- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2012-02-01 15:59:00 „Rendet kell teremtenünk”Ezt ígérte Szászfalvi László a készülő egyházi törvényrőlTavaly megkérdeztük az államtitkárt, mire készül. Ma már tudjuk, hogy nem az lett, amit ígért. Exluzív. Archív. – Folynak a találgatások az új egyházi törvénnyel kapcsolatban, különösen a két kikerült számadat miatt. Állítólag a vallási közösségek újra regisztrálása során a százévesnél fiatalabb, és a tízezer fősnél kisebb közösségek nem kaphatják meg az egyházi státust. Helytállóak az adatok? – Gondolkozunk, dolgozunk, szakértői egyeztetések indultak, a következő év első felében fogjuk beterjeszteni a jelenleg hatályos törvény felülvizsgálatát, vagyis az egyházakról és a vallási közösségekről szóló új törvényt. Az eddigi, 1990 évi IV. törvény a rendszerváltozás előtti posztkommunista parlament egyik utolsó vívmánya. Rendet kell teremtenünk ezen a területen is. – Milyen alapelvek mentén? A nagyok maradhatnak, a kicsik mehetnek? – Nem nagy- és kisegyházakban gondolkozunk. Az elmúlt időszakban a társadalom életéhez nagyon sok értékkel hozzájáruló egyházi, vallási közösségeket szeretnénk erősíteni, hitelesíteni, és szélesíteni az állami támogatási rendszerüket. De az álegyházakat, a bizniszegyházakat, melyek a meglévő ultraliberális törvény kiskapuit kihasználva a polgárok adóforintjait leszivattyúzzák, ki fogjuk szűrni a rendszerből. Ez nem vita kérdése, ez kormányzati akarat és döntés. – Ha nem kis-és nagyegyházakban gondolkoznak, akkor a tízezer fő és a száz év csak kacsa? – Ez olyan részletkérdés, amibe egyelőre nem szeretnék belemenni. Az a célunk, hogy azok a kisegyházak benne legyenek az államilag elismert és támogatott sávban, akik sokat letesznek a nemzet és a társadalom asztalára. – Tehát megmaradhatnak tízezer fő alatti, néhány évtizede működő egyházak is? – Természetesen. – Akkor miért nyilatkozott korábban száz évről és tízezer főről? – Az elmúlt hetek nyilatkozataiból ragadta ezt ki a sajtó. Azt mondtam, hogy Ausztriában így oldják meg a kérdést, vagyis ha az osztrák modellt követnénk, Magyarországon is ezt vezetnénk be. Nézze, az mégis nevetséges, hogy két-három család begyalogol száz aláírással a bíróságra, és egyház címszó alatt vállalkozást indítanak. Vagy amikor állatmenhelyet fenntartó alapítvány van egyházként bejegyezve, és hetven-nyolcvanmilliót kap évente az állami költségvetésből. Botrányos, hogy akár a méhlepényimádók egyháza is milliókhoz jusson az állírólagos hitéleti tevékenységéhez. Félreértett és interpretált információkkal dolgozik a sajtó egy része. Mi csupán azt szeretnénk, hogy rend legyen.
Fotó: Petrik András
– Milyennek képzeli a rendet? – Olyannak, amelyben a szuverén állam, a szuverén kormány a szuverén egyházakkal partneri, szövetségesi együttműködésben dolgozik a közjóért, ami különösen most, a gazdasági, szociális és morális válság időszakában fontos, a nemzet egysége és felemelkedése érdekében. – Egy ilyen, sokak érdeklődését felcsigázó kérdésben a kormányzati kommunikációnak nem kéne a mindent vagy semmit elvét követnie, de legalább fegyelmezettebbnek lennie? – Furcsállom, mikor ilyen kérdések jönnek a média részéről, hiszen folyton több információt akarnak, hogy bekapcsolódhassanak mihamarabb a közös gondolkodásba. Mire gondol konkrétan? – Például arra, hogy a pünkösdi teológián tartott konferencián a kormány által delegált osztályvezető, Fedor Tibor az 1895-ös törvényt említette lehetséges modellként. Ez a törvény három részre osztotta a felekezeteket: voltak a bevett, a megtűrt és szekta kategóriába tartozó közösségek. Ehhez fognak vissszatérni? – Az egyáltalán nem probléma, ha egy főosztályvezető az én felhatalmazásommal nem csak a kész anyagot szállítja, hanem arra törekszik, hogy gyötrődjünk együtt a kérdésen, gondolkozzunk együtt. A dilemmákat, a felmerült ötleteket és lehetőségeket számba kell venni, millió javaslat érkezik, amelyek feldolgozása folyamatban van. Év végéig szeretnénk a koncepció első olvasatát elkészteni, ezután indul az egyházakkal az egyeztetés. Reményeink szerint áprilisban a parlament elé terjeszthetjük a javaslatot. Nagy meglepetések nem lesznek, de húsz év után végre dönteni kell! – Tisztában vannak annak kockázatával, hogy ha a kommentár nélkül kiszivárogtatott részinformációkra reflektál a média, abból félreértések lehetnek? – Néha előfordul, de ez nem baj. Éppen mostanában hallottam, hogy a bizniszegyházak kezdik összébb húzni magukat ezekre az információkra is, úgyhogy nem árt, ha az ember olykor erősebben fogalmaz. A lényeg, hogy mi nem politikai lózungnak tartjuk, hanem valóban komolyan gondoljuk a nemzeti együttműködés rendszerét, ezt tartalommal szeretnénk megtölteni, – Egyes ilyen közösségek, mint például a Golgota Keresztény Gyülekezet, az eddigi információk alapján szoronganak, és ennek hangot is adtak. Nem kell félniük? – Nem kell félniük. B.Gy.
|
Hírsor
A hét java
|
|