Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-02-05 07:36:00

10 évet is el lehet tölteni a hajléktalanszállón

Vecsei: gyakorlatilag nincs lakáspolitika

December közepe óta alig látni hajléktalanokat az aluljárókban. Valódi megoldást találtak-e a döntéshozók vagy csak látszatintézkedés történt? Vecsei Miklóst, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét kérdeztük.

– Ön mennyire ért egyet az aluljárók megtisztításának körülményeivel?

– Közös érdek, hogy az aluljárókba ne lakjanak emberek. Az önkormányzati választásokat követően Tarlós István főpolgármester a Társadalmi Megbékélés Program keretein belül meghirdette az aluljáró programot, amely 14 frekventált aluljáró rendbetételét célozta meg. Ez a politikai szándék vissza kívánja adni a város bizonyos pontjainak eredeti funkcióját. Nagyon fontos, hogy senkinek nem jó az utcán tartózkodni, a hajléktalanoknak be kell látniuk, hogy nem tehetnek akármit a köztereken. A szociális ellátószervezetek kidolgoztak egy programot, ami a meglévő intézmények rendszerében széles skálán próbál lehetőséget biztosítani az aluljárókban élő mintegy százhúsz ember számára. Közel kilencven ember elfogadta a segítséget, valószínűleg azért, mert a főváros részéről volt egy kényszer, amely szerint a továbbiakban nem maradhatnak az aluljárókban.

– A maradék húsz, harminc embernek  hozták létre a „toleranciapontokat”?

– Noha ezek a pontok nem túl elegánsak, azért mindenképpen figyelemfelhívó hatásuk lehet, akár a politikusok számára. A toleranciapontok olyan hajléktalanok számára létesültek, akik nem akarnak, vagy nem is igazán tudnak felelős döntést hozni. Ezek nem szociális pontok. A mostani rendszer jogi keretei között az ellátórendszernek nincsenek lehetőségei. Egy szociális munkásnak, de még egy rendőrnek sincsen joga arra, hogy intézkedjen egy láthatóan magáról gondoskodni nem tudó ember érdekében, ha ő elutasítja a segítséget. Kérdéses, hogy egy olyan hajléktalan ember, aki 5 éve nem volt józan, annak a válaszai mennyire vehetőek komolyan. Ezeknek az embereknek ha lenne családja, valószínűleg már gyámság alá helyeztették volna, de mivel az utcán élnek nincs, aki elindítsa a folyamatot. Egy hajléktalan embernek joga van az aluljáróban tartózkodni. Ezt szeretnénk megfordítani és azt mondani, hogy joga van az emberi élethez, a létezéshez.

– Tavaly ősszel jelent meg az a belügyminisztériumi törvénytervezet, ami szerint az önkormányzatok a közterületekről akár ki is tilthatják a hajléktalan embereket.

– A hajléktalan probléma megoldása sajnos helytelen sorrendben történik. Előbb kellett volna létrehozni a megfelelő férőhely kapacitást, hogy nagy tömegben tudjunk embereket befogadni. Az hogy egy szociális ellátórendszert megbíz a főváros azzal, hogy helyezzen el száz embert, még nem egy teljesíthetetlen feladat. Azonban az már probléma, hogy ezzel egy időben megszületett egy olyan rendelkezés, ami a nem együttműködő önkormányzatok számára lehetővé teszi, hogy gyorsabb és kényelmesebb megoldást, tiltó rendelkezést válasszon.

– Sokan azt mondják azért nem mennek a szállókra, mert kifosztják őket.

– Vannak elfogadható érvek arra vonatkozóan, hogy miért nem mennek be a szállóra a hajléktalanok. Az alkoholfogyasztás vagy éppen a cigarettázás. A hajléktalanok kilencven százaléka dohányzik. Azt mondják, hogy ellopják a dolgaikat. Alapszabály évek óta, hogy mindenkinek zárható szekrényt kell biztosítani a szállókon. Ha valaki részegen  megy be a szállóra azzal előfordulhat, hogy kifosztják, de ez akár a villamoson is megeshet. Azok, akik normálisan vezetik az életüket azokkal többnyire ilyen nem fordul elő.

– Társadalmi megbékélés programján belül munkát hirdettek közszolgáltató cégeknél a hajléktalanok számára, ebből megvalósult már valami?

– Lesznek foglalkoztatási programok, amelyek keretében a fővárosi közszolgáltató cégek feladatokat fognak találni a hajléktalanok számára. Ezek főként védett, toleranciával együtt járó munkák, hiszen ezek között az emberek között van olyan, aki 10-15 éve nem dolgozott. Olyan munkákat kell előtérbe helyezni, amik nem feltétlenül a versenyszférába tartoznak, és egy hajléktalan ember az első napján ne valljon kudarcot. A közszolgáltató cégek ingatlan felajánlással is segítenek. A Fővárosi Gázművek által rendelkezésünkre bocsátott ügyfélszolgálatot átalakított szállóként már használjuk. A MÁV is ajánlott fel ingatlant, emellett folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen épületek vannak, amelyeket hasznosítani lehetne.

– Jelentős elvonások sújthatják 2011-ben a hajléktalanellátó szervezeteket. Hogyan fognak tovább működni?

– Olyan megállapodás született, hogy mindaz a támogatás, ami eddig rendelkezésre állt, azt a továbbiakban is megkapjuk. A változás annyi, hogy azok a segélyszervezetek, akik eddig részt is vettek a segítségnyújtásban, azoknak új szerződést kell kötniük a fővárossal, új tartalmak szerint. A főváros mostantól inkább azt kívánja támogatni, hogy albérletekhez és ágybérletekhez jussanak azok a magukról gondoskodni tudó hajléktalanok, akik jelenleg az szociális ellátórendszerben élnek, és az ő helyükre kerülhessenek azok az emberek, akik különösen nagy gondoskodást igényelnek, inkább rájuk koncentráljanak az ellátó szervezetek.

– Növekszik-e a hajléktalanok száma a gazdasági válság következtében?

– Leginkább a szociális háló alsóbb rétegeiből, az oda felkapaszkodók süllyedtek hajléktalanságba. Főként alkalmi munkákból élők. Munkások, akik számára szállást biztosítottak a munka idejére. Ezek a lehetőségek a válság miatt nagyon beszűkültek. Tömegek dolgoztak feketén, vagy szürkén az építőiparban. Először ebből a szektorból estek ki az emberek. A másik ilyen szegmens a hajléktalanellátókból ki-be járók voltak, akik többségében újra hajléktalan létbe szorultak.

– Létezik megoldás?

– A nagy probléma az, hogy felül nem nyitott a rendszer, vagyis nincs továbblépési lehetőség. Ebben nagyon el vagyunk maradva Nyugat-Európához képest. Nálunk adott esetben akár 5-10 évig is eléldegél egy hajléktalan a szállókon, ennek oka, hogy lakáspolitika gyakorlatilag nincs Magyarországon. Külső férőhelyekre lenne szükség, nem csupán az intézményi rendszer fejlesztésére kellene költeni, hanem lakásbérlésre is. Lényegesen több ember érkezik be az ellátórendszerbe, mint amennyi távozni tud, így duzzad a probléma. Komoly nehézséget jelent, hogy nincsenek regisztrálva a hajléktalanok, nem lehet követni az „útjukat” és nehezebb számukra a személyre szabott megoldást megtalálni.


Horváth Csaba

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Hajléktalanság
  • Hajléktalan megasztár
  • Rendkívüli hideg: nemcsak a hajléktalanok vannak veszélyben
  • Hajléktalanok életveszélyben
  • Kórházakba menekülnek a szegények
  • A bosszú küldte mélyre Orbán Annát
  • Hajléktalan megasztár
  • Életünk mélyén változtassunk
  • Ingyen fodrász hajléktalanoknak
  • Egyre több a hajléktalan gyermek
  • Volt-e okuk bulizni a hajléktalanoknak?
  • További cikkek Lak-hatás
  • Megrázó videó: kilakoltatott család
  • Építészek: mit tehetnek a nyomorba jutókért? (audio)
  • Itt a lista: ennyi önkormányzati bérlakás áll üresen
  • Háromezer hajléktalant börtönözne be a főváros?
  • Lerombolták a hajléktalantelepülést: halálesetek várhatók?
  • Adócsalóknak kedvez a végtörlesztés?
  • Rossz helyre építette a luxusvillát – le kell bontania?
  • Ócsa helyett: Újrakezdők háza
  • Eszközkezelő vagy csak ingatlankezelő?
  • Hajléktalanítás: emberségből vizsgázik a nyócker

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.