Nem játszhatunk Istent

Csökken a terhességmegszakítások száma

Hazánkban jelenleg az 1992-es magzatvédelmi törvény van érvényben, mely szerint a terhesség meghatározott esetekben a tizenkettedik hétig szakítható meg. A „súlyos válsághelyzet” kitétel tartalmát és alkalmazási feltételeit határozta meg a 2000. évi törvénymódosítás. A család- és gyermekvédelemmel összefüggően 2006-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a korábbi rendelkezést, amely a családtervezési célú művi meddővé tételt csak a 35 évnél idősebb vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező cselekvőképes személyek részére tette lehetővé. A KSH adatai szerint az ezredfordulón csaknem 60 ezer terhességmegszakítás történt hazánkban, ami folyamatosan csökken ugyan, de még mindig magas, évente 44 ezer körüli.


Nemzetközi kitekintés

A világban évente körülbelül 45 millió magzatelhajtást végeznek. A katolikus Spanyolországban 2010 novemberében a szenátus a világ egyik legliberálisabb abortusztörvényét fogadta el: a nők a várandósság 14. hetéig szabadon dönthetnek a terhességmegszakításról, és már 16 éves kortól nem kell szülői beleegyezés a beavatkozáshoz. Szigorú a szabályozás például Írországban, Máltán pedig büntetendő cselekmény az abortusz.

Lengyelországban, ahol ugyancsak határozottan korlátozzák az abortuszt, radikális életvédők tüntettek a teljes tiltásáért. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet – amelyet egy brit katolikus alapított –, ugyanakkor az abortusz legalizálásáért gyűjtött aláírást Peruban.

A Szentírás alapján a keresztény egyházak hitet tesznek azon alapelv mellett, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatától a természetes végéig szent, sérthetetlen, örök emberi érték. XVI. Benedek pápa legutóbb a spanyolországi eseményekre reagálva, kijelentette, hogy ma az abortusz és az egyneműek házassága a két „legalattomosabb és legveszélyesebb” fenyegetés az emberiségre nézve.

„A Katolikus Egyház abortusszal kapcsolatos felfogása kezdettől egyértelmű és világos: A magzatelhajtás is, a csecsemők megölése is szégyenletes bűntett.  A katolikus törvényhozóknak pedig nem megengedett, hogy részt vegyenek az ilyen törvényt támogató kampányban, sem pedig az ilyen törvény megszavazásában” – fogalmaz 2000-ben az abortusztörvény módosítása előtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata.

Bíró László, a MKPK családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke 2010-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett levelet. Ezután a közgyűlés elutasította egy brit képviselő jelentését, amelyben többek között az abortuszhoz való jogról beszélt. A püspök kiemelte: „Ilyen jog nem létezik. Ellenkezőleg, minden emberi jog az élethez való jogon alapul, az abortusz pedig az élet kioltása.” A parlament állást foglalt amellett is, hogy egyetlen orvos vagy kórház sem vonható felelősségre, ha lelkiismereti okokból megtagadja az abortusz vagy az eutanázia végrehajtását.

 
Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága

A magyar szabályozás szerint az orvos írásban kérheti, hogy lelkiismereti okból ne vegyen részt ilyen műtétben, ugyanakkor minden szülészeti osztály köteles elvégezni adandó alkalommal ezt a beavatkozást. – Egy kis kórházban vagy kis szülészeti osztályon vajon meddig maradhat egy kolléga, aki ezt megteszi? – veti föl a kérdést Drenyovszky Irén gyermekorvos, a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága tiszteletbeli elnöke.

Véleménye szerint ki kellene venni ezt a pontot a törvényből, és speciális intézményeket kijelölni erre a tevékenységre. – Természetesen tudjuk, hogy senkit nem lehet akarata ellenére  a szülésre kényszeríteni. A teherbe esés azonban nem a véletlen műve, és ha már az emberi élet megfogant, azt saját jogán is védeni kell – hangsúlyozza a doktornő. – A mai orvostudomány olyannyira fejlett, hogy az anya élete a szülés során ritkán kerül veszélybe. Adott esetben még a művese-kezelésben részesülő páciens is egészségesen kihordta és megszülte gyermekét. Egyébként pedig maga az abortusz sem veszélytelen beavatkozás.

Az egyesület szakmai közösséget biztosít az egészségügyi dolgozók számára, akik az embert Isten képmására teremtettnek, a test-lélek-szellem egységének tekintik és védik. Vallják, hogy mindenki az örökélet várományosa, s ezért, akire rábízatott egy élet, az felel érte. Tehát a családban, oktatásban,  egészségügyben fontos a felelősségvállalás. Az egyesület konferenciákat tart, állásfoglalásokat ad ki, sokirányú nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.

Kiáltás az életért

A magzatvédelemmel a társaság Kiáltás az életért szekciója foglalkozik. – A törvénymódosítás idején például minden szülészorvosnak írtam levelet, minthogy ők azt az orvosi szakágazatot képviselik, ahol a legtöbb emberi életet megmenthető – mondja Drenyovszky doktornő. – Nem játszhatunk Istent, nincs jogunk élet-halál fölött dönteni, de természetesen, ha élet élettel áll szemben, az anyát kell megmenteni – mondja Bergs Zsuzsanna, a Válságterhességi Tanácsadó Központ alapítója.

2000-ben a magzati élet kioltásáról szóló megrázó filmet, mely a Néma sikoly címet viselte, a törvénymódosítási vita időszakában minden országgyűlési képviselőnek elküldték. A Bergs-házaspár kezdeményezését a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága karolta föl 2000-ben. A hatékonyabb működés érdekében 2003-ban önálló egyesületet hoztak létre. Minden szolgáltatásuk térítésmentes, adnak terhességi tesztet, személyes tanácsadást biztosítanak, ingyenesen hívható 24 órás segélyvonalat tartanak fönn, és komoly tanácsadó képzést építettek ki.

A KSH adatai szerint az abortuszok 97,4 százalékát ma is a súlyos válsághelyzet kitételre hivatkozva hajtják végre. A szakminisztérium már tartott egyeztető tárgyalásokat a civil szervezetekkel, megkérte javaslataikat is.

Sz. Kiss Mária
 

• Cimkék:
abortusz egyházi állásfoglalások

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére