A bajok eredete - mi a gond az evolúcióval?

Mi tehát a baj az evolúcióval a kereszténység szempontjából? Semmi – véleményem szerint – mindaddig, amíg az egy tudományos elmélet marad, és nem válik filozófiává. Tudományos szempontból viszont, azt olvasom, annál több gond adódik az elmélet körül, ám még ha feltételezzük is, hogy az evolúció tudományosan megállja a helyét, a keresztény hit érintetlen marad. Miért ne lehetne az evolúció Isten eszköze az emberi állat megalkotására, amibe a történelem egy adott pontján aztán belelehelte a saját Lelkét?

A hívők egy részét aggasztja a tudományos felfedezések, és Isten létezése, valamint a Biblia sugalmazottsága közötti látszólagos ellentét. Erre a hangulatra aztán rájátszanak a harcos ateisták is, és azok a keresztények is, akik – szerintem – tévesen szó szerint értelmezik a hatnapos teremtést. Ám gyanítom, hogy a keresztények többsége amellett, hogy a Bibliát igaznak tudja, azért annak is örülne, ha nem állna hadilábon a tudománnyal – mégis jobb a nyugalom, nem?

Én például nagyon örülnék, ha valaki bebizonyítaná nekem, hogy az abortusz nem gyilkosság – sokkal nyugodtabbnak érezném magam –, de sajnos még egy jó érvet sem hallottam. Ám az abortusszal ellentétben az evolúció olyan dolog, ami miatt nem kell aggódnunk, ugyanis a tény az, hogy a tudomány semmit nem fedezett fel, ami a kereszténység Istenét megkérdőjelezné, és a Biblia sem tanít semmit, ami az evolúciót – mint tudományos elméletet – kizárná. Vagyis mindkettő lehet egyszerre igaz – és persze egymástól függetlenül hamis is.

Várjunk csak, mégis mi bizonyíthatná a kereszténység téves voltát? Például az, egész egyszerűen, ha a régészek rábukkannának Jézus testére, vagy ha történészek rá tudnák bizonyítani az ősegyházra, hogy hazugok. Nem szoktunk nagyon belegondolni, mert belénk táplálták azt a modern butaságot, hogy a vallás az valami túlvilági dolog, de az igazság az, hogy hitünk történeti alapokon nyugszik – vagyis jellegében cáfolható. Mégis minden bizonyíték minket igazol, és a legésszerűbb magyarázat a történésekre – bármennyire is hihetetlen és csodálatos – maga a kereszténység: vagyis, hogy Jézus Isten.

Aztán, hogy ez az Isten hogyan teremtette a világot, az egy másik kérdés, ám a lényeg az, hogy Ő teremtette, és a semmiből teremtette. Hat nap alatt, vagy évmilliárdok alatt? Mit számít ez, ha „ezer év Előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt” (Zsolt 90.4), vagyis ha Isten a mi időnkön kívül létezik. Már Szent Ágoston és Szent Jeromos is tudták, hogy a teremtésnek nem hatszor huszonnégy óra alatt kellett megtörténnie, ugyanis a teremtéstörténet nem szemtanúk által készített leírás (amelyeket viszont valóban szó szerint kell értelmezni, még ha csodákról is szólnak), hanem eredetmonda: vagyis a közvetítendő igazságok a szimbolikában jelennek meg.

Ahogy azt már mások is kifejtették itt, a Bibliának nem helyes olyan kérdéseket feltenni, melyekre nem is akar választ adni. A Szentírás végső soron használati utasítás az üdvösséghez, need to know information, ahogy az angol mondaná, és nem a kíváncsiságunkat hivatott kielégíteni az élet összes kérdésével kapcsolatban.

Isten persze hat nap alatt is megalkothatta volna a világot. Ám az a tudományos tény, hogy nem így tette, mit sem csorbít a mindenhatóságán vagy a Biblia sugalmazottságán. Egykor, a régészeti felfedezések előtt, szabadok voltunk rá, hogy szó szerint értelmezzük a teremtés hat napját, ám attól tartok, ez megváltozott – úgy méghozzá, hogy közben a hitünk nem változott. A Biblia nem tévedett, mindössze kiderült, hogy addig rosszul értelmeztük – már aki rosszul értelmezte. Nem hiszem, hogy Isten azért teremtette az őslények fosszíliáit, hogy megkísértse a tudósokat…

Ezzel a felfogással ellentétben a mainstream kereszténység (Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és C. S. Lewis kereszténysége is) az Írásokat a természettel együtt értelmezi, egymás fényében, hiszen mindkettőnek Isten a szerzője – és Isten nem olyan szerző, aki ellentmond önmagának. Vagyis nem kell a tudománytól félteni a kereszténységet.

Azonban a tudományként eladott filozófiáktól már annál jobban kell félteni a kereszténységet! Ám ez egy egészen másik kérdés, és egy másik cikk témája lehetne. Maga Darwin hitbéli problémát csinált a tudomány és a Biblia látszólagos ellentmondásaiból – mert félreértette vallását –, és azt mondják, hitetlenül is halt meg. Semmi esetre sem kell ebben követnünk: nem kell választanunk tudomány és hit között. Szabadok vagyunk mindkettőre. Az áltudományos elméleteket pedig valódi tudománnyal kell agyon ütni, és nem a Bibliával.

(nyitókép innen.)

Szerdahelyi Miklós összes blogbejegyzése

• Cimkék:
evolúció teremtés tudomány hit szent ágoston aquinói szent tamás c s lewis darwin Jézus Krisztus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére