Tudomány
2011-03-27 12:28:00
Hány éves a világegyetem?A biológus szerint vannak bizonyítékok a teremtésre
Az evolúció-teremtés vita világszerte mozgatja a keresztény tudományos és naív gondolkodást egyaránt. A témában állást foglalók legtöbbje nem volt jelen az eseménynél, ám az elméletek száma gyarapszik.
A teremtés kontra evolúció vita tudományos szinten Darwin óta zajlik. Akkoriban sok tudós, például Richard Owen az evolúciós elmélet ellen emelte fel hangját. Louis Agassiz, amerikai paleontológus tíz évig tartotta fenn Darwin elméletének terjedését Amerikában. Mendel genetikai elmélete, ami a genetikai egységek, a gének jelenlétét tárta fel, egy ideig szembenállt a változásra épülő darwinizmussal. Noha a teremtéselmélet tudományos művelői mindvégig kisebbségben voltak, sikerült kiforrott, tudományos elméletet kidolgozniuk, amelyek ma kevéssé ismertek. A múlt század harmincas éveiben biológiai típuselméletet dolgoztak ki, a hatvanas években pedig a teremtéselmélet geológiai alapjait fektették le.
Vannak bizonyítékok?
Az evolucionista szkeptikusok állításaival szemben a teremtésben hívők fel tudnak mutatni olyan bizonyítékokat, amelyek a bibliai teremtéstörténet mellett szólnak. Jelenleg a teremtéskutatás, vagyis a Biblia szempontjait figyelembe vevő tudományos kutatás leginkább ott folyik, ahol a Biblia tanulmányozásának kultúrája volt. Ezek világszerte olyan országok, ahol jelentős protestáns tömegek találhatók. Ezzel szemben a római egyház egy 1996-os pápai kijelentés révén teremtéskutatást és az evangéliumot üldözőbe vették.
A legerősebb központok tehát mindezek alapján Ausztrália és Új-Zéland, az Egyesült Államok, illetve Európa. Mindemellett meg lehet említeni Indiát és Dél-Koreát is, ahol nagy keresztyén tömeg él. Az Answers in Genesis teremtéskutató szervezet Dél-Afrikában is jelen van. Magyarul nem lehet már „euroamerikai kreacionizmus"-ról beszélni, hiszen ez egy egész világra kiterjedt jelenség. A leghíresebb teremtéskutató folyóiratok az „Answers Research Journal”, a „Journal of Creation”, a „Creation Research Society Quarterly”, illetve az „Impact”. Ezek lektorált szakmai lapok, és magas színvonalú technikai cikkeket közölnek a teremtéskutatás minden területén. Világi szakfolyóiratok is idézik őket.
A biológiában a legkidolgozottabb kreacionista elmélet a baraminológia. Neve két héber szóból áll össze: a 'bara' a teremtést jelenti, a 'min' pedig többrétű szó, ami általában a típust jelenti. Így a baraminológia ezen teremtett élőlénytípusok kiterjedt vizsgálatával foglalkozik. Röviden ez az elmélet azt jelenti, hogy a teremtés kezdetén Isten sok-sok élőlény típust teremtett meg. Ilyenek lehettek a macskák, kutyák, vagy lovak. Fontos, hogy két típus között nincsen genetikai átjárás, de típuson belül viszont igen. Így ma is megfigyelhető fajkeletkezés, ami nem egy nagy evolúciós törzsfához vezet, hanem sok egymás mellett lévő fából álló erdőhöz. A terület kiemelkedő művelői például Todd Wood, Kurt Wise, és Walter ReMine. A CORE (Center for Origins REsearch) a Bryan egyetemen az Egyesült Államokban ennek egyik kutatóközpontja, ahol konferenciákat szerveznek, és saját folyóiratot is adnak ki.
Az Özönvíz például igaz
A baraminológiáról az „Understanding the pattern of life” kézikönyv (az élet mintázatának megfejtése) részletes összefoglalót tartalmaz. A baraminológiai módszerek leginkább az egyes típusokhoz tartozó fajok listáját akarják meghatározni (szakszóval a 'holobaramin'-t; holos=egész). Ehhez rendszertani bélyegek statisztikai elemzését és hibridizációs adatokat használ. Az egyes típusokon belüli genetikai variációkra az AGE elmélet ad magyarázatot (AGE, vagyis együttműködő genetikai elem). Röviden ez az elmélet azt mondja, hogy számos képlékeny genetikai elem létezik, ami képes alakítani adott típusnak a genomján, ami lehetővé teszi az új élőhelyhez való alkalmazkodást. A baraminológia művelői között vita van, hogy mik számítanak egy típusba tartozó fajoknak.
A geológia területén meg lehet említeni azt a jelenséget, hogy egyre több olyan bizonyítékot fedeznek fel, amelyek a földtani katasztrófákra utalnak (ez az ún. 'neokatasztrofizmus'). Ilyenek például több rétegen át húzódó fosszíliák és maradványok, tömeges állattemetők, vagy az erózió hiánya sok földtani képződménynél. Ez pedig a bibliai Özönvíz modellt támasztja alá. Meg lehet említeni például John Baumgardner elméletét, amely szerint az Özönvíz következtében felgyorsult lemeztektonikai mozgások mentek végbe. Eszerint az Özönvíznél az óceáni lemezek beleestek az alatta lévő hígabb és forróbb földköpenybe, így idefolyhattak az Özönvíz vizei. Az Özönvíz elmélet szerint a prekambriumi kőzetek az Özönvíz előtti korszakot jelentik, és amelyek nagyon kevés fosszíliát tartalmaznak, míg egészen a földtani negyedkorszakig terjedő kőzetek azon állatok és növények maradványait tartalmazzák, amelyek az Özönvízben elpusztultak.
Ami a Föld, illetve a világegyetem korát illeti, érdemes a RATE csoport munkáját kiemelni (RATE: Radioactive isotopes and the Age of the Earth). Ez a csoport úttörő munkát végzett abból a szempontból, hogy bizonyítékot mutasson arra, hogy a különböző radioaktív anyagok bomlási sebessége nagyságrendekkel nagyobb lehetett a múltban, így sok földtani képződmény kora összezsugorodik. Elméletük azt is megmagyarázza, hogy miért maradt a különböző kőzetekben olyan sok hélium, ami sok bomlékony elem leányeleme. Az övékhez hasonló eredmények több mint 70 világi publikációban is megjelentek.
Ha lassan is, Istennek hűséges szolgái megfejtik a teremtett világ rejtélyét. Isten keze nyomára lehet bukkanni, és ha összeállítjuk a képet, amit látunk a természetben Isten kijelentését igazolja. Összességében azt lehet mondani a zsoltáríróval egyetemben, hogy „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, az égbolt vallja kezének művét.” (Zsolt. 19,2)
Cserháti Mátyás, biológus
Protestáns Teremtéskutató Kör
|
