Zsiga Gyula a Veszprém és a Szeged megszorítására készül az új klubbal

Összefogás után lehet újra nagy a Fradi

„Miután a montenegrói, kapitányi megbízásomnak vége lett, a másodosztályú váci férficsapathoz szerződtem: először kicsit furcsa volt, mert 18 évig női együtteseket vezettem, de gyorsan megszoktam a különbségeket” – részletezte élete újabb fordulópontját Zsiga Gyula, aki a magyar kézilabdaedzők egyik meghatározó egyénisége.

BL-t nyert, válogatott edző volt

Zsiga karrierje gyorsan ívelt felfelé, már az első komoly csapatával, a Vasas női együttesével BEK-döntőt játszhatott. A Vasas akkor ugyan kikapott a kor legnagyszerűbb csapata, a világválogatottnak is beillő osztrák Hypótól, de az ezüst megalapozta Zsiga szakmai karrierjét. A Dunaferr élén aztán átélhette minden edző álmát, s a magasba emelhette a Bajnokok Ligája-trófeát. A női válogatott élén is dolgozott, s ahol megfordult, általában eredményes volt. Így került a montenegrói női válogatott kispadjára, ám hiába volt relatíve sikeres, a helyi viszonyok között nehezére esett eligazodnia. A szövetség elnöke, de még a csapatvezető is rendszeresen beleszólt a munkájába, így végül mindkét fél jobbnak látta, ha elválnak útjaik.

Vidékuralom a labdajátékokban

Zsiga a napokban az új budapesti férfiklub, a Ferencváros és a PLER fúziójából létrejött együttes vezetőedzője lesz. A két klub közül a Fradi volt az eredményesebb, az idei bajnokságban meglepetésre a harmadik helyen végzett, ennek ellenére szűk határok között mozoghatott. A fővárosi élcsapatok elsorvadása évtizedek óta tartó folyamat, és ma egyetlen budapesti klub sem tud labdajátékban bajnokságot nyerni. A vidéki sport átvette az irányítást: fociban a Videoton, kosárlabdában a Szolnok és a Sopron, kézilabdában a Veszprém és a Győr, jégkorongban a Fehérvár, míg vízilabdában az Eger abszolválta a bajnoki aranyat. Eközben Budapesten sorban szűntek meg a klubok. A fuzionáló két csapat bevallottan ezt akarta elkerülni, amikor a túlélésért, az előrelépésért hajlandó volt összefogni és a különböző érdekek ellenére közös nevezőre jutni.

Kopjafa helyett kirakatcsapat

Az FTC–PLER-házasság már rövid távon is sikerrel kecsegtet: „A két klubnak eddig egy-egy jó képességű sora volt, mostantól egy klubnak lesz kettő” – elemezte a bővülő lehetőségeket Zsiga, aki nagy fantáziát lát az egyesülésben. Szerinte a mai kézilabdában alapvetően fontos, hogy amikor az edző pihenteti az első sort, ugyanolyan erősségű másodikat tudjon a pályára küldeni. A férfi-női csapatok közötti különbséget edzői szempontból nem tartja sokra, hiszen „mindenhol dolgozni kell, és megmagyarázni, hogy mit miért csinálunk”. Különbségként említette, hogy a férfiak játéka sokkal dinamikusabb és attraktívabb; annyira gyors, hogy gyakran a nézők sem értik, mi történik a pályán.
„A hölgyek többet lelkiznek, de a férfiakra is oda kell figyelni: a lélektan itt is fontos” – mondta. A csapat Pestszentlőrincen, a korábbi PLER-csarnokban játssza majd a meccseit, hivatalos neve egyelőre nincs, a színeiben biztos, hogy benne lesz a zöld-fehér és talán a kék is. A házasságba nagyjából hatvan-hatvan milliót visz a két klub. A források egyesítésével kialakult háttérrel a két nagy, az itthon verhetetlen Veszprém és Szeged megszorítása a távolabbi cél. S ha ez nem sikerül, akkor is követendő a példa: az összefogás megmentett két klubot, Budapest pedig két újabb kopjafa helyett ajándékba kapott egy kirakatcsapatot.

S. V. A.

• Cimkék:
kézilabda Ferencváros FTC Fradi Zsiga Gyula PLER

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére