Hát ha nem fog úgy működni, majd időről időre bemásolom a topiknyitót :)

Nem a katolikusok "védelméről" van szó, hanem arról, hogy szerettem volna (és most is szeretném) megkímélni ezt a topikot a felekezetek közötti vitáktól. Azokra ugyanis van 2 másik (a lövészárok és a Katolikus válaszol).

Elolvastam a topikindídót, különös tekintettel a 3. bek.-re...

Mentségemre: református vagyok, ezért úgy gondoltam, egy református társaságban miért ne szólhatnék pár szót a katolikusok védelmében. A gyülekezetemben is gyakran megteszem, egyszer-kétszer talán túlzásba is vittem, de még nem rúgtak ki:). Azt azonban el kell ismernem, hogy a topik sokatmondó neve ("kálvinista") óvatosságra kellett volna intsen - aki szívesebben olvassa XVI. Benedeket, mint Kálvint, az nem biztos, hogy ide való. (Egyébként nagyon ajánlom figyelmetekbe a jelenlegi pápát, nagyon komoly hívő ember, tessék csak utánaolvasni - legalábbis mielőtt véleményt formáltok róla.)
Szóval lehet, hogy kissé bepörögtem Avilai Teréz kapcsán, de már leálltam. A jövőben is előfordulhat, hogy egy-egy kommentet írok ide - hacsak kifejezetten meg nem kértek rá, hogy ne - de a személyes vitába való belefolyást e helyen igyekszem majd kerülni.

Kedves Bence, lehet, hogy ez az egy topic működni fog, ahogy azt a kezdeményező tervezte? Hozzá fogok járulni, max. respect, de, még előbb egy áttekintőt szeretnék írni arról, hogy is volt ez a "beszélgetéseinkkel" - amely annyi botrányt váltott ki az olvasókban, a szerkesztőségben is.

Mert "lehetetlen, hogy botrányok ne legyenek" - azért mi ne adjunk erre bizonyítékot! Így legyen/lehessen.

Drágáim,

A kedvemért elolvasnátok a topiknyitót még egyszer? Különösen a harmadik bekezdését ajánlom szíves figyelmetekbe.

Elolvastam a topikindídót, különös tekintettel a 3. bek.-re...

Mentségemre: református vagyok, ezért úgy gondoltam, egy református társaságban miért ne szólhatnék pár szót a katolikusok védelmében. A gyülekezetemben is gyakran megteszem, egyszer-kétszer talán túlzásba is vittem, de még nem rúgtak ki:). Azt azonban el kell ismernem, hogy a topik sokatmondó neve ("kálvinista") óvatosságra kellett volna intsen - aki szívesebben olvassa XVI. Benedeket, mint Kálvint, az nem biztos, hogy ide való. (Egyébként nagyon ajánlom figyelmetekbe a jelenlegi pápát, nagyon komoly hívő ember, tessék csak utánaolvasni - legalábbis mielőtt véleményt formáltok róla.)
Szóval lehet, hogy kissé bepörögtem Avilai Teréz kapcsán, de már leálltam. A jövőben is előfordulhat, hogy egy-egy kommentet írok ide - hacsak kifejezetten meg nem kértek rá, hogy ne - de a személyes vitába való belefolyást e helyen igyekszem majd kerülni.

Kedves József, árnyalom a véleményed. Kényszer, hiszen ezen a fórumon is van (gy)alázás éppen elég, vagy, más felekezetek hitének félremagyarázása, jelesül, amiben utazom, a karizmatikus megújulásnak "ördögtől eredeztetése".
Nem megy el? Ki van rúgva, mint én, Jocó által. B.Marci sem kedvelt vendég, pedig ő református,sokat lehet(ne) tőle tanulni, ráadásul rendre segít magyarázni, hogy mi - katolikusok - hogyan is gondoljuk a "dolgokat" - látod, fel is lettem mentve :))
- de a megújulás-témát, csak nem adhatom le. Most éppen a béke kihirdetése történt meg, igaz, őszinte óhaj szintjén "amikor mondják: békesség! békesség! és nincs békesség..."

Részemről kérdések:
te tudsz azokra válaszolni? igehelyek... mert látom, jól érzed magad - örülök neki!
Akkor helyettem is :)) - Isten áldjon!

Évike, Te kényszeresen szeretsz szenvedni!:)
Nem hagynád abba?:)
Inkább írjál verset vagy valami csak ne szenvedj állandóan, ha kell, ha nem!:)

Tévedsz. Kényszeresen ott kell lennem, ahol az Isten Ügyéről van szó - amit félrértenek, az "ördögtől való"-nak tartanak... kényszeresen szeretek tanuságot tenni

"mert nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk" - jól tennéd, ha utánanéznél, mert mindez az Úr dicsőségét hirdeti!

Igaz, egy katolikus pap megtéréséről írtam - de nagy az öröm a mennyben - és személyében megvalósult egy karizma, melyben nem Ő, hanem az Úr volt az, aki cselekedett.
Hát ezért... nem tudok (el)hallgatni.

Nem tudom ki az a B. Marci de koncentráljunk az Igére.:))
Jó éjt!

Évike, Te kényszeresen szeretsz szenvedni!:)
Nem hagynád abba?:)
Inkább írjál verset vagy valami csak ne szenvedj állandóan, ha kell, ha nem!:)

Értem... vagyis, "nekünk is jobb ...ha Isten haragja marad rajta" - ezt komolyan gondolod?

Mindössze azért, mert nem vagy(tok) képesek feltett kérdésre válaszolni, hogy álltok azokkal az igehelyekkel? Igazak-e vagy...

hozzáállástok szerint: nem. És ez után "dobálózni Isten haragjával" - brávó, testvér. Csak az egymás tömjénezése folyhat. Ez, mint béke. Aki "rosszul kérdez" máris magára húzta a vizes lepedőt mint B.Marci, lett légyen ő református - idevalósi.

Tényleg ez a legjobb amit tehetünk, a vége.:)
"Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem Isten haragja marad rajta." (Ján. 3: 36.)

Kedves József, árnyalom a véleményed. Kényszer, hiszen ezen a fórumon is van (gy)alázás éppen elég, vagy, más felekezetek hitének félremagyarázása, jelesül, amiben utazom, a karizmatikus megújulásnak "ördögtől eredeztetése".
Nem megy el? Ki van rúgva, mint én, Jocó által. B.Marci sem kedvelt vendég, pedig ő református,sokat lehet(ne) tőle tanulni, ráadásul rendre segít magyarázni, hogy mi - katolikusok - hogyan is gondoljuk a "dolgokat" - látod, fel is lettem mentve :))
- de a megújulás-témát, csak nem adhatom le. Most éppen a béke kihirdetése történt meg, igaz, őszinte óhaj szintjén "amikor mondják: békesség! békesség! és nincs békesség..."

Részemről kérdések:
te tudsz azokra válaszolni? igehelyek... mert látom, jól érzed magad - örülök neki!
Akkor helyettem is :)) - Isten áldjon!

Kényszerből egyikünk sem jön ide, bízom én is hogy a közös dolgaink hoznak itt össze bennünket.:)

Visszatérve a topik eredeti témájához: ha már úgyis Sípos Álmos-napokat tartunk, ma akadt a képernyőmre egy igen érdekes írása, amit ugyan a hetednapi adventista Vankó Zsuzsának és Reisinger Jánosnak írt, de szép esszenciáját foglalta bele a mi reformátori hitvallásunknak.

Emitt: http://parokia.hu/publikacio/cikk/61/

Letöltöttem de nem tudom meghallgatni, ügyetlen vagyok.:)
Gondolom, hogy mire gondolsz Gyökössy Bandi bácsinál.
Igen, sajnos.

Gyökössy Endrétől van.
Sajnos ez nem mp3,de ha letöltöd,akkor meg tudod hallgatni. Nem hosszú,csak egy részletet töltöttem föl a "Pszichologizált egyház leszünk?" című fontos kérdések előadásból. Ez lenne az én válaszom Neked,kedves Györgyi.
http://w272.dobd.hu/file/reszlet-121X0JqoecO

http://www.youtube.com/watch?v=PgVYJgKVQsg

Megnéztem a videót,kedves Györgyi!
Örülök hogy el szoktál járni a fontos kérdések előadásaira.
Sajnos nekem csak a fontos kérdések előadás sorozat 1-100 ig van meg mp3 ba,ezért a 117-es számút,melynek címe "Pszichologizált egyház leszünk?" Nem tudom teljes terjedelmében megosztani Veled,pedig ez lenne a válasz az általad feltett videóra. Gondolom,be tudod szerezni. Én egy alkalommal voltam személyesen fontos kérdések előadáson. Tudott volna Jézus vétkezni? Ezen a 82. előadáson vettem részt. Isten tiszteleten többször voltam és még leszek is,ha az Úr éltet. :)

Visszatérve a topik eredeti témájához: ha már úgyis Sípos Álmos-napokat tartunk, ma akadt a képernyőmre egy igen érdekes írása, amit ugyan a hetednapi adventista Vankó Zsuzsának és Reisinger Jánosnak írt, de szép esszenciáját foglalta bele a mi reformátori hitvallásunknak.

Emitt: http://parokia.hu/publikacio/cikk/61/

Ha szoktál járni a Fontos kérdések című előadásokra, ott már engem is megtalálsz, ha gondolod.:)
Egy ideje már "előakadok" ott.:)

Visszatérve a topik eredeti témájához: ha már úgyis Sípos Álmos-napokat tartunk, ma akadt a képernyőmre egy igen érdekes írása, amit ugyan a hetednapi adventista Vankó Zsuzsának és Reisinger Jánosnak írt, de szép esszenciáját foglalta bele a mi reformátori hitvallásunknak.

Emitt: http://parokia.hu/publikacio/cikk/61/

Hát akkor Neki köszönd, ne nekem :) Csodálatos dolog az Úr Jézustól tanulni. :)

...

Így van Kedves Györgyi! Csak az Úr Jézus Krisztus!
Ezt azért meghallgathatod. Természetesen akkor,ha van időd és főleg kedved. Nem fogod megbánni,ezt megígérem Neked. Megnézem azt a hivatkozást,amit ide kitettél és véleményezem. :)
http://w850.dobd.hu/audio/sipos-ete-almos-kikkel-lehetunk-urvacsorai-kozossegben-66kICKe9Wwc

Így van Kedves Györgyi! Csak az Úr Jézus Krisztus!
Ezt azért meghallgathatod. Természetesen akkor,ha van időd és főleg kedved. Nem fogod megbánni,ezt megígérem Neked. Megnézem azt a hivatkozást,amit ide kitettél és véleményezem. :)
http://w850.dobd.hu/audio/sipos-ete-almos-kikkel-lehetunk-urvacsorai-kozossegben-66kICKe9Wwc

Köszönöm,kedves Bence! Istennek! Mert rajtad keresztül tanítást kaptam Tőle.

Csak egy közös lehet de az nem dolog, hanem KRISZTUS.:)

Kedves Éva!

Megpróbálom elnagyoltan összeszedni, mert a.) így is késtem vele 2 napot, b.) most sincs rá igazán időm.

Nem magával a "kenet" szóval van bajom, hanem azzal a félremagyarázással, amit a Hit Gyülekezete tesz vele. Ha a szó etimológiáját nézzük, a "kenet" a 2Móz 30 részéhez vezet minket vissza, a Szent Olajhoz, amivel Áront kellett Mózesnek felkennie. A felkenetés pedig - ezt ugyebár pontosan tudjuk - Isten számára adott feladatra való elkülönítést jelent. A Szentírás végig ebben az értelemben használja a kenet szót, legtöbbször magát az olajat vagy kenőcsöt értve alatta (egyrészt a Szent Olajat, másrészt a halottak balzsmozására szolgáló kenetet). Az egyetlen hely, ahol allegorikus értelemben szerepel a szó, az János 1. levele 2. része, ahol viszont egy jellegzetes jánosi jelképként szerepel, a 20. versben mint kegyelmi ajándék, a 27. versben pedig mint maga az Isten számára való felkenetés (azaz elkülönítés) és annak gyakorlati következménye. Szerintem eddig egyetértünk.

A probléma az, amit a Hit Gyülekezetében - és főleg annak hitgyakorlatában - tartanak a kenetről. A "kenet" ugyanis - és ezt is megerősítetted fentebb - nem választható el a Szentlélek Isten tevékeny, aktív cselekevésétől. Gyakorlatilag azonosítható a Szentlélek erejével, ami beárnyékozta Máriát, és ami által a Szentlélek kegyelmi ajándékokat osztogat annak és annyi időre, akinek és amennyi időre akarja. A fenti írás, amit bíráltam ennél jóval tovább megy. A kenetet egyfajta önálló entitásként írja le, egyfajta "tulajdonságként", ami - és ez lényeges - önmagától képes cselekedni. Olvasd csak el. Azt írja, hogy "Isten dicsősége" ölte meg azokat, akik illetéktelenül közeledtek a Frigyládához. Holott tudjuk, hogy az nem Isten dicsősége volt, hanem Isten. A dicsőség önmagában, önmagától nem csinál semmit, csakúgy, mint ahogy a "kenet" sem. Ez az írás viszont azt írja, hogy a kenet - csak úgy, hipp-hopp - megmarad tárgyakon, meg "transzferálódik" (ez a szó egyébként egy tudtommal Németh Sándor által kiötlött kifejezés). Leválasztja Isten cselekvéséről, és önálló entitásként írja le. Holott az egész Szentírás azt mondja, hogy Isten a cselekvő. Isten cselekszik Elizeus sírjában, Isten igazolja gyógyításokkal Pált is. Isten cselekszik, mikor Mózes vizet fakaszt a botjával, nem pedig a bot. Nem a kenet cselekszik magában, hanem Isten a cselekvő. Ezért írtam, és tartom most is, hogy ez a része az idézett írásnak akkora tévelygés, hogy a fal adja a másikat. Mi több: ha nem Isten cselekvését látja benne, akkor okkultizmus és varázslás. Talán annyit leírhatok, hogy óvatosan vele.

Csak egy közös lehet de az nem dolog, hanem KRISZTUS.:)

Csak egy közös lehet de az nem dolog, hanem KRISZTUS.:)

Ezt a bizonyos "jó pénzért misét mondatni" le lehetne venni a napirendről. De befejeztem, természetesen a hsz-kat - lehet örülni testvérek!

Kényszerből egyikünk sem jön ide, bízom én is hogy a közös dolgaink hoznak itt össze bennünket.:)

Ahol Krisztusban közösséget talál az újjáteremtett lélek, oda mindig szívesen visszajár. És hiszem, hogy minden vitánk ellenére is azért egyek vagyunk az Úr Krisztusban. És ez jól van így :)

Kedves Éva!

Megpróbálom elnagyoltan összeszedni, mert a.) így is késtem vele 2 napot, b.) most sincs rá igazán időm.

Nem magával a "kenet" szóval van bajom, hanem azzal a félremagyarázással, amit a Hit Gyülekezete tesz vele. Ha a szó etimológiáját nézzük, a "kenet" a 2Móz 30 részéhez vezet minket vissza, a Szent Olajhoz, amivel Áront kellett Mózesnek felkennie. A felkenetés pedig - ezt ugyebár pontosan tudjuk - Isten számára adott feladatra való elkülönítést jelent. A Szentírás végig ebben az értelemben használja a kenet szót, legtöbbször magát az olajat vagy kenőcsöt értve alatta (egyrészt a Szent Olajat, másrészt a halottak balzsmozására szolgáló kenetet). Az egyetlen hely, ahol allegorikus értelemben szerepel a szó, az János 1. levele 2. része, ahol viszont egy jellegzetes jánosi jelképként szerepel, a 20. versben mint kegyelmi ajándék, a 27. versben pedig mint maga az Isten számára való felkenetés (azaz elkülönítés) és annak gyakorlati következménye. Szerintem eddig egyetértünk.

A probléma az, amit a Hit Gyülekezetében - és főleg annak hitgyakorlatában - tartanak a kenetről. A "kenet" ugyanis - és ezt is megerősítetted fentebb - nem választható el a Szentlélek Isten tevékeny, aktív cselekevésétől. Gyakorlatilag azonosítható a Szentlélek erejével, ami beárnyékozta Máriát, és ami által a Szentlélek kegyelmi ajándékokat osztogat annak és annyi időre, akinek és amennyi időre akarja. A fenti írás, amit bíráltam ennél jóval tovább megy. A kenetet egyfajta önálló entitásként írja le, egyfajta "tulajdonságként", ami - és ez lényeges - önmagától képes cselekedni. Olvasd csak el. Azt írja, hogy "Isten dicsősége" ölte meg azokat, akik illetéktelenül közeledtek a Frigyládához. Holott tudjuk, hogy az nem Isten dicsősége volt, hanem Isten. A dicsőség önmagában, önmagától nem csinál semmit, csakúgy, mint ahogy a "kenet" sem. Ez az írás viszont azt írja, hogy a kenet - csak úgy, hipp-hopp - megmarad tárgyakon, meg "transzferálódik" (ez a szó egyébként egy tudtommal Németh Sándor által kiötlött kifejezés). Leválasztja Isten cselekvéséről, és önálló entitásként írja le. Holott az egész Szentírás azt mondja, hogy Isten a cselekvő. Isten cselekszik Elizeus sírjában, Isten igazolja gyógyításokkal Pált is. Isten cselekszik, mikor Mózes vizet fakaszt a botjával, nem pedig a bot. Nem a kenet cselekszik magában, hanem Isten a cselekvő. Ezért írtam, és tartom most is, hogy ez a része az idézett írásnak akkora tévelygés, hogy a fal adja a másikat. Mi több: ha nem Isten cselekvését látja benne, akkor okkultizmus és varázslás. Talán annyit leírhatok, hogy óvatosan vele.

Kedves Jocó
összefoglalva, amiről az előbbi napokban szó volt, és a "névmágia" szót is a helyére szeretném tenni.
1. tudtam, hogy nektek egyes lelkipásztorok szava SZENT. Ezért, nem is szándékoztam - volna - belemenni bármilyen véleményalkotásba SEM! de kiszedted belőlem, ugyanakkor arra nem válaszoltál SEMMIT, amit írtam - érdemben, de egyetlen mondattal sem semmit.
Miután előre tudtam ezt, de kénytelen voltam leírni, amelynek a vége egy "süketelés" lett, ez a durva szó, vagy ehhez hasonlót mondtam, ti. hogy csak egy "név" kell, hogy ki mondta, és már ott az OK.
2. Vissza azért jöttem, mert folyamatosan megy - megírtam, számotokra, de még a tiszteletes számára is ISMERETLEN karizmatikus megújulás, mely csodálatos GYÜMÖLCSÖKET hozott az EGÉSZ FÖLDÖN! ezekre te nem voltál kíváncsi. Amit leírtam, az teljesen súlytalan volt, mintha hazudnék.
Leírtam, hogy azért, mert volt valaki "hipnotizőr", aki "bioenergiát" ígért, ez köszönőviszonyban sincs a Szentlélek hatalmas munkájával.
Erre írtam, hogy azért, mert vadhajtások vannak, nem arról kell fogalmat alkotni. Ahogy Salamon is felépít(het)te a Templomot, ám élete végére igen megkeseredett, elhagyta az Urat, és több ilyen esetet is ismerünk az Írásokból.
Tehát az, hogy Kenneth Hagin hogyan ismerte fel a gyógyulásra vonatkozó igét ifjúkorában, és később mi történt vele, amit kifigurázni (is) lehet, arra ott vannak a bibliai példák, és NEM EZ mondja el, hogy mi a MEGÚJULÁS lényege.
3. Ti - amely bizalmat megingatni nem akartam - abszolút bíztok a sokszor idézett lelkipásztorok véleményében. Én egy embert hasonlítottam össze azzal, hogy mit jelent AZ ÚR SZENTLELKÉNEK MUNKÁJÁT ördögtől eredeztetni, hogy ez mennyivel súlyosabb dolog, mint azt mondani, hogy egy lelkipásztornak - azért, mert nincsenek erről ismeretei - Uram bocsá' - nincs igaza... Ez a két dolog egyszerűen összemérhetetlen.
4. Két olyan igehelyre kérdeztem rá, melyet az Úr Jézus mondott: a Márk 16.17-18-ra, és a János 14.12-re. Egyikre sem jött válasz, vajon, "aki hisz bennem... "kezdetűre, vajon válaszoltok-e hitetekkel, hiszen "hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni" mint írta Pál apostol.

Mindezek után, EZ AZ ÉN ÍRÁSOM, a kérdéseim "démoni támadások" ?! miért? mert nem is akartam, csak "kiszedted" hogy mondjak véleményt szeretett prédikátorotoknak egy bizonyos véleményéről?
A küldött linket meghallgattam, NEM az a véleményünk, hogy többlépcsős üdvösség volna... ha hivatkozom arra, hogy kimondottan ilyen irányú egyetemi/főiskolai végzettségem van, akkor azt ne említsem...
Végezetül: nemkülönben, az Úr is ezzel találkozott, amikor gyógyított... ne feledjük! "Az ördögök fejedelmével űzi ki a gonosz lelkeket"...

Mégegyszer: a túlzott tiszteletet neveztem már-már "mágikusnak"... ha erre - sajnálom - nagyon érzékeny vagy, hát bocsánatot kérek.
Egyébként felszólítást kaptam arra is, hogy "ne hízelegjek" - csak, mert kedvesen szoktam beszélni,de a fontos dolgokban keményen... és szeretet van irántatok is a szívemben...

A századostól elhangzott: "csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám" - no, nekem csak egy szóval kellett mondanom, hogy nem értek egyet, és máris démonikus lettem, Te pedig nem válaszoltál, hogy állsz/álltok a kérdezett igehelyekkel... Ez után jött, hogy egy üres "hozzászólással" akartál ELTÖRÖLNI - gyakorlatilag "az élők sorából". Számolj el kérlek ezért az Úrral.

Ahol Krisztusban közösséget talál az újjáteremtett lélek, oda mindig szívesen visszajár. És hiszem, hogy minden vitánk ellenére is azért egyek vagyunk az Úr Krisztusban. És ez jól van így :)

Kedves Ági!
Igazad van. Meddő marad a vita. Évának,aki azt írta,hogy nem ír ide többet,de azért ír,elmondtam,hogy lezártam a vele folytatott vitát. Nem vette tudomásul,tovább provokál,de tarthatom magamat ahhoz,amit megígértem. Nem Ismerem Alexet és Rebekát személyesen és mégis abból,amit leírnak hiszem,hogy megváltott testvéreim Ők nekem az Úrban,mert azt szólja a száj,amivel csordultig van a szív. Késztetést éreztem,hogy reagáljak arra,ahogyan Éva rágalmazza a reformátusokat. Névmágia ...stb. De nem vitázom tovább,teszem,amit tennem kell,igehirdetéseket teszek ide ki,hogy ez által is közösen erősödjünk a hitben.

Kedves Tesók!
Aki gyakran búcsúzik, az sosem megy. Marad, visszajár.
Csak az megy el, aki tőlünk jobbat talál máshol nélkülünk.
Én nem búcsúzom.

Kedves Éva!

Egy fittyfenét biblikus. Első látásra annak tűnhet, de távolról sem az. Este kifejtem bővebben is, de most mennem kell gajdolni.

http://www.szentendreprogram.hu/teatrum/program.html?programid=2253

Szeretettel: Bence

Kedves Jocó, érdemes? Itt? Neked, nektek? Ha egyikünk sem ismeri a másik múltját, jelenét, gondjait és örömeit, megtérését? Addig ez a vita akkor is MEDDŐ marad. Abból amit írsz, vagy ír bármelyik önigazult protestáns, vagy katolikus, mindegy... mi mutatja meg, hogy igaz ember és úgy él, ahogy itt kijelenti? Addig amíg vérre menő vita folyik egymás ellen egy honlapon(!), egymást nem ismerve, addig miért valljon ITT NEKTEK bárki színt? Mikor annyi éhező (igére, az IGAZSÁGRA is!) ember van, aki olvas titeket, hát ilyenek a keresztények? Mi ennek a gyümölcse?

Krisztus számít egyedül, nem az, hogy gondolkodom valakiről egy másik felekezetből mert egy másik felekezetben tért meg.
Isten áldjon titeket!