette; ők pedig kerestek sok kigondolást. " Préd 7:29. Ezért "Inkább Isten legyen igaz, minden ember hazug, amint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél beszédedben és győzelmes légy, mikor vádolnak téged." Róm.3:4.
Voltaire életében így gúnyolódott: Istennek az a dolga, hogy megbocsásson. Ez a kevély szívű ember halálos ágyán iszonyatos hangon viszont ezt üvöltötte: Justo judico Dei damnatus sum! (Isten igazságos ítélete által elkárhoztam!) Azt a pert, mely az igazságos Isten és a bűnbeesett ember között kezdettől folyik, Isten a maga részéről Jézus Krisztusban egyszersmindenkorra lezárta mindazzal a részletkérdéssel együtt, ami ehhez szervesen hozzátartozik, mint a szabad akarat, a felelősség és minden más, amit ezzel összefüggésben emlegetni szoktak. Mi pedig nyugodjunk meg abban, hogy az elkárhozottak között nem lesz egyetlen lélek sem, aki ne azt vallaná, amit Voltaire halálos ágyán; nem lesz senki, aki ott és akkor ne ismerné el, hogy önhibájából és Isten igazságos ítélete alapján került a kárhozatra, viszont az üdvözültek között sem lesz senki, aki magabiztosan önmagának, saját érdemeinek tulajdonítaná idvességét és nem Jézus Krisztusnak. Akkor majd nyilvánvalóvá válik, hogy Isten a kárhozatra jutottakhoz "csak igazságos" volt, az üdvözültekhez "ráadásul" Jézus Krisztusért "kegyelmesnek" bizonyult.

"Ímé én vétekben fogantattam és bűnben melengetett az anyám" Zsolt 51:7. "Ezt mondja az Úr: veszedelmes a te sebed, gyógyíthatatlan a sérülésed. Senki nincs, aki megítélje ügyedet, hogy bekösse sebedet, orvosságok és balzsam nincsenek számodra." Jer. 30:12-13. "Nincsen csak egy igaz is. Nincs, aki megértse, keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs aki jót cselekednék, nincsen csak egy is." Róm. 3:10-12. "Ti teket is megelevenített, kik holtak voltatok a bűnökben és testetek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt ő vele, megbocsátván minden bűnötöket." Ef. 2:1, Kol. 2:13.
Folytathatnánk a bibliai idézeteket sokáig, ám úgy hiszem, ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy amint a hulla képtelen bármit is érezni, akarni és tenni, ugyanúgy a bűnbeesett embernek nincs többé szabad akarata másra csak a bűnre. Önmagától minden ember képtelen bármi Isten szerinti jót akarni, kezdeményezni, végrehajtani. Nem születése után környezeti hatásra kerül ilyen reménytelen helyzetbe, hanem már fogantatásakor, mert a bűn az istentelenség, az Isten-nélküliség, a hitetlenség, a gyűlölet és minden gonoszra való hajlam a génekben van fölhalmozva és azokon át öröklődik. A hit, a szeretet, a remény és minden más jó ajándék viszont mindenkinek külön felülről adatik. Istennek tehát nem kell egyetlen embert sem kárhozatra vetnie, rendelnie, mert mindenki kivétel nélkül a kárhozat rabja s mintegy önszántából a halál fia.
Ahhoz, hogy elkárhozz, semmi bűnt nem kell elkövetned, semmi rosszat sem kell cselekedned, csak meg kell maradnod a bűn, a hitetlenség állapotában, amiben születtél. Jézus mondja: "Amikor a Szentlélek eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében. Bűn telintetében, hogy nem hisznek énbennem." János 16:8-9. És a még csak nem is az a bűnnek igazi mélysége, hogy egy hullához hasonló tehetetlenség bénít meg, hanem az, hogy még azt a mennyei mentőövet sem vagyunk képesek megragadni, - amit Isten Jézus Krisztusban nyújt felénk - a magunk erejéből. Nem valami különleges ítélet az, amire ennek az útnak a végén vár a hitetlen szívű emberre s amit a Biblia kárhozatnak nevez. Mindenki elkárhozik, aki halála pillanatáig megmarad atyáitól örökölt hiábavaló életében.

Az zseniális. Mi is ott laktunk a traktorok mellett, a 3. sz. koleszban :) Azt a "Schweizerei"-t meg le akartuk nyúlni gyülekezetei háznak ... :)

Traktoros kép :)

majd megnézem, egy hét alatt jött 112, úgyhogy kell egy kis idő, míg átverekszem magam rajta...

mintha a bagolyok azt csiripelték (huhogták) volna, hogy utánunk ti jöttök :))

Voltam juliusban

Küldtem email fotó