A menekülttáborokban is borzalmas az élet

Földi pokol: kolera és éhínség Szomáliában

Kivonultak a szélsőségesek a szomáliai fővárosból – ez kétségtelenül évek óta a legnagyobb szenzáció Szomáliában. Azt azonban még nem tudni, hogy menekülésről, vagy ahogy az al-Shabaab hangsúlyozza, „taktikai átcsoportosításról” van csak szó. A szomáliai kormány mindenesetre már a terrorizmus elleni végső győzelemről beszél diadalittasan.

Érthető az öröm: a szomáliai kormány 2004-es megalakulása óta külföldi segélyeken él, ezért cserébe viszont a szélsőséges iszlamisták elleni hatékony fellépést és az ország egyesítését várták tőle. Mindhiába, a hatalomra került politikusok ugyanis feladataik helyett inkább klánbeli törésvonalak mentén folytatott politikai csatározásokra koncentráltak. Ideje volt tehát végre felmutatni valami eredményt.

A Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet azonban figyelmeztet: ha eddig azt gondoltuk, hogy az átmeneti kormány a pozitív hős ebben a történetben, csalódnunk kell. Nem csak a szélsőségesek, hanem a konfliktusban részt vevő összes fél érintett, amennyiben mindannyian megsértették a nemzetközi jogot. Az al-Shabaab ugyan élen jár a brutalitásban – adót szed a vízért cserébe, nem engedi be a segélyeket, erőszakkal soroz be férfiakat és gyerekeket, csonkítás és megkövezés tarkítja a büntetési módszereiket –, azonban a kormány is bűnös jogtalan letartóztatásokban és bebörtönzésekben.

A nyugati országok is cinkosak, hiszen nem gyakoroltak nyomást Mogadishura a túlkapások leállítására. A szomáliai kormány természetesen tagadja a vádakat, olyan „járulékos kárnak” nevezve az általuk elkövetett jogsértéseket, ami bármelyik háború sújtotta országban előfordulhat.

Felbukkant a kolera is

Az éhínség sújtotta Szomália civil lakosságát az al-Shabaab visszavonulása legfeljebb közvetetten érinti. A főváros környéki menekülttáborok lakói nyilvánvalóan fellélegeztek, hiszen elgördült egy akadály a segélyek célba juttatása elől – az al-Shabaab ugyanis tagadta, hogy éhínség pusztítana az országban, így csak néhány szervezetnek engedte a bejutást és segélyek osztását az általa ellenőrzött területeken. Ezek azonban főleg a déli és középső területek, amelyeket leginkább sújt az aszály, így a szomáliai lakosság nagy részének helyzetét a mogadishui történtek nagy mértékben nem befolyásolják.

Márpedig az érintettek száma folyamatosan nő, a kezdeti egymillió főről mára ötmillióra ugrott a közvetlenül veszélyeztetettek száma, a teljes kelet-afrikai térségben pedig 12 millióan éheznek. A halál egyre változatosabb formákat ölt: az éhen- és szomjan halás mellett felbukkantak a fertőző betegségek, köztük a kolera. Az a betegség, ami mára a fejlett világban ismeretlen betegség, ám tiszta víz híján tömegével tud pusztítani.

A Mogadishu környékén felállított hevenyészett menekülttáborok egyre növekvő számú lakói között rekordgyorsasággal terjed a betegség, hiszen sem megbízható vízforrás, sem egészségügyi központ nincs elegendő a környéken. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) munkatársa szerint a tavalyi adatokhoz képest háromszor több a megbetegedés, így nyugodtan nevezhetjük járványnak a jelenlegi helyzetet. A legnagyobb fővárosi kórházban az idei évben 4272 akut hasmenéses esetet regisztráltak – ez a kolera leglátványosabb tünete, ami pár nap alatt teljes kiszáradáshoz vezet –, ebből 181-en haltak meg eddig. A halottak háromnegyede öt éven aluli gyermek, akiknek szervezetét teljesen legyengítette a szárazság.

Túlzsúfolt táborok, magukra hagyott csecsemők

Hetek óta megy a tárgyalás az érintett kormányokkal, hogy mind Etiópiában, mind Kenyában új létesítményeket adjanak át, ez azonban vontatottan halad. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a Kenya északkeleti határán fekvő dadaabi komplexum egyik táborát (Ifo) szeretné 40 ezer fővel bővíteni, emellett egy új, 90 ezer férőhelyes új tábort (Kamioos) is felépítene, mindehhez azonban szüksége van a kenyai kormányzat jóváhagyására.

Közben egyre kaotikusabbak a viszonyok a táborok környékén: az újonnan érkezetteknek akár heteket is sorba kell állniuk, mire átesnek a regisztráción, addig viszont élelmiszert sem kaphatnak. A túlzsúfoltság miatt fedelet a fejük fölé nem kapnak, ágakból és szatyrokból tákolnak össze maguknak valamiféle menedéket.

Nem meglepő ilyen körülmények között, ám mégis új jelenség, hogy a táborok területén egyre több magára hagyott csecsemőt találnak, számolt be a Save the Children nemzetközi humanitárius szervezet. Az okok egyelőre ismeretlenek, bár kiváltó oka minden bizonnyal a hetekig tartó, víz és élelem nélküli monoton gyaloglás: a szülők hiába jutottak el sikeresen a menedéket nyújtó táborokig, végső kétségbeesésükben és nyomorukban nem tudnak, nem akarnak tovább gondoskodni a gyermekükről.

A dadaabi táborok hivatalosan összesen 90 ezer menekült befogadására alkalmas, ehhez képest mára a 400 ezer főnél is többen tartózkodnak ezekben. Számuk pedig egyre csak nő – a szomáliai harcok miatt az utóbbi években évi 40-65 ezer fővel, az éhínség miatt azonban most hatványozottan, napi akár 1400 fővel. Az eddigi kettő helyett már öt szomáliai régiót sújt hivatalosan is éhínség, csapadékra a térségben október előtt pedig nem lehet számítani, így a humanitárius válság minden bizonnyal hosszasan elhúzódik.

Tóth Miklós

• Cimkék:
szomália éhínség ensz segély

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére