Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-12-31 17:00:00

A kormány ünnepel, az ellenzék utcára vonul

Vasárnap hatályba lép az új alaptörvény

Január 1-jén, vasárnap hatályba lép az ország új alaptörvénye. Az április 18-án elfogadott és április 25-én, húsvéthétfőn kihirdetett alaptörvénnyel hatályát veszíti az eddigi alkotmány, az 1949. évi XX. törvény.

Az új alaptörvény Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz „Isten, áldd meg a magyart!” sorával kezdődik. „Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit” – olvasható a szövegben, amelynek értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és becsülik az ország különböző vallási hagyományait.

A hitvallásban az áll: „nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”, Magyarország „1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát” pedig 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják, „ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének”.


„Hazánk neve Magyarország”

Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy „hazánk neve Magyarország”. A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül a szövegbe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény jelképe.

Az új alkotmányban önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. A Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.

Alaptörvényi rangra emelkedik a – csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható – tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Januártól mindenkinek joga van – törvényben meghatározottak szerint – a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

A dokumentum változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, a gyülekezési és a szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát. Kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.


Számos változás

A vasárnaptól hatályos új alkotmány rendelkezéseit számos területen sarkalatos törvény bontja ki. Így például a közteherviselés szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, a családok védelméről, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, a bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról, a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevőszékről, a honvédségről, a rendőrségről, a címer és a zászló használatának részletes szabályairól, valamint az állami kitüntetésekről.

A január 1-jétől hatályos alaptörvény értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.

A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül - az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól „csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni”.

A – hatályos alkotmányban nem szereplő – közpénzfejezet emellett rögzíti azt is, hogy a magyar állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, és ilyet „csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett”. Ilyen szerződés pedig – az indoklás szerint azért, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a költségvetésből származó pénz útja nyomon követhető legyen – csak olyan szervezettel köthető, amelynek „tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható”. Ez az átláthatósági feltétel vonatkozik azokra a szervezetekre is, amelyek a központi költségvetésből támogatást kapnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga a jegybank alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben – szemben az eddig hatályossal – szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve az Állami Számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására. Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria lesz, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák – akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak – 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban.

A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

A jövőben az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az eddig hatályos alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tett említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezett.
Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei – akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ – a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd.

 

MTI

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Abortusz
  • Új holokauszt – kiirtják az örmény lánygyermekeket?
  • Betiltották volna az abortuszellenes darabot a szocialisták
  • Folytatódhat az Úristen videójátéka
  • Így változtatnák az abortusztörvényt
  • A hatóság vizsgálja, miért szülhetett nyolc gyereket
  • Abortusz: miért nem?
  • Nem vetette el gyermekét, megalázták
  • Mégsem vonták el az abortuszra szánt pénzt
  • Abortusz helyett: több ezren választották az örökbeadást
  • Adóforintok a halál kultúrájára?
  • További cikkek Határon túliak
  • Durva magyarellenes népszavazás Szlovákiában!
  • Népfőiskolán tanítják a csángókat
  • Magyar helységnevek Szlovákiában: a helyzet változatlan
  • Diszkriminálják a szlovák iskolákat?
  • Magyar polgármester vezetheti Nagyváradot
  • Nem felejt a Jobbik
  • Semmibe veszik a magyar oktatási jogokat Romániában?
  • Erdélyben a magyar választójogi törvényről
  • Temerini bántalmazás: csak szabálysértés történt?
  • „Orbán veszélyezteti Szlovákiát”
  • További cikkek GMO
  • Emberi vér génmódosított rizsből?
  • GMO-mentesség: egyhangúlag mellette
  • Új bogárfaj jelent meg, és GMO-s kukoricát eszik
  • Génmódosított élőlények: akcióban a GMO csoport
  • A világot bekebelező cég bűnlajstroma
  • Varga Mihály a Monsanto-val tárgyalt
  • Többmilliós bírság jár majd a génmódosított vetőmagért
  • Új kormányzati szabályozás a GMO területén
  • Tudatosan szennyezték GMO-val a magyar földeket?
  • Harc a GMO ellen: ezerhektárnyi kukorica megsemmisítve
  • További cikkek Oktatás
  • Az új tandíjrendszer visszavonását követelik a humanista tanárok
  • Óvodát épít az evangélikus egyház
  • Hiller: 100 milliárd hiányzik
  • Diszkriminálják a szlovák iskolákat?
  • Rektorok bírálják a kormány döntését
  • Csak a jómódúak kapnak majd diplomát?
  • Fokozatosan kell rendezni a hitoktatás kérdését
  • Hit- és erkölcstan az iskolákban
  • Ijesztő az oktatási törvénytervezet?
  • Kamattámogatást javasol a diákhitelekre a Jobbik
  • További cikkek Nyugdíj
  • Matolcsy György nem akarja elsorvasztani
  • Kevesebb lesz a GYED és a szolgálati nyugdíj
  • Elhunyt a nyugdíjáért küzdő férfi
  • Bizonytalanság a magánnyugdíjpénztárak ügyében
  • Még idén eldől a magánnyugdíjpénztárak sorsa
  • Hová kerülnek a magánnyugdíj befizetések?
  • IMF-paktum: már a nyugdíjakat féltik
  • Orbán levelet írt a nyugdíjasoknak
  • Nyugdíjak: csökkenés, átalakulás, megszűnés
  • Így alakítják át a nyugdíjrendszert
  • További cikkek Európa
  • Portugália bedőlését jósolják
  • „Orbán Viktor keresztes hadjárata”
  • Rabot együnk vagy szabadot?
  • Fejlemény: a magyar kormány azt fogja tenni, amit az EU mond
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A horvátok tudják, mit csinálnak?
  • EU: a világ legnagyobb átverő show-ja?
  • Mégis megegyezik Magyarország az Unióval?
  • Orbán Viktor: „nem látok különösebben nehéz ügyet”
  • Mit ápol Orbán Viktor?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.