Magyarország nem tud résztvenni a Líbia elleni akcióban

Líbia: hazarendelték a magyar segélyszervezet munkatársait

Összesen tizennégy napot töltött a segélyszervezet három munkatársa az észak-afrikai térségben. Az első humanitárius szállítmányokat Kairóban szerezték be, onnan szervezték meg a segélyáru líbiai útját és annak szétosztását. Az egyiptomi-líbiai határon több mint 1000 menekült kapott élelmiszercsomagot, míg Líbiában 4 kórház számára összesen 2,5 tonna egészségügyi felszerelést valamint alapvető élelmiszert jutattak el - mondta Bálint Gábor, a segélyszervezet főmunkatársa.

A líbiai segélyprogramban részt vevő főmunkatárs elmondta, hogy rajta kívül még két önkéntes munkatárs tartózkodott a helyszínen, de a romló biztonsági helyzet miatt haza kellett jönniük.
Az informális koordinációs mechanizmusok a legszükségesebbek; sok háttérmunkára van szükség ahhoz, hogy "hathatósan" és úgy segítsenek, ahogyan kell - hangsúlyozta Bálint Gábor, hozzátéve: ha katasztrófahelyzet van, fel kell venni a kapcsolatot a többi között az ENSZ-szel és a helyi humanitárius szervezetekkel.

Líbiában a helyi, az átmeneti tanács által felhatalmazott líbiai segélyszervezettel dolgoztak közösen; a Bengázitól 4-500 kilométerre fekvő kórházakba is el tudtak menni és ott is felmérték, hogy mire van szükség. A következő szakaszban a Magyar Külügyminisztérium hétmillió forintos támogatásából újabb segélyprogramot hajthat végre az Ökumenikus Segélyszervezet, a biztonsági helyzet rendeződése után folytathatják a munkát Bengáziban és az egyiptomi-líbiai határon.


Nemzetközi igen a légtérzárra

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön felhatalmazást adott a Líbia feletti légtérzár megteremtésére és a líbiai lakosság védelméhez szükséges minden intézkedés megtételére. Amerikai források szerint a légtértilalom bevezetése vasárnap vagy hétfőn kezdődhet meg, a francia kormányszóvivő viszont azt mondta, hogy a Líbia elleni csapásmérések "gyorsan, néhány órán belül megkezdődnek".

Az ENSZ BT 1973. számú határozatának főbb pontjai a következők:
- a határozat "azonnali tűzszünetet követel, valamint az erőszak bejezésére és a polgári lakosság elleni mindennemű támadás és a vele szembeni visszaélés azonnali megszüntetésére" szólít fel
- a határozat követeli, hogy a líbiai hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság védelme érdekében, biztosítsák a lakosok alapvető szükségleteit, és tegyék lehetővé a gyors és akadálymentes humanitárius segítségnyújtást a számukra
- a határozat feljogosítja az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a polgári lakosság és a Líbiai Arab Dzsamáhiríja támadás által fenyegetett lakott területeinek, közöttük Bengázinak a védelme érdekében, a határozat ugyanakkor kizárja a líbiai felségterület külföldi erők által történő megszállásának bármilyen formáját
- a határozat a polgári lakosság védelme érdekében légtérzárlatot létesít Líbia felett, de a repülési tilalom nem vonatkozik a humanitárius szolgálatot teljesítő járatokra, illetve azokra, amelyeket az ENSZ és az Arab Liga feljogosít arra, hogy berepüljenek az ország légterébe
- a határozat megerősíti a február 26-án Líbiával szemben elrendelt fegyverembargót, és ennek értelmében kéri az ENSZ-tagállamokat, hogy ellenőrizzék a területükön - beleértve a repülőtereket és kikötőket is -, valamint a nyílt tengeren a líbiai határ felől érkező vagy oda tartó hajókat és repülőgépeket, amennyiben olyan információjuk van, amely indokolttá teszi azt feltételezni, hogy a járműveken tiltott katonai eszközöket tartalmazó szállítmány vagy fegyveres zsoldos katonák vannak.
- a határozat felszólítja a tagállamokat arra, hogy akadályozzák meg minden líbiai tulajdonban lévő, Líbia által üzemeltetett, illetve Líbiában bejegyzett repülőgép és minden, gyaníthatóan fegyvereket vagy zsoldos katonákat szállító légi jármű felszállását, leszállását, vagy az ország területe feletti átrepülést, hacsak nem erre a szankciókat felügyelő ENSZ-bizottság előzetesen engedélyt nem adott
- a határozat továbbá utazási tilalmat rendel el Líbia csádi nagykövetével és Gát délnyugat-líbiai körzet kormányzójával szemben, mivel mindkettőjük közvetlenül részt vett zsoldosok toborzásában a Kadhafi-rezsim számára
- a határozat elrendeli további hét személy vagyonának befagyasztását: ezek Kadhafi három további gyereke, a védelmi miniszter, a katonai hírszerzés vezetője, a kémelhárítás vezetője és a közművekért felelős miniszter
- a határozat elrendeli öt kulcsfontosságú líbiai pénzintézet - köztük a központi bank - vagyonának befagyasztását
- a határozat arra kéri Ban Ki Mun főtitkárt, hogy hozzon létre egy nyolctagú szakértői munkacsoportot, amelynek feladata a szankciókat vizsgáló ENSZ-bizottság segítése lesz a Líbia elleni büntető rendelkezések végrehajtásában.


Németország nem vesz részt, Törökország elutasít

A NATO tagállamai közül néhányan már pénteken felajánlották, kiveszik részüket a tervezett nemzetközi hadműveletekből, Németország azonban elvetette a csapásmérésekben való részvételt, Törökország pedig elutasította az intervenciót, s helyette azonnali tűzszünetet sürgetett Líbiában. A szövetség vezető testülete az Észak-atlanti Tanács délelőtt tanácskozást kezdett arról, milyen szerepet vállaljon a NATO a készülő akciókban.

A 15 tagú BT két állandó tagja, Oroszország és Kína nem élt a vétójogával, de tartózkodott a szavazásnál, s hasonlóképpen járt el a nem állandó tag India, Brazília és Németország is. A határozat egyúttal elrendelte, hogy fagyasszák be a Líbiai Nemzeti Olajkorporáció és az ország központi bankjának kintlévőségeit a két intézménynek Moammer Kadhafi ezredessel fennálló szoros kapcsolatai miatt.

A szavazás előtt amerikai kongresszusi tisztségviselők Washingtonban bejelentették, hogy az Obama-kormány arab országok közreműködésével megkezdte a légtérzár megvalósításának előkészületeit, s az erőfeszítések "néhány napon belül" megkezdődhetnek. Kongresszusi források szerint arab részről - a BT-határozat régióbeli támogatottságát hangsúlyozandó - Jordánia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vehet részt a légtérzár megvalósításában.

Amerikai diplomáciai vezetők csütörtökön azt hangoztatták, hogy a légtérzár létrehozása önmagában nem elegendő, a BT-határozatnak felhatalmazást kell adnia arra is, hogy légicsapásokat mérjenek Kadhafi tankjaira és nehéztüzérségére is. A BT-határozat "minden további intézkedést" jóvá hagyó kitétele ezt az igény tűnik kielégíteni.

Bengáziban, a líbiai felkelők "fővárosában" ünnepléssel fogadták az ENSZ BT határozatát: az emberek a levegőbe lövöldöztek örömükben. A kocsik sofőrjei dudáltak, miközben több száz fiatal gyűlt össze az Átmeneti Nemzeti Tanács (a felkelők által létrehozott vezető testület) székháza előtt. A tripoli vezetés az ország egységét fenyegető lépésnek nevezte a döntést, jelezte ugyanakkor, hogy készek egy tűzszünetre a felkelőkkel.

Nem sokkal a BT-ülés előtt Moammer Kadhafi líbiai vezető azzal fenyegette meg az ellenzéki kézben lévő Bengázi védőit, hogy még az éjszaka folyamán elfoglalja a várost, ezt a közlést azonban a legtöbb megfigyelő inkább a pszichológiai hadviselés részének tekintette, mert a kormányerők csütörtökön még 130 kilométerre voltak a felkelők központjától. Kadhafi egy portugál médiának azt mondta, hogy kormányzata nem ismeri majd el a világszervezet döntését.

A CNN amerikai hírtelevízió viszont telefonhívást kapott Kadhafi egyik fiától, Szaif al-Iszlamtól, aki közölte: humanitárius okokból a hadsereg nem fog behatolni Bengáziba. Csak a rendőrséget és a terroristaellenes alakulatokat küldik be a városba, a lázadók lefegyverzésére.
A Kadhafihoz hű erők csütörtök este óta támadják a Tripolitól 200 kilométerrel keletre lévő Miszráta városát - közölte a felkelők egyik képviselője.


Az unió örül a döntésnek

Az Európai Unió pénteken üdvözölte az ENSZ BT döntését. Az EU "saját mandátumának, illetve képességeinek keretében" kész a határozat végrehajtására - szögezte le közleményben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A BT-határozat nyomán Barack Obama amerikai elnök megállapodott Nicolas Sarkozy francia elnökkel és David Cameron brit kormányfővel, hogy a következő cselekvési szakaszokban szorosan együttműködnek. A francia kormány szóvivője leszögezte, hogy országa is részt vesz a műveletben.

Nagy-Britannia támadó és felderítő repülőgépekkel csatlakozik a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozat betartatását célzó nemzetközi művelethez - közölte a brit miniszterelnök.
Kanada, Norvégia, Lengyelország és Dánia is jelezte, hogy készek részt venni a Kadhafi erői elleni nemzetközi katonai műveletekben, de ennek módját még nem tudták pontosan megmondani.

Olaszország kész rendelkezésre bocsájtani katonai támaszpontjait a légtértilalmi övezet létrehozásához - mondta egy kormányzati forrás. Megfigyelők szerint ez nagy segítség lenne, hiszen a szicíliai Sigonella-légitámaszpont egyike a Líbiához legközelebbi NATO-bázisoknak.
"Kizárt", hogy Oroszország részt vegyen egy líbiai katonai intervencióban - jelentette ki Moszkvában a hadsereg vezérkari főnöke.

Kína ellenzi az erő alkalmazását, és komoly fenntartásait hangoztatja az ENSZ BT határozatát illetően - derült ki a külügyi szóvivő közleményéből. Peking szerint tiszteletben kell tartani Líbia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását.
Az egyiptomi hadsereg fegyverszállításokat kezdett a líbiai felkelők támogatására Washington tudtával - jelentette a The Wall Street Journal.

Londoni stratégiai elemzők pénteki helyzetértékelése szerint a líbiai repüléstilalmi övezet létrehozását és a fegyveres beavatkozást lehetővé tévő ENSZ-határozat az egész közel-keleti válság fontos fordulópontja, és elrettentő jellegénél fogva stabilizáció felé irányíthatja a további fejleményeket a térségben, Líbiában azonban így is hosszú időbe telhet az ország újbóli egyesítése.

Magyarország egyetért, de nem tud résztvenni

A magyar kormány teljes egészében egyetért az ENSZ BT Líbia elleni légtérzárlati határozatával - szögezte le Martonyi János külügyminiszter pénteken, hozzátéve, egyelőre nem lát olyan magyar katonai képességet, "amelyet egy ilyen operációban fel lehetne vagy akarnánk használni".

A magyar diplomácia vezetője egy minisztériumi háttérbeszélgetésen azt mondta, a BT-határozat erőteljes, jóllehet a szavazáson több fontos állam - köztük Oroszország, Kína és Németország - tartózkodott. Azt mondta, ő személy szerint örült volna, ha ezt a határozatot már korábban meghozták volna. Hangsúlyozta: a határozat szerint a polgári személyek védelmét minden lehetséges eszközzel biztosítani kell; ez azonban nem jelenthet külföldi megszállást, vagyis szárazföldi csapatok megjelenését.

Martonyi János reményét fejezte ki: a repülési tilalmi övezet kikényszerítése alkalmas lesz arra, hogy Bengázi több mint egymilliós lakosságát megóvják a líbiai kormány katonai erejével szemben. A külügyminiszter értelmezése szerint a BT-határozat szövege - minden szükséges eszköz igénybe vétele - többet jelent a légtérzárlat kikényszerítésénél.

Martonyi úgy fogalmazott, az elkövetkező 1-2 órában feltehetően olyan események történnek, amelyek a sajtó érdeklődésére számot fognak tartani. Azt mondta, "nagyon kívánatos lenne", hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető távozzon a hatalomból, de hangsúlyozta, ennek eléréséhez nem lehet katonai eszközöket igénybe venni. Mint fogalmazott, arra nincs feljogosítva egy kívülálló ország, hogy katonai erővel döntse el, ki legyen egy ország államfője. Meggyőződése szerint a Kadhafi rezsimnek előbb-utóbb mindenféleképpen távoznia kell.

Martonyi János arról is beszélt, hogy a líbiai fővárosban, Tripoliban három nagykövetség folytatja működését, a ciprusi és a görög mellett a magyar. Azt mondta, a kétfős magyar diplomácia képviselet a soros magyar EU-elnökségi funkcióból fakadóan is folytatja munkáját, egyebek mellett konzuli koordinációs feladatokat lát el. A külügyminiszter azt is elmondta, hogy jövő héten kedden ellátogat az egyiptomi-líbiai határra, hogy az EU-elnökségét betöltő Magyarország képviseletében a menekültkérdésben tájékozódjon, mint fogalmazott, "ki kell hozni a külföldieket".


(mti)

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére