A németeknek is tíz év kellett a kézzelfogható eredményig

Állami milliárdok a magyar futballban

Egy háromoldalú támogatási megállapodás eredményeként összesen 2,2 milliárd forintos finanszírozáshoz jutnak a tehetséggondozásért felelős labdarúgó-akadémiák, -egyesületek és a Bozsik-programban részt vevő utánpótlásklubok – jelentette be hivatalosan az előző héten a Magyar Labdarúgó Szövetség. A Czene Attila (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára), Csányi Sándor (az MLSZ elnöke) és Szabó Tamás (a Nemzeti Sportintézet főigazgatója) által aláírt megállapodás szerint az állam soha nem látott összegű közpénzzel finanszírozza a futball hátországát.

„Ezután nem lehet azzal érvelni, hogy nincs pénz”

A szövetség az Utánpótlás-nevelési Programra 1,8 milliárd, az újrainduló Bozsik-programra pedig 400 millió forintot költhet. Az állami támogatás révén az utánpótlásműhelyek a legfontosabb feladatnak számító labdarúgóképzés és a versenyeztetés mellett számos oktatási feladatot is ellátnak majd. A méltó sportolói életpályamodell kialakítása éppoly fontos része lesz az akadémiák és az egyesületek tevékenységének, mint a tehetségkutatás. Ilyen nagyságrendű állami támogatással még soha sem gazdálkodhatott az utánpótlás-nevelés és az igazolt magyar sportolók mintegy felét adó magyar labdarúgás.

Az összeget három részletben kapja meg az MLSZ, az elsőt várhatóan már áprilisban, a másodikat nyáron, míg a harmadikat ősszel, s ebből a középső lesz a legnagyobb. Az öt kiemelt akadémia között összesen 1,25 milliárd forintot osztanak szét, míg a további 16 egyesület között 550 milliót. „Ezután nem lehet azzal érvelni, hogy nincs pénz. A tőkeinjekció a 2016-os riói olimpiára szülhet eredményt, amelyre remélhetőleg már kvalifikálja magát a magyar válogatott” – mondta Szabó Tamás, aki megjegyezte, hogy a pénzek felhasználását a negyedéves beszámolók alapján és szúrópróbaszerű vizsgálatokkal fogják ellenőrizni.

Csányi szerint kizárják a csalókat

Csányi Sándor ehhez hozzátette, hogy a kluboknak adott összeget csak arra lehet felhasználni, ami a pályázatokban szerepelt, s aki ezt nem tartja be, például élsportra fordítja, az főbenjáró bűnt követ el, s jövőre kizárják a támogatásból. Csányi az MTI szerint elismerte: a pénz szétosztása okozott feszültséget, de világos kritériumrendszer alapján történt, amit gyorsan kellett összeállítani, hogy minél hamarabb sor kerüljön a kifizetésekre. A hasonló problémák elkerüléséért megígérte, hogy a jövő évi támogatás feltételrendszerét már nyáron nyilvánosságra hozzák. A kiemelt támogatási kritériumokat öt intézmény teljesítette: az MTK agárdi Sándor Károly Akadémiája, a Videoton FC felcsúti Puskás-akadémiája, a Budapest Honvéd Bozsik Stadionban lévő Magyar Futball Akadémiája, a Haladás szombathelyi Illés-akadémiája és a Győri ETO Fehér Miklós Akadémiája.

A magyar foci utolsó esélye

Az utánpótlás-nevelés fontosságát itthon boldog-boldogtalan évtizedek óta szajkózza. Németországban viszont nem beszéltek, cselekedtek. Az eredmény: a német nemzeti együttes a tavalyi világbajnokságon sokakat lenyűgözött azzal, hogy tehetséges fiatalokat szerepeltetett, akik lendületes játékukkal minden idők legfiatalabb német válogatottjaként a harmadik helyig jutottak. A generációváltás persze nem a semmiből jött: tíz éve alapozták meg a mostaniak sikerét. A koncepciót a 2000. évi Európa-bajnokságon rendkívül gyengén szereplő német válogatott ihlette. Akkor a nemzeti csapat már a csoportkörben elbukott, s még a 39 éves Lothar Matthäust is reaktiválták az Eb-re. A ligánál akkor határozták el az utánpótlásképzés reformját: a csapatok profi licencengedélyét utánpótlásközpontok alapításához kötötték. A liga a nívós kialakítást klubonként 300 ezer euróval támogatta szezononként. A Global-soccer című szakportál elemzése szerint ennek eredményeképpen ma 433 utánpótlásedző dolgozik a profi kluboknál. A rendelet hatása tíz év múltán csak szuperlatívuszokkal írható le: a mai német élvonal 525 labdarúgója közül 275-en valamelyik utánpótlásközpontból került ki, a Bundesliga átlagéletkora pedig két évvel, 25 évre csökkent. A német válogatott Kazahsztán elleni Eb-selejtezős keretében a 22 játékos közül csak Klose és Arne Friedrich nem a német központok egyikében kapott képzést.

A magyar futball eddig messze nem efféle elvek mentén szerveződött. A korábbi stadionrekonstrukciós programban éppúgy állami milliárdok tűntek el nyomtalanul, mint a reorganizációs hitelek felvételekor. Mindegy, hogy épp Orbán vagy Medgyessy volt a miniszterelnök. A magyar fociközeg mindkét oldalt átvágta már. De legfőképp a nézőt. Most újabb esélyt kapott. Az utolsót. 

S. V. A.

• Cimkék:
magyar futball akadémiák képzés állami támogatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére