Az utolsó ilyen probléma a fekete kontinensen?

Bill Gates szerint könnyű megoldani az afrikai éhínséget

Az Afrika szarván éhező több mint 13 millió embernek a nemzetközi közösség által felajánlott 350 millió dolláros segély a fokozott figyelem és a további finanszírozás szükségességét jelzi a további tragédiák bekövetkeztének megakadályozása érdekében –  írta a Project Syndicate nemzetközi véleményportálon Sam Dryden. A világ egyik leggazdagabb embere által létrehozott Bill és Melinda Gates Alapítvány mezőgazdasági fejlesztési programjának igazgatója kifejtette: rengeteg a tennivaló az éhezők szükségleteinek kielégítésére, de hosszútávú megoldásokat kell kidolgozni az ismételten felbukkanó élelmiszerkrízisek megakadályozására is.

A legtöbb földművelő nő, már szüretelni készülnek„Sokan azt hiszik, hogy az éhínség a természeti erők következménye, miközben e társadalmi jelenségek kialakulása nem csak az időjárástól függ. Ezek bonyolult események, amiket a különböző kormányzati intézkedések, a biztonsági helyzet, a piacok, az oktatás és az infrastruktúra helyzete befolyásol a leginkább” - folytatta gondolatait Dryden, majd megjegyezte: „rendelkezünk az élelmiszerválság leküzdésére alkalmas eszközökkel. Ezek a mezőgazdaságba való hosszútávú és értelmes befektetésekben rejlenek.”

Mint írta, a világ legszegényebb embereinek háromnegyede kis parcellákon gazdálkodva szerzi meg élelmiszerét és jövedelmét, de a legtöbb mezőgazdasági kistermelő nő. „Amikor 2008-ban a globális élelmiszerárak az egekbe szöktek, éhínség söpört végig Etiópián, több mint 14 millió embert sodorva veszélybe Afrika szarván. Az Oxfam America emberjogvédő szervezet a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásával kétlépcsős tervet dolgozott ki a válság legyűrésére.
 

Afrika szarva: iszonyatos nyomor, naponta tömegek vesznek éhen. Van hathatós megoldás?

Először a 225 ezer legveszélyeztetettebb etióp földművelőt látták el azonnal élelmiszerrel. A második lépés a pénzt munkáért-projektek megszervezése volt. Gátakat építettek, forrásokat tisztítottak ki a vízellátás helyreállításáért, majd utakat újítottak fel, hogy így erősítsék meg a kis gazdaságokat, felkészítve azokat a jövőbeli aszályokra is” - foglalta össze a szakértő rámutatva, hogy ezek a beruházások idén fizetődtek ki igazán, amikor a térségbe ismét visszatért a szárazság. „Ahelyett, hogy élelmiszersegélyeket kértek volna, sok család megbirkózott a zord időjárással és már szüretelni készül.”

A példa ragadós: gyorssegélyek helyett megelőzés

Sam Dryden azt is hangsúlyozta, hogy mindez már nem csak Etiópiában működik. Számos nemzetközi szervezet fáradhatatlan erőfeszítéseinek következtében, valamint más afrikai országok vezetőinek köszönhetően, akik elsődlegessé tették a mezőgazdasági fejlesztéseket, ma már előrehaladás tapasztalható a kontinensre annyira jellemző éhezés és szegénység tekintetében. Ghána például az elmúlt 25 évben drasztikusan csökkentette a szegénység és az éhezés mértékét, miután kiemelten foglalkozik mezőgazdasági beruházásokkal. Az eredmény: évente több mint öt százalékkal növekvő és virágzó mezőgazdaság, sőt, az éhezés szintje 75 százalékkal csökkent 1990 és 2004 között.

Visszatérve Etiópiára, Dryden megjegyezte: agrárpolitikai reformjával és a kistermelők termelékenységének javulását célzó befektetéseivel, a terméshozam ilyen módon való növelésével az elmúlt években ez az ország is óriási lépéseket tett az éhezésből kifelé vezető úton.Ugyanakkor új növényfajták is segítik az afrikai gazdálkodókat a nehéz időjárási körülmények között. Ma már több mint kétmillió kistermelő részesülhet a szárazságtűrő kukorica áldásában a fekete kontinensen, s 2016-ra a kukorica hozama várhatóan harminc százalékkal növekszik majd, amely 40 millió ember életét könnyítheti meg tizenhárom szub-szaharai országban.

„Az ádáz költségvetési viták időszakában az emberiségnek arra kell gondolnia, hogy a kistermelőket felkaroló beruházások nem csak életeket menthetnek, vagy a megélhetést javítják és a stabilitást segítik elő, hanem hosszú távon pénzt takarítanak meg. Becslések szerint az éhínségek enyhítésére költött gyorssegélyek hétszer annyiba kerülnek, mint azok megakadályozása” - figyelmeztetett Dryden. A szakértő azzal zárta írását, hogy manapság ezért sokkal fontosabb az adományozók és az afrikai országok kormányai számára továbbra is biztosítani a kistermelők hozzáférését a minőségi vetőmagokhoz és szerszámokhoz, vagy a megbízható piacokhoz. Szerinte mindannyiunkon múlik most, hogy a szörnyű afrikai éhínség az utolsó legyen.

Hargitai Mátyás

• Cimkék:
arfika éhínség segély mezőgazdaság ghána

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére