A többi sportág utánpótlása a létéért küzd, elveszhet egy egész generáció

Átutalta az állam a focisták támogatását

Háromoldalú támogatási megállapodás révén 2,2 milliárd forintos finanszírozáshoz jutnak a tehetséggondozásért felelős labdarúgó-akadémiák, -egyesületek és a Bozsik-programban szereplő utánpótlásklubok. Az állam soha nem látott összegű közpénzzel finanszírozza a futball hátországát; a milliárdokat három részletben utalja, és úgy tudjuk, kedd reggel megérkezett az MLSZ számlájára a nagyjából egymilliárd forintos, első tétel.

Sportlobbi születik

Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az MLSZ kiemelten kezeli a felhasználást, és garantálja: a sosem látott összeget csakis utánpótlásképzésre lehet fordítani. Amíg azonban a labdarúgók kiemelt figyelmet és támogatást kapnak, addig a többi sportág a saját határaihoz érkezett. A válság miatt általánossá vált a pénztelenség, az utánpótlás-nevelésben pedig nincsenek már tartalékok, ergo nincs hová visszalépni. A néhány divatsportágat (golf, tenisz, fallabda) leszámítva a túlélésért küzd a teljes ágazat, nem a fejlesztés iránya a kérdés, hanem a puszta fennmaradás a tét. Nincs olyan szegmense a területnek, ahol ne okozna gondot a felszerelések beszerzése, a terem, az uszoda, a csarnok fenntartása, bérlése, a versenyeztetés megszervezése. A tagdíjak növelése szinte lehetetlen, a szülőkre képtelenség újabb terheket hárítani.

Ahogy névtelenséget kérő forrásunk fogalmazott: „Ha csak a focisták utánpótlását kezeli kiemelten az állam, akkor őket leszámítva egy egész generáció fog elveszni a sportból.” Informátorunk hangsúlyozta, hogy nem a labdarúgás ellen kívánnak felszólalni, hanem saját érveiket szeretnék elmondani. Mindez azonban egyenként fajsúlytalan, ezért korábban elképzelhetetlen sportlobbi körvonalazódik. Problémáikat együtt kívánják jelezni a sportvezetésnek.

A futball tényleg a legnagyobb

Miért csak a foci? – kérdik joggal a szakszövetségekben. Az utánpótlás-nevelés nemcsak egy sportágat, hanem az összeset érinti. A többiek nem azt nehezményezik, hogy a futball 2,2 milliárd forintos rendkívüli támogatást kapott, hiszen azzal mindenki tisztában van: a labdarúgás tömegsport lévén többet is érdemel. A számok is egyértelművé teszik, hogy ki kell emelni a többi sportág közül, hiszen többen fociznak, mint ahányan az összes többi sportágat együttesen művelik. Másik forrásunk szerint a kiemelés eleve versenyhátrányba hozhatja a többieket a szponzorkeresésben, hiszen a tapasztalat azt mutatja: a hirdetők, támogatók nem oda mennek, ahol lepusztult környezet, reménytelen állapotú ingatlanok vannak, hanem oda, ahol rendezett viszonyok, látványos beruházások eredményeként európai miliőben sportolhat a gyerek.

Legalább hét-tíz év kell az eredményhez

„Minden kormány annyit költ az utánpótlásra, amennyire bízik saját magában” – osztotta meg tapasztalatait az egyik legnevesebb fővárosi utánpótlás-centrum edzője: mint mondta, minimum hét, de inkább tíz év kell ahhoz, hogy értékelhető eredmény szülessen. Addig csak kiadás van, eredmény nélkül. Ha a kormányok csak négyéves ciklusban gondolkoznak, akkor nyilván nem áldoznak olyasmire, ami ennél sokkal hosszabb idő múlva hoz látványos eredményt. Már ha hoz, tudniillik semmi nem garantálja, hogy tíz év múlva annyi aranyunk lesz, mint Helsinkiben volt. Az utánpótlás-nevelés azonban nemcsak aranyakban mérhető. A tét az, hogy tíz év múlva egy egészséges generáció tagjai lépjenek fiatal felnőttként az életbe, akik újabb tíz év elteltével a saját gyermeküknek is a sport szeretetét adják tovább. Néhány most adott milliárd nem olyan nagy ár ezért. Még ha ezt nem is lehet majd az aktuális választási kampányban hirdetni.

S. V. A.

• Cimkék:
sport életmód utánpótlás gyermeknevelés támogatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére