Cóvalakkor:
Május 9-13., minden este 18.30 órától, a Budakalászi Kós Károly Művelődési Központban (tavalyelőttig Faluház volt a neve, de mikor város lettünk, átkeresztelődött)

Cím: "Fókuszban: Jézus"

Május 9, hétfő: "Ki az a Jézus?" - Lk 9,18-22
Május 10, kedd: "Jézus és a veszekedő testvérek" - Lk 12,13-31
Május 11, szerda: "Jézus és a betegek" - Mk 2,1-12
Május 12, csütörtök: "Jézus és egy gyászoló édesanya" - Lk 7,11-17
Május 13, péntek: "Jézus és a munkába merült emberek" - Mt 4,18-22

Megközelítés: a szentendrei HÉV-vel "Budakalász Lenfonógyár" megállóhelyig, onnan gyalog kb. 250m a műv.központ.

Lehet beszélek a lelkészemmel vigyen el egy este
biztosan ott lesz

Cóvalakkor:
Május 9-13., minden este 18.30 órától, a Budakalászi Kós Károly Művelődési Központban (tavalyelőttig Faluház volt a neve, de mikor város lettünk, átkeresztelődött)

Cím: "Fókuszban: Jézus"

Május 9, hétfő: "Ki az a Jézus?" - Lk 9,18-22
Május 10, kedd: "Jézus és a veszekedő testvérek" - Lk 12,13-31
Május 11, szerda: "Jézus és a betegek" - Mk 2,1-12
Május 12, csütörtök: "Jézus és egy gyászoló édesanya" - Lk 7,11-17
Május 13, péntek: "Jézus és a munkába merült emberek" - Mt 4,18-22

Megközelítés: a szentendrei HÉV-vel "Budakalász Lenfonógyár" megállóhelyig, onnan gyalog kb. 250m a műv.központ.

Május 9-13.

És az esti jókedv érdekében: szemelvények a népi reformátusságból

- "Tiszteletes úr, Istenről prédikáljon nekünk, ne Jézusról! Nem vagyunk mi baptisták!"

- "Én azért vagyok református, mert itt nem kell hetente templomba járni"

Lesz nálunk egy hetes evangelizáció Sípos Ete Zoltánnal :) Érdekel valakit?

És az esti jókedv érdekében: szemelvények a népi reformátusságból

- "Tiszteletes úr, Istenről prédikáljon nekünk, ne Jézusról! Nem vagyunk mi baptisták!"

- "Én azért vagyok református, mert itt nem kell hetente templomba járni"

Május 9-13.

Május 9-13.

:)
Mikor?

Lesz nálunk egy hetes evangelizáció Sípos Ete Zoltánnal :) Érdekel valakit?

Biatorbágyon azon kívül , hogy csendes hetek vannak
(az oldalukon van a program)minden hónap első vasárnapján van alkalom
Bizony ki kell akkor hagyd a saját gyülekezeted alkalmát
Én is úgy voltam csak egyszer ,kimaradt kóruspróba minden:)
Hívtak még, és szeretnék is , de kétfelé nem lehet szakadni(akkor egyiket sem csinálná jól az ember)
Külön házak vannak minden korosztálynak, és ott aztán munkálkodik a Szentlélek(a tiszta ige nagyon fontos nekik is, elmondom, hogy van olyan református aki panaszkodik, hogy merevek és ragaszkodnak a Bibliához, úgy ahogyan van),
de Istennek tetszik, ma is sok megtérés ott van
Most is jött egy katolikus testvér megtért ott egy csendes héten és hozzánk "tévedt"
A Liza néni könyvét(életrajzát) ha még nem olvastad, olvasd el
Vannak olyan könyvek amik többek minden teológiánál,vagy bárminél
mint pl " A keskeny úton" amit olvastunk
Szivárvány többet jár oda, Alex, Gyöngyi majd mesélnek

Persze, csak egy érzésről beszéltem. Aztán persze a videó végére sok minden világosabb lett.

Kálvinistául... Ennek a nyelvnek azért sok dialektusát beszélik, nem? Más a kiejtése és szókincse Kálvinnak és genfi tanítványainak, az angol puritánoknak (pl. Owen, Baxter, Watson, Perkins, Sibbes), a skót presbiteriánusoknak (pl. Rutherford, Duncan, Ferguson), az új-angliai kongregacionalistáknak (pl. Stoddard, Mather, Edwards), az amerikai déli presbiteriánusoknak (pl. Dabney), a régi princetoniaknak (pl. Alexander, Hodge, Warfield, Machen), a holland reformátusoknak (pl. Bavinck, Berkhof, Berkouwer, Dooyeweerd, Kuyper), a kálvinista baptistáknak (pl. Bunyan, Spurgeon, Piper), az anglikán kálvinistáknak (pl. Whitefield, Ryle, Packer), a velszi kálvinista metodistáknak (pl. Harris, Rowland, Lloyd-Jones), vagy a karizmatikus kálvinistáknak (pl. Storms, J. Harris, Grudem). Még a magyar reformátusok is sokféle tájszólást beszélnek, nem? Melyik a valódi kálvinista nyelv: amit Apáczai Csere János használt, amit Zimányi József, amit Sebestyén Jenő, vagy amit Sípos Ete Álmos, esetleg amit Cseri Kálmán? Ne érts félre, van szerintem is olyan, hogy kálvinizmus, csak ennek a nyelvnek nem Berkhofé az egyetlen dialektusa. Gondolom, ezt te is így látod. Amúgy örülök ennek a topicnak!

ezzel nem vitatkozom, mert annyira nem ismerem Washer teológiáját. Csak feltűnt, hogy sok mindent amit elmond, kálvinistául másképp fogalmaznánk meg. Azt látom azért, hogy az ember totális romlottságát vallja.

Paul Washer szoteriológiája egyértelműen kálvinista. Amennyire meg tudom itélni, a lelkisége pedig olyasfajta puritán pietizmus, mint amilyet Joseph Alleine, Jonathan Edwards, George Whitefield, Charles Spurgeon vagy Martyn Lloyd-Jones szolgálatában lehetett látni, és hatott rá néhány nem kifejezetten kálvinista ébredési ember is, mint A. W. Tozer vagy Leonard Ravenhill, de ezektől a hatásoktól Washer nem vált arminiánussá.

Érdekesnek tartom, hogy a puritánokkal kapcsolatban szintén felmerült az arminiánusság vádja: a hatvanas években R. T. Kendall (aki Lloyd-Jones-t követte a Westminster Chapel szószékén) doktori dolgozatában érvelt amellett, hogy a megtérésről vallott felfogásuk miatt a puritánok veszélyesen közel kerültek az arminiánus teológiához. Ezt Joel Beeke és Paul Helm próbálták aztán cáfolni. Megtérés-központúsága miatt Jonathan Edwards és az új-angliai ébredés teológiáját is támadták annakidején a tradicionális kálvinista oldalról, pedig a szoteriológiájuk hibátlanul kálvinista volt.

Még valami: ezekről a belmissziós, biatorbágyi vasárnapokról meséljetek már valamit! Engem is érdekelne a dolog, de nem tudom, időben összeegyeztethető-e a saját gyülekezet istentiszteletével (az reggel 9-től van, szeretett igehirdetőnk beszédbeli kvalitásaival számolva úgy fél 11-ig)

Azt gondolom a baptista tanításban tényleg nincs olyan különbség amit ne lehetne áthidalni

És hogy némi tartalommal is szolgáljak:

Nézem ezt a Paul Washer videót, nem tudom már, melyik topikba linkeltétek be. Teljsen lenyűgöz még azzal együtt is, hogy nem tudom hová tenni ezt az embert. Abban biztos vagyok, hogy Krisztusnak erős hitű, elkötelezett szolgája, ez minden szavából érződik. Ha jól vettem ki, kálvinistának tartják. Nekem inkább baptistának tűnik, bár bizonytalan vagyok ebben: mintha keverednének nála a kálvinista elemek az arminiánusokkal. Tiszta Golgota gyülekezet :) találtam is róla egy írást, ami az ő teológiáját "Kálminianizmusnak" nevezi. :)

Erről jut eszembe egy történet:

Egy kórusban énekelek gyermekkori gyülekezetem mai kántorával (hogy el ne felejtsem, szolgálati közlemény: vasárnap 18 órakor a szentendrei református templomban tartunk virágvasárnapi koncertot, akit érdekel, várjuk sok szeretettel). Ő mesélte, hogy a születésétől reformátusnak nevelt nagyobbik fia külföldön - talán Angliában - összeismerkedett egy baptista lenyzóval, egymásba szerettek, s ennek az lett a vége, hogy a fiú bemerítkezett baptistának. testvérem teljesen maga alatt van, hogy az ő fia baptista lett. Próbáltam egy picit lelkigondozni, ahogy tőlem telt, de a dolog tényleg dilemma. Ekkorák lennének a felekezeti különbségek? Hiszen reformátusok és baptisták szinte ugyanazt valljuk. Van különbség a keresztségről vallottakban és az ismert kálvinista vs. arminiánus ellentét is él, de ezek nem olyan nagy különbségek szerintem, sem az üdvösséget, sem a hit gyakorlatát tekintve. Miért nem tudjuk egymást elfogadni Krisztusban? Hiszen a fiú megtért - ezért is merítkezett be - és ezen örvendeznie kellett volna református asszonytestvéremnek is. Mégis inkább szomorkodik, hogy a fia baptista lett. Hiába mondom neki, hogy reformátusként én is rendszeresen olvasok a baptista Spurgeontől...

Ma már nem fogok belefogni,de visszatérek rá,mert nagyon jó! :)
Nagy ébredések vannak!!!!! Tiszta Igét hirdetnek,a szolgálok nagyon értik a dolgukat!
Ja és nem simogatnak! Miért? Éppen azért hogy előjöjjön a saját bűneink! (majd folytatom:)

Még valami: ezekről a belmissziós, biatorbágyi vasárnapokról meséljetek már valamit! Engem is érdekelne a dolog, de nem tudom, időben összeegyeztethető-e a saját gyülekezet istentiszteletével (az reggel 9-től van, szeretett igehirdetőnk beszédbeli kvalitásaival számolva úgy fél 11-ig)

És hogy némi tartalommal is szolgáljak:

Nézem ezt a Paul Washer videót, nem tudom már, melyik topikba linkeltétek be. Teljsen lenyűgöz még azzal együtt is, hogy nem tudom hová tenni ezt az embert. Abban biztos vagyok, hogy Krisztusnak erős hitű, elkötelezett szolgája, ez minden szavából érződik. Ha jól vettem ki, kálvinistának tartják. Nekem inkább baptistának tűnik, bár bizonytalan vagyok ebben: mintha keverednének nála a kálvinista elemek az arminiánusokkal. Tiszta Golgota gyülekezet :) találtam is róla egy írást, ami az ő teológiáját "Kálminianizmusnak" nevezi. :)

Erről jut eszembe egy történet:

Egy kórusban énekelek gyermekkori gyülekezetem mai kántorával (hogy el ne felejtsem, szolgálati közlemény: vasárnap 18 órakor a szentendrei református templomban tartunk virágvasárnapi koncertot, akit érdekel, várjuk sok szeretettel). Ő mesélte, hogy a születésétől reformátusnak nevelt nagyobbik fia külföldön - talán Angliában - összeismerkedett egy baptista lenyzóval, egymásba szerettek, s ennek az lett a vége, hogy a fiú bemerítkezett baptistának. testvérem teljesen maga alatt van, hogy az ő fia baptista lett. Próbáltam egy picit lelkigondozni, ahogy tőlem telt, de a dolog tényleg dilemma. Ekkorák lennének a felekezeti különbségek? Hiszen reformátusok és baptisták szinte ugyanazt valljuk. Van különbség a keresztségről vallottakban és az ismert kálvinista vs. arminiánus ellentét is él, de ezek nem olyan nagy különbségek szerintem, sem az üdvösséget, sem a hit gyakorlatát tekintve. Miért nem tudjuk egymást elfogadni Krisztusban? Hiszen a fiú megtért - ezért is merítkezett be - és ezen örvendeznie kellett volna református asszonytestvéremnek is. Mégis inkább szomorkodik, hogy a fia baptista lett. Hiába mondom neki, hogy reformátusként én is rendszeresen olvasok a baptista Spurgeontől...

Még valami: ezekről a belmissziós, biatorbágyi vasárnapokról meséljetek már valamit! Engem is érdekelne a dolog, de nem tudom, időben összeegyeztethető-e a saját gyülekezet istentiszteletével (az reggel 9-től van, szeretett igehirdetőnk beszédbeli kvalitásaival számolva úgy fél 11-ig)

És hogy némi tartalommal is szolgáljak:

Nézem ezt a Paul Washer videót, nem tudom már, melyik topikba linkeltétek be. Teljsen lenyűgöz még azzal együtt is, hogy nem tudom hová tenni ezt az embert. Abban biztos vagyok, hogy Krisztusnak erős hitű, elkötelezett szolgája, ez minden szavából érződik. Ha jól vettem ki, kálvinistának tartják. Nekem inkább baptistának tűnik, bár bizonytalan vagyok ebben: mintha keverednének nála a kálvinista elemek az arminiánusokkal. Tiszta Golgota gyülekezet :) találtam is róla egy írást, ami az ő teológiáját "Kálminianizmusnak" nevezi. :)

Erről jut eszembe egy történet:

Egy kórusban énekelek gyermekkori gyülekezetem mai kántorával (hogy el ne felejtsem, szolgálati közlemény: vasárnap 18 órakor a szentendrei református templomban tartunk virágvasárnapi koncertot, akit érdekel, várjuk sok szeretettel). Ő mesélte, hogy a születésétől reformátusnak nevelt nagyobbik fia külföldön - talán Angliában - összeismerkedett egy baptista lenyzóval, egymásba szerettek, s ennek az lett a vége, hogy a fiú bemerítkezett baptistának. testvérem teljesen maga alatt van, hogy az ő fia baptista lett. Próbáltam egy picit lelkigondozni, ahogy tőlem telt, de a dolog tényleg dilemma. Ekkorák lennének a felekezeti különbségek? Hiszen reformátusok és baptisták szinte ugyanazt valljuk. Van különbség a keresztségről vallottakban és az ismert kálvinista vs. arminiánus ellentét is él, de ezek nem olyan nagy különbségek szerintem, sem az üdvösséget, sem a hit gyakorlatát tekintve. Miért nem tudjuk egymást elfogadni Krisztusban? Hiszen a fiú megtért - ezért is merítkezett be - és ezen örvendeznie kellett volna református asszonytestvéremnek is. Mégis inkább szomorkodik, hogy a fia baptista lett. Hiába mondom neki, hogy reformátusként én is rendszeresen olvasok a baptista Spurgeontől...