Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2012-01-12 19:15:00

Megállapították Magyarország tétlenségét fiskális politikájával kapcsolatban

Ilyen még nem volt: elzárja a pénzt az EU?

Egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az eurózónán kívüli tagországokat is legalább olyan szigorúan fogják, mint a már közös pénzt használó államokat.

Az Európai Bizottság (EB) egy szerdai jelentésében állapította meg, hogy Belgium, Ciprus, Lengyelország és Málta hatékony intézkedéseket hoztak a költségvetési hiány lefaragásában, ugyanakkor Magyarország nem lépett fel a deficit megfékezése ellen. Az EB már tavaly felszólította az érintett öt uniós tagországot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, de csak most alkalmazzák először a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) szabályait. A „hatos csomag” néven is ismert törvény 2011 decemberében lépett életbe, amelynek célja a tagállamok hibás fiskális politikájának elhárítása. Két fő irányelvvel dolgozik a paktum: egyfelől az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, másfelől pedig a bruttó államadósság pedig nem lépheti át a GDP 60 százalékát. A hatos csomag, és ami mögötte van - A túlköltekező tagállamoknak automatikusan kivethető büntetést szabhatnak ki

Az a tény, hogy az EB megállapította Magyarország tétlenségét fiskális politikájával kapcsolatban, súlyos következményekkel járhat. Magyarország költségvetési hiánya tartósan meghaladta az Európai Unió (EU) által kitűzött GDP-arányos 3 százalékos hiányt. Fő különbség Magyarország és a többi, eljárás alá vont ország között, hogy míg Magyarországot már csatlakozása óta (2004) figyelmeztette az EU, addig más tagállamokat csupán 2009–2010 folyamán szólítottak fel először kiigazításra. Magyarország nem teljesítette az ECOFIN (pénzügyminiszteri tanács) 2009-ben ajánlott intézkedéseit a költségvetési hiányra vonatkozóan.

A mostani eljárás megindításával Magyarország elveszítheti az EU fejlesztési alapjaihoz való hozzáférést, amelyet még soha nem alkalmazott a Bizottság más tagországokkal szemben. Mindazonáltal Olli Rehn, az EU gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa kijelentette, hogy mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, így más pénzügyi szankciót nem helyeznek kilátásba. Ennek ellenére egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az eurózónán kívüli tagországokat is legalább olyan szigorúan fogják, mint a már közös pénzt használó államokat. Előreláthatóan további problémát okoz Magyarország számára, hogy Olli Rehn szerint ugyan 2012-ben 2,8 százalék alatt várható a hiány, de amint a magánnyugdíj-pénztári vagyon bevonása elveszíti érezhető hatását, 2013-ra ismét 3 százalék fölé emelkedhet a deficit.

Már a szerdai ülés előtt többen emlékeztettek arra, hogy „kemény hangulat” uralkodik a Bizottságban. Ennek oka többek között abban keresendő, hogy a gazdasági nehézségek mellett az EU egyre többször fejezi ki aggályait a magyar politikai rendszer átalakításával kapcsolatban is. Az EB szerdán egy nyilatkozatában tette világossá, hogy három területen kifejezetten kétséges az EU és a hazai jog harmóniája. Számos kérdést érint, de többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét, a bírók korai nyugdíjazását (70-ről 62 évre csökkentik) és a nemzeti adatvédelmi hatóság (ombudsman) függetlenségét kérdőjelezi meg az EU. Az ezekre vonatkozó új törvényeket a következő napokban elemzi ki az EB, és a megfelelő döntést január 17-én hozzák meg. A túlzott deficiteljárás megkezdése miatt rendkívüli ülést tart jövő pénteken az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága.
 

A külügy reagált

A Kohéziós Alapot létrehozó rendelet alapján csak az alap kötelezettségvállalásait – vagyis nem a kifizetéseket – lehet teljesen vagy részlegesen felfüggeszteni – az arról szóló határozat elfogadását követő év január elsejével –, mindez pedig nem a túlzottdeficit-eljárás része és nem „automatikus” folyamat – közölte a Külügyminisztérium (KüM) csütörtökön.

A tárca azután hívta fel a figyelmet erre, hogy szerdán a túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure – EDP) következő szakaszának elindítására tett javaslatot az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban, mivel megállapította, hogy az ország nem teljesítette a Tanács által 2009 júliusában elfogadott ajánlásokat. A KüM a közleményben emlékeztet arra, hogy a Tanács akkor azt javasolta Magyarország számára, hogy 2011-re hiteles és fenntartható módon csökkentse az államháztartás hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá és 2010–2011 között 0,5 százalékos strukturális egyenlegjavulást is előírtak.

Az Európai Bizottság szerint azonban a strukturális költségvetési egyenleg 2010–2011 folyamán az előírt 0,5 százalékos GDP-arányos javulás helyett összességében 2,75 százalékos hiányt mutat, másrészt a 2012-es GDP-arányos hiánycél csak egyszeri tételeknek köszönhetően fog teljesülni. A kormány végtörlesztésről hozott döntésének a Bizottság indoklása szerint deficitnövelő hatása van, amit nem ellensúlyoznak konszolidációs intézkedések – idézi fel a közlemény a szerdai döntés indoklását.

A tárca hangsúlyozza: a bizottság dönti el, hogy kezdeményezi-e a felfüggesztést, és ha igen, mekkora mértékben. Felfüggesztést még soha egyetlen kohéziós támogatásokra jogosult tagállammal szemben sem alkalmaztak. Ha mégis ilyen értelmű bizottsági javaslat születik, akkor arról a Tanács dönt, rendes eljárásban, minősített többséggel.

A KüM kitér arra is, hogy ha később a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről. Ezzel egyidejűleg a Tanács a Bizottság javaslata alapján határoz a felfüggesztett kötelezettségvállalás későbbi költségvetésbe való átviteléről, vagyis a pénz az adott tagállam „nemzeti borítékjában” marad, csak később válik felhasználhatóvá.


Szép Viktor/mti

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Adósság
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Böjte Csaba: fenntartható vágyak
  • Ki az igazi felelős a devizahitelesek problémájáért?
  • Nemsokára megmondják, ki miatt adósodtunk el
  • Végtörlesztés: sok a panasz
  • Szíjjártó: az új ötlet még a végtörlesztésnél is jobb
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A Jobbik ma nagyon tolja
  • Melyik az egyetlen megbízható európai gazdaság?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel
  • További cikkek Európa
  • Portugália bedőlését jósolják
  • „Orbán Viktor keresztes hadjárata”
  • Rabot együnk vagy szabadot?
  • Fejlemény: a magyar kormány azt fogja tenni, amit az EU mond
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A horvátok tudják, mit csinálnak?
  • EU: a világ legnagyobb átverő show-ja?
  • Mégis megegyezik Magyarország az Unióval?
  • Orbán Viktor: „nem látok különösebben nehéz ügyet”
  • Mit ápol Orbán Viktor?
  • További cikkek IMF
  • Portugália bedőlését jósolják
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • Mit ápol Orbán Viktor?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel
  • Őket mentené az MSZP
  • Beteges hiúsága miatt távozzon Orbán?
  • Amiben Lagarde és Fellegi is egyetért
  • Független-e a magyar jegybank? Itt a válasz
  • Tragédia lenne az IMF nélkül?
  • Fellegi Németországban folytatja

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.