Mosoly, összetartozás és gyakorlás a zöld-fehér kézilabdás lányok titka

Fradi: csodatévő közösség

Tizenegy nap alatt négyszer léptek pályára Elek Gábor játékosai, így nem csoda, hogy a csapat kulcsemberei sokszor a végkimerülés határán mozogva kézilabdáztak. A kritikus szituációkban azonban mindig ők kerekedtek felül, javították saját hibáikat, éltek a felkínált lehetőségekkel, s nagy lépést tettek céljaik elérése felé.

A KEK-döntő már megvan, a bajnoki is lehetséges

A gyilkos sorozatot a DVSC-Korvex elleni bajnoki elődöntővel kezdték a zöld-fehér lányok-asszonyok, s hazai környezetben az utóbbi időszak legpocsékabb produkciójával előrukkolva 38-32-re kikaptak a remekül játszó hajdúságiaktól. Ilyen előzmények után utaztak Metzbe, ahol a KEK-elődöntő első meccse várt a társaságra. Mindenki azt hitte, hogy három nap alatt lehetetlen talpra állni. Erre a Fradi parádézott, és négy góllal nyert Franciaországban, majd három nappal később a Loki elleni bajnoki elődöntő második meccsét is megnyerték riválisuk fantasztikus hangulatú csarnokában. Ezzel kiegyenlítették a két nyert meccsig tartó párharcot (1-1), megteremtve az esélyt a fináléba jutásra. Múlt vasárnap pedig a hab is felkerült a tortára: okos, taktikus játékkal kaptak ki két góllal hazai környezetben a Metztől, s bemasíroztak a Kupagyőztesek Európa Kupája döntőjébe, ahol a spanyol Alicante lesz az ellenfelük.

Önmagukért, a társakért, a közösségért

A lehetetlennek tűnő küldetést egyféleképpen teljesíthették a ferencvárosi hölgyek: végig csapatként küzdve, igazi közösséget alkotva, élükön a karizmatikus vezetőedzővel, Elek Gáborral (vele készült korábbi interjúnk itt olvasható). Aki valaha akár csak tíz percet is eltöltött sportpályán éles helyzetben, az pontosan tudja, hogy mit jelent egy csapatnak a játékosaiban tökéletesen megbízó edző, s mit alakíthatnak az edzőjük hitvallását tökéletesen befogadó sportolók.

A Metz elleni visszavágó második félidejében az utolsó erőtartalékait morzsolgató Zácsik Szandra a könnyeivel küszködve jött le a pályáról, miután nagyot hibázott. Elek Gábor azonban mosolyogva várta a felvidéki származású, ifjú tehetséget, megölelte, majd fél percre leültette a kispadra. A pihenő után Zácsik visszatért, s tíz másodperccel később hatalmas bombagóllal stabilizálta az éppen bajban lévő FTC helyzetét. Az edző a pálya szélén mosolygott, s felfelé emelt hüvelykujjával jelezte játékosának: szuper volt, amit csináltál! Nem csoda, hogy ekkor már Zácsik Szandra is mosolygott! Néhány nappal korábban Debrecenben a betegen, gyulladt hörgőkkel játszó Szucsánszki Zitán látszott, hogy nincs tovább, egy métert sem tud futni. A túlterhelt irányító zihálva rogyott le a kispadra, moccanni is alig tudott, a meccsből azonban még hátra volt negyed óra. Szucsánszki elkérte a masszőrtől a légzési zavarok kezelésére szolgáló spray-t, háromszor a szájába fújt, majd ment vissza harcolni. Önmagáért, a társaiért, a közösségért!

Tomorit újra felépítette az edző

A legnagyobb emberi és pedagógiai bravúr azonban Tomori Zsuzsa reaktiválása volt. A decemberi Európa-bajnokság negatív hősét a legtöbben leírták a sportág berkein belül. Egyvalaki azonban hitt benne. Elek Gábor órákat beszélgetett az átlövővel, aki szép lassan visszanyerte régi formáját.

Ma újra igazi vezéregyéniség, jelenleg épp a magyar válogatott edzőtáborában készül, pedig a balul sikerült kontinensbajnokság után úgy tűnt, soha többet nem viselheti a címeres mezt. Mostanában sokan kutatják: mi a Fradi kézilabdás lányainak a titka? Pedig nem titok, a válasz egyszerű: mosoly, összetartozás és gyakorlás.

 M. B.

• Cimkék:
Ferencváros FTC Fradi női kézilabda Elek Gábor KEK

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére