6x24 óra

Ma teremtették a világot

A zsidó időszámítás szerint ma 5772 éve annak, hogy Isten megteremtette a világot. A talmudista tudósok Kr. e. 359. körül, II. Hillél főpapsága idején számolták ki a teremtés időpontját. A Bibliában leírt események, valamint az ószövetségi nemzetségtáblázatok alapján, a bibliai személyek életkorát alapul véve határozták meg Ádám teremtésének pontos idejét. A jeles dátumot Kr. e. 3761. október 7-ére, Tisri hó első napjára, vasárnapra tették, szerintük az esemény bekövetkeztekor éppen 10 perccel és 20 másodperccel múlt el 11 óra. A vallásos zsidók mind a mai napig ekkor ünneplik a zsinagógai újév napját, a rós hásánát.

A zsidó-keresztény kultúrkörben közel két évezreden keresztül tartotta magát a zsidó teremtéstörténet, mely szerint az univerzumot hatszor 24 óra alatt Isten teremtette. A papok következetesen küzdöttek a tudósok „eretnek” gondolatai ellen. A racionalizmus és felvilágosodás hatására azonban a kérdés már nem csupán a tudósok és a teológusok magánvitájának tárgya maradt, hanem szélesebb társadalmi rétegeket is érdekelt.

A 19. században érte a teremtés tanát a nagy csapás, Darwin evolúciós elmélete, amely 1859 novemberében látott napvilágot, és a mai napig viták kereszttüzében áll. Darwin tanait az anglikán egyház azonnal megtámadta, sőt egyenesen sátáninak kiáltotta ki. Darwin (aki egyébként orvosi tanulmányai mellett hittudományt is tanult Cambridge-ben) elmélete szerint a fajok a mutáció révén egymásból alakulnak ki. A kor felfogásának megfelelően ez a gondolat szöges ellentétben állt a hatnapos teremtés elvével, amely a fajok különállását is magában foglalja, hiszen Isten a maguk „neme szerint” teremtette meg a növényeket, a szárazföldi és vízi állatokat, a madarakat, majd végül az embert.

Valóban létezik a homo christianus? Kép innen.

Darwin fejlődéselmélete volt az első tudományosan megalapozott teória az élővilág kialakulására és fejlődésére, így örömmel fogadták nemcsak az ateista és egyházellenes gondolkodók, hanem azok is, akik a világot észérvek és logikai összefüggések mentén kívánták megérteni. A Darwin elmélete körül zajló vita ugyanis jóval túlmutatott önmagán, egyházi, társadalmi és politikai kérdések sokaságát vetette fel.


Teremtés vagy evolúció?

A 19. században lezajlott heves teológiai és tudományos viták, valamint az új kutatási eredmények hatására indult el a 20. század elején a kreacionista mozgalom, amely a teremtés szó szerinti értelmezésének tudományos bizonyítását tűzte ki céljául, és mintegy versenytársa kívánt lenni a darwinizmus tanainak. A Biblia szó szerinti értelmezésének védelméért elsősorban az amerikai közoktatásban tettek határozott lépéseket, olyan eredményesen, hogy 1950-ben még törvény tiltotta az állami iskolákban Darwin elméletének ismertetését.

1986-ban 72 Nobel-díjas tudós és 23 tudományos társaság egy ún. amicus curiae (önzetlen tanácsadói) iratot nyújtott be az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához, hogy megakadályozzák azon kreacionista tanok oktatását, amelyek ellentmondanak a friss tudományos eredményeknek.

Darwinizmus helyett ma inkább a kreacionizmus a vicc tárgya. Kép innen.

A kreacionista mozgalom egyik mai központjának, az Egyesült Államokban székelő Teremtés Kutató Intézet (Institute for Creation Research, ICR) tudósainak véleménye a Föld koráról figyelmen kívül hagy minden tudományos eredményt, és egyedül a Biblia szó szerinti értelmezésére hagyatkozik. „Az egyetlen módszer a Föld korának meghatározására, hogy Isten megmondja nekünk, mennyi idős bolygónk. És mivel meg is mondta nekünk, nagyon világosan, a Szentírásban, hogy a Föld néhány ezer éves, és nem öregebb, ennek kell mindenféle kronológia kiindulópontjának lennie” (H. M. Morris:The Remarkable Birth of Planet Earth).


Mit akar mondani ezzel a Szentlélek?

Ennek ellenére az ICR tudósai (soraikban egyébként neves fizikusok, geológusok és űrkutatók is megtalálhatók) sorban hozzák azon tudományos érveket, amelyek a teremtés szó szerinti értelmezését támasztják alá, vagy megkérdőjelezik a mai tudományos eredményeket. Az egyik fő csapásirány a bizonytalanság, amely a Föld korának meghatározását övezi. Véleményük szerint az általánosan elfogadott radiokarbonos kormeghatározás pontatlan. A másik fő támadási felület a tökéletes evolúciós láncok hiánya, az a bizonyos „hiányzó láncszem” a neander-völgyi és a homo sapiens között, valamint az elv, mely szerint ha az evolúció töretlen, akkor ma is új fajoknak kellene kialakulóban lenniük. Márpedig ennek nyomát sem találjuk környezetünkben.

Ma már az evolúcióelmélet tudományosan elfogadott tény, így a keresztény világnak is meg kellett barátkoznia vele. Mint a Mindennapi megírta, Pierre Teilhard de Chardin francia paleontológus, jezsuita teológus vetette fel az elsők között, hogy az evolúció és teremtés nem zárja ki egymást. Teilhard de Chardin szerint az evolúció a „transzcendens teremtő aktus kifejeződése térben és időben”. A Római Katolikus Egyház tanítása mára a konkordizmus, a teista evolúcióelmélet alapjaira helyezkedik: a Biblia és a természettudományos eredmények összevetésének tükrében tanítja a világ és az emberi fajok teremtését. II. János Pál pápa egyik sokat idézett mondata szerint a Biblia nem tudományos szakkönyv, és „a Szentlélek nem azt akarja nekünk megmondani, hogyan forog az ég, hanem hogy miként juthatunk az égbe”.

Teilhard de Chardin szerint az emberi faj további evolúciója nem testi, hanem szellemi szinten történik. Az évezredek során kiválasztódik a krisztusi ember(faj), melynek lényét Jézus szeretetével tölti meg, hogy Isten megbékéltesse a ma még széthúzó, önzésektől megosztott emberiséget. Kérdés tehát szerinte, vajon a fajok harcában az értelmes ember (homo sapiens) vagy a krisztusi ember (homo christianus) győz-e majd, hogy fajunkra a béke és az egység, vagy az egymás elleni harc és az önpusztítás vár.

Miklya Luzsányi Mónika

A nyitókép innen.

• Cimkék:
kreacionizmus Darwin evolúció darwinizmus zsidó teremtés biológia vallás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére