Magyarországon minden harmadik magzatot elvetetnek

Az abortuszt választó nők több mint fele vallásos

– Az emberi élet fogantatástól való védelmének alkotmányban való rögzítése nem jelent abortusztilalmat?

− Az anya és a gyermeke szétválaszthatatlan, érdekeik nem állíthatók szembe egymással. Mindkettőjüket megilleti az emberi méltóság és a tisztelet. Jó lenne, ha a gyermekinket már kisgyermekkorban felkészítenénk az anyaságra, apaságra, saját testük megismerésére és tiszteletére.

– Mi a véleménye a szociális kabinet abortuszellenes kampányáról, a felkavaró plakátról, amelyen egy magzat segélykiáltása olvasható?

− Az elgondolkodtatás fontos, mivel nagyon sokan a családtervezés egyik módszerének tartják az abortuszt. A plakát élő magzat képét mutatja, és remélhetőleg ez a kép nemcsak a nőket fogja elgondolkodtatni, hanem a férfiakat is, hiszen az ő szerepük sem elhanyagolható. Jó lenne, ha a párok közösen hoznának egy ilyen fontos döntést, hiszen a felelősség nem csak a nőké. Ma Magyarországon minden harmadik babát elvetetik, és minden ötödik pár meddő; ezen az „egyensúlytalanságon” próbál változtatni a kabinet. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy más út és mód is van arra, hogy nehézségeikre megoldást találjanak. Az örökbeadás egy a lehetséges utak közül.

– Jogvédők szerint a plakát tovább mélyíti az abortuszon gondolkodó nők bűntudatát, és vannak, akik szerint ellentétes hatása lesz a kampánynak. Mit vár az akciótól?

− A bűntudatot a bűn mélyíti, nem a plakát. Sokkal nagyobb gondnak érzem, hogy sokszor az abortuszt egy foghúzás kellemetlenségeivel azonosítják. A bagatellizálás nem segít a problémák, az egész életre kiható fájdalmak enyhítésében. Az abortusz veszteségét feldolgozni, a gyászmunkát elvégezni lehet, de meg nem történtté tenni nem. Az akció reményeim szerint több lesz egy kampánynál: gondolatébresztő, vitaindító.

– A plakáton szereplő „Inkább adj örökbe!” felszólítást többen béranyaságra való ösztönzésként értelmezik, amelynek minden típusát tiltják itthon. Van alapja e vélekedésnek?

− Nagyon komoly etikai kérdéseket vet fel a béranyaság, dajkaanyaság, a plakáton szereplő felszólítás nem erre vonatkozik, így erre nem buzdít senki. Ezt tiltja a törvény, és börtönbüntetéssel sújthatja. Furcsának találom, hogy az említett mondatból hogyan asszociál valaki pénzszerzésre irányuló ösztönzésre. A plakátból egyértelműen kiderül, hogy azokról az esetekről van szó, amikor a baba alkalmatlan időpontban érkezne, nem pedig tervezett „jövedelemforrás”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2003-ban kiadott, Az Élet Kultúrájáért című körlevele állást foglal a béranyaság ellen, miszerint nem létezik a „gyermekhez való jog”, ha e kifejezés alatt a „mindenáron való gyermeknemzést” értjük. Létezik viszont az emberhez méltó és az emberi jelentések teljességét átfogó születés lehetőségét biztosító jog.




– Egy nemrég napvilágot látott felmérés szerint az USA-ban az abortuszon átesett nők több mint fele vallásosnak mondja magát…

− Mások hitét nem ismerhetjük, ez rájuk és a Jóistenre tartozik. Sok olyan esetről hallottam már, amikor a nő éppen az abortusza vagy az abortusz utáni lelki gyógyulása útján tért meg. Nem keverném össze a templomba járást vagy a vallásosságot az élő hittel, a felmérés sem terjed ki arra, hogy ki mit ért vallásosság alatt.

– Egyre többen vannak, akik úgymond önhibájukon kívül nem vállalnak gyermeket. Ők úgy érzik, a kormány bünteti őket, mind az adózás, mind a nyugdíjba vonulás szempontjából hátrányba kerülnek, pedig munka helyett ők is inkább pelenkáznának! Mit gondol a gyermektelenek negatív diszkriminációjáról?

− A családok támogatása nem a gyermektelenek negatív diszkriminálását jelenti. Azok az anyák, apák, szülők, akik eddig a napi munka mellett még a nap 24 órájában gondoskodtak gyermekeikről, semmilyen juttatásban, támogatásban nem részesültek. Ez az intézkedés inkább az ő szülői munkájuk elismerését jelenti, anyagiak formájában. Akik bármilyen okból nem vállaltak vagy nem tudtak vállalni gyermeket, azoknak is érdeke, hogy legyen következő generáció, ennek segítése tehát nem jelenthet diszkriminációt. A családok előnyben részesítése nem egyenlő a gyermektelen párok büntetésével.

– A szaktárcák egyeztetnek egymással a családbarát, szülésre ösztönző intézkedések közzététele előtt? A nemzetgazdasági tárcánál ugyanis a heti munkaidő növelését tervezik, és az is ismert, hogy a fizetett szabadság helyett csak táppénzt kapnának a veszélyeztetett terhesek.

− A kérdést a szaktárcáknak kellene feltenni, erre nem tudok érdemben válaszolni, de mindenképpen támogatom az egyeztetéseket. A tervezetek megvitatását fontosnak tartom, hogy kiérlelt döntések születhessenek.

Szigeti Ildikó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére