Győri:senki sem kívánhatja, hogy a fogda legyen a fedél

Kiszámoltuk: olcsóbb támogatni, mint büntetni a hajléktalanokat

A főpolgármester javaslatát 18 igen, 12 nem, illetve 3 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A határozat értelmében szabálysértésnek minősül az is, ha valaki „az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait a közterületen tárolja”.

A rendelet azokkal a hajléktalanokkal szembeni fellépés jogi lehetőségét teremti meg, akik a felajánlott segítség ellenére is a közterületeken maradnak. Az elfogadott előterjesztés indoklása szerint a büntetés így csak azokat a hajléktalanokat érinti, akik valamiért nem veszik igénybe a szállásokat.

Vecsei Miklós a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke tavaly év végén lapunknak adott interjújában a Nyugati, valamint a Déli pályaudvaroknál kialakított toleranciapontokkal kapcsolatban beszélt arról, hogy azok az emberek, akik az utcát választják, akik részére kialakították a tolerancia pontokat (akiket most büntetéssel sújtanak majd – a szerk.) nem is igazán tudnak felelős döntést hozni az életük irányításával kapcsolatosan. A szakember korábban arra is rámutatott, hogy a hajléktalan probléma megoldása sajnos helytelen sorrendben történik Magyarországon, mivel előbb kellett volna létrehozni a megfelelő férőhely kapacitást, és csak az után intézkedéseket hozni.

A Menhely Alapítvány adatai alátámasztják Vecsei Miklós vélekedését, kimutatásuk szerint a fővárosi szállókon 5500 férőhely van, ezek kihasználtsága csaknem teljes. Így csak Budapesten 2500 hajléktalan kényszerül a közterületeken aludni. Az alapítvány szerint drasztikus ilyen rendeletet bevezetni akkor, amikor a főváros forrásokat vont meg a hajléktalanellátóktól, és egy ággyal sem bővítették a befogadóhelyek számát.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint mivel a hajléktalanok képtelenek lesznek kifizetni a bírságot, a szabálysértést elzárásra váltják át, ami 10 nap fogdát jelent. „Senki sem kívánhatja, hogy a fogda legyen a fedél, ráadásul miután a hajléktalan leülte a pénzbüntetést, újra az utcára kerül, és megint nem lesz hol laknia”.

Kíváncsiak voltunk, a büntetés, vagy a hajléktalanok támogatása terheli-e meg inkább a fővárost, ezért felkerestük a Büntetés-végrehajtási Szervezetet, ahol kérdésünkre elmondták: Magyarországon egy rab egy napi ellátása hozzávetőlegesen 2500 forintba kerül az államnak, ez az összeg csupán a fogvatartott ellátásának közvetlen költsége, ami az étkeztetésüket, felruházásukat és a rezsiköltséget tartalmazza.

A közvetett költség, amibe a büntetés-végrehajtás további költségei is szerepelnek, vagyis a rabszállítók üzemanyag díja, vagy a felújítási költségek, rabonkénti napi 8 ezer forintot tesznek ki, ez az összeg a pillanatnyi fogvatartottak számának függvényében növekszik vagy csökken. Ugyanakkor a Máltai Szeretetszolgálattól megtudtuk, Jelenleg az állam napi 1283 forint normatív támogatást fizet egy hajléktalan ember szállón történő elhelyezéséért. Ez azt jelenti, hogy egy hajléktalan fogdában töltött egy napjának költségéből két hajléktalant tudnának elhelyezni hajléktalanszállókon, amennyiben megfelelő lenne a kapacitás.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
hajléktalan Tarlós István Vecsei Miklós Máltai Szeretetszolgálat Győri Péter Menhely Alapítvány pénzbírság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére