Céljuk a nyugati értékek totális megsemmisítése

A Boko Haram újra aktív

A Boko Haram szervezet egyes információk szerint az al-Kaida magrebi szárnyával és a szomáliai al-Shabaabbal is kapcsolatban áll. Egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal teli kocsijával a nigériai főváros, Abudzsa központjában található ENSZ-székházba csapódott augusztus 26-án. A detonáció következtében az alsó szintek komolyan megrongálódtak, a támadásban 21 ember meghalt.

Nem meglepő támadás?

A tragédia – amiért a felelősséget az ország északi részében megbújó militáns iszlamista szervezet, a Boko Haram vállalta – mindenkit mélyen megdöbbentett. Ban Ki-mún ENSZ-főtitkár így fogalmazott: „A támadás azok ellen irányult, akik annak szentelték az életüket, hogy másoknak segítsenek” – utalva arra, hogy az épületben 26 humanitárius és fejlesztési segélyezéssel foglalkozó nemzetközi szervezet is székelt.

A nagy döbbenet ellenére a támadás meglepőnek nem nevezhető. A Boko Haramról az utóbbi két évben kevesebbet lehetett hallani, de a szervezet január óta – és különösen az áprilisi elnökválasztás idején – újra aktivizálta magát. A nigériai hadsereg 2009-ben szabályos háborút vívott ellenük, a kormányzat azonban, úgy látszik, hiába kiáltott a banda vezérének a likvidálása után győzelmet. Az ENSZ-nek egyébként voltak információi lehetséges támadásokról, az épületeket ezért meg is erősítették, a két sorompót is áttörő autót mégsem sikerült megállítani.

Elszigeteltségből rivaldafénybe

A Boko Haram mind ez idáig meglehetősen elszigetelten, az ország északkeleti Borno államában tevékenykedett. A régió központjában, Maiduguriban heti szinten likvidáltak helyi politikusokat, rendőröket vagy éppenséggel szélsőséges tanaikkal egyet nem értő muszlim tanítókat. Rajtaütéseiket legtöbbször fényes nappal, motorról hajtották végre − a hatóságok kétségbeesésére jellemző, hogy azzal próbálták megakadályozni a további merényleteket, hogy betiltották Maiduguriban a motorozást. Akcióik sosem céltalanok, céljuk a nyugati értékek totális megsemmisítése (a szervezet nevének a jelentése: a nyugati oktatás bűn), az iszlám törvénykezés (a saría) bevezetéséért egész Nigériában.

Beférkőzött a rettegés. Fotó innen

Borno államon kívülre azonban eddig nemigen merészkedtek. Abudzsa Maiduguritól 850 kilométerre fekszik, jól kiépített hálózatra és helyi cinkosokra volt tehát szüksége a szélsőségeseknek, hogy sikeresen végre tudják hajtani tervüket. A gyanú – legalábbis az amerikai hadsereg afrikai főparancsnokságának vezetője, Carter Ham tábornok − szerint a nigériai szélsőségesek nemcsak az al-Kaida magrebi szárnyával (AQIM), hanem a szomáliai al-Shabaabbal is kapcsolatban állnak. Ha ez igaz, a Boko Haramra többé nem lehet úgy tekinteni, mint egy kicsi és elszigetelt, legfeljebb száz kilométeres hatáskörű iszlamista szervezetre.

Robbantások Afrika-szerte

Goodluck Jonathan nigériai elnök a merénylet után megerősítette, hogy országa kész felvenni a harcot a terrorizmus ellen; a merénylet miatt vélhetően külföldi segítséget is kap, amire szüksége is lesz, az ország biztonsági helyzete ugyanis katasztrofális. A Boko Haram fenyegetései mellett szülőföldjéről, a déli Niger-delta vidékéről is újabb és újabb erőszakos cselekmények híre érkezik.

Az eredetileg a kőolajban gazdag vidék nyugati kizsákmányolása ellen alakult önvédelmi csoportosulások mára komoly fegyveres milíciákká alakultak, és noha a legfontosabb ilyen szervezet (Mozgalom a Niger-delta Egyenjogúságáért, MEND) tagjainak a nagy része leszerelt a tavaly indított amnesztiaprogram keretében, szakadárok máig zavarják az olajkitermelést. A Boko Haramhoz hasonlóan ők is eljutottak a fővárosba: a tavaly októberi függetlenségi napon az ünneplő tömeg között robbantottak fel két kocsit, 12 ember halálát okozva. A szomáliai al-Shabaab is hasonló utat futott be, mint a MEND vagy a Boko Haram. A nemzetközi dzsihadisták jelenléte ellenére mindvégig a szomáliai harcokra koncentráltak, és a tavalyi dél-afrikai világbajnokság döntője alatt két robbantást végre is hajtottak az ugandai főváros, Kampala két bárjában. A merényletek 74 ember életét követelték.

Korábban még ennél is szörnyűbb merénylet történt nemzetközi diplomáciai épületek ellen. 1998 augusztusában egyszerre robbant bomba a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetség épületénél. Nairobiban 212, Dar es-Salaamban 11 ember halt meg, további 4100-an pedig megsebesültek. A támadást a szudáni központú Egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű szervezet hajtotta végre, az amerikai hatóságok pedig ekkor figyeltek fel először az akcióban aktívan részt vevő Oszama bin Ladenre. A robbantásokat követően Bill Clinton akkori amerikai elnök megtorló intézkedésként lebombázott egy szudáni gyógyszergyárat, mert – később hamisnak bizonyuló – információi szerint azokban tömegpusztító fegyvereket állítottak elő. A kettős merénylet kitervelésében szintén részt vevő szomáliai Fazul Abdullah Mohamedet egyébként 2011 júniusában egy Mogadishu közelében lévő ellenőrzőponton a kormányhű erők lelőtték.

Tóth Miklós

A nyitókép innen

• Cimkék:
boko haram nigéria terrorizmus merényletek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére