„Magyarország hátat fordított az Uniónak”

Róna: a biztos nyomor felé halad Magyarország

Január 11-én több Magyarországot érintő ügyben is dönthet az Európai Bizottság. A testület idei első ülése mérföldkő lehet, mivel az Európai Bizottság és a magyar kormány hetek óta nem jut egyetértésre, főként a jegybanktörvény tekintetében.

Róna Péter közgazdász szerint a jegybanktörvény nem véletlenül váltotta ki az Európai Unió nemtetszését, hiszen Magyarországnak uniós csatlakozási szerződése garantálja a jegybanki függetlenséget, arról pedig nem érdemes vitatkozni, hogy ki, mit ért függetlenségen, mert ebben a kérdésben az Európai Központi Bank (EKB) értelmezése az irányadó. Az EKB pedig jó ideje nehezményezi a nemzeti bank függetlenségét sértő megnyilvánulásokat. A jegybank függetlenségének kérdésében az Európa Központi Bank mérvadó, vagyis Az Európai Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy felülírja az Európa Központi Bank álláspontját, és nem is fogja. Mindaddig, amíg az EKB nincs megelégedve, addig az Európai Bizottság sem lesz az, ebben az esetben pedig nem lesznek tárgyalások – tette hozzá a közgazdász.

Mint mondta, Magyarország lényegében hátat fordított Európának, hiszen rengeteg olyan törvény született, ami nem egyeztethető össze az Európai Unió szellemével, szándékával. Ha 2004-ben ilyen törvényi háttérrel jeleztük volna csatlakozási szándékunkat az Unió felé, teljes elutasítást eredményezett volna.
 

Kötelezettségszegési eljárás: 4,6 milliárd euró a tét

Az Európai Bizottság már szerdán döntést hozhat arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e a december 30-án elfogadott jegybanktörvény miatt. A Bizottság szóvivőjének bejelentése szerint a testület kedden kézhez kapta a december 30-án a parlament által megszavazott törvény végleges szövegét, és jelenleg is vizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal, különös tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezései garantálják-e a jegybank függetlenségét.

Róna ezzel kapcsolatban úgy reagált: a kötelezettségszegés a lisszaboni szerződés hetedik cikke alatti eljárás, ami nagyon komoly dolog, mivel felfüggeszti a támogatásokat Magyarország számára, amelynek összege 2012-ben 4,6 milliárd euró. A közgazdász rámutatott: számos jel mutat arra, hogy Magyarország külön úton kíván járni, példa rá Schmitt Pál újévi beszéde, amikor Magyarország uniós csatlakozása óta először nem volt uniós zászló a háttérben.

Arra kérdésre, miszerint előfordulhat-e, hogy Magyarország arra játszik, hogy kikerüljön az Unióból, a közgazdász úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a világon senkinek sincs joga a magyar törvényhozásba beleszólnia, azonban szerinte a miniszterelnök téved, mert az Európai Unió éppen arról szól, hogy a csatlakozó államok egy egységes Európát kívánnak létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok törvényei, rendszerei, intézményei egyre inkább egymásra hasonlítanak. Vagyis: ha Magyarország úgy döntött, hogy szeretne felzárkózni Európához, akkor az azt jelenti, hogy hasonló intézményrendszert kell létrehoznia, mint az uniós államoknak, és nem lehet különösebb különvéleménye azzal kapcsolatban, hogy miről szól a sajtószabadság, miből áll a bírói vagy éppen a jegybank függetlensége. De már-már úgy tűnik, Magyarország nem kíván ebben részt venni.
 

Nemzet fennmaradása is veszélyben?

A közgazdász úgy véli, az unió szempontjából az a kérdés, hogy megpróbálják-e Magyarországot így vagy úgy visszatéríteni a felzárkózás útjára, vagy pedig azt mondják, hogy „köszönjük, és ejtve van Magyarország”. Róna szerint a jelenlegi helyzetben az utóbbi látszik valószínűbbnek az Európai Unióban. Ez az út pedig – a közgazdász vélekedése szerint – a biztos nyomor felé vezet, de a nemzet fennmaradását is veszélyezteti.

Előfordulhat, hogy Magyarország egy afféle lefokozott résztvevő lesz a jövőben az EU-ban. Úgy tűnik, kialakulóban van az, hogy Európa lemond rólunk – vélekedett Róna Péter.
 

Néhány hónap múlva államcsőd lehet

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint néhány hónapig finanszírozható Magyarország, de az év közepe felé, illetve március-április környékére válik élessé a helyzet. Mert noha kifelé nagyon rossz hatással lenne a megítélésünkre, ha elkezdjük felhasználni a jegybanki alaptartalékot, abból néhány hónapig lehet újrafinanszírozni. Vagyis IMF-segítség nélkül hónapokon belül államcsőd közeli helyzetbe kerülhet Magyarország.

A közgazdász szerint az alapvető probléma az, hogy nincs gazdaságpolitika. Amit a piac nagyon vár, valamint a társadalom is, az egy „sztori”, hogy mitől lesz jobb a helyzet az országban. A „sztori” korábban az egykulcsos adó volt, ami bevételeket és foglalkoztatást volt hivatott növelni, de nem ez történt. Bóvliba kerültünk két hitelminősítőnél is. A kérdés továbbra is az, hogy az egyszeri intézkedéseken kívül mi lesz a reform. Ha a piac azt látja, hogy nincs elképzelés, akkor a folyamatok önmaguktól csak romlanak. A közgazdász szerint tavaly ősz óta a görög és olasz példa előszobájában van Magyarország.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
államcsőd IMF jegybank Róna Péter Pogátsa Zoltán Európai Bizottság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére