A „keresztény propagandafilmes” Jafar Panahi

Szolidaritási nap az elítélt rendezőért

Az idei, 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fő témája lesz a nemzetközi zsűri minden bizonnyal hiányzó tagja, a hazájában börtönbüntetéssel sújtott Dzsafár Panahi iráni rendező. A művész központi figurája volt a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vitatott újraválasztása utáni heves ellenzéki tüntetéseknek 2009-ben.

Az iráni igazságszolgáltatás 2010 decemberében „rendszerellenes propagandatevékenység” miatt hatévi börtönbüntetéssel sújtotta a jelenleg óvadék ellenében szabadlábon lévő Panahit, emellett 20 évre eltiltották szakmájának gyakorlásától, az ítélet szerint hazáját sem hagyhatja el.

„Összes filmjét újravetítjük, nagy vitát kavarunk. És van négy új iráni filmünk is a programban” – közölte Dieter Kosslick fesztiváligazgató, hozzátéve, hogy egy széket üresen hagynak a hiányzó zsűritagnak. A nemzetközi zsűribe meghívott rendező közkedvelt alakja a rangos berlini filmfesztiválnak, 2006-ban Ezüst Medve díjat nyert Pályán kívül című filmjével, amely férfiruhát öltő iráni focirajongó lányokról szól.

A Berlinalén péntek estére pedig nagyszabású tiltakozást terveznek a vörös szőnyegen az iráni szólásszabadság előmozdítására. A rendezőért Párizsban is kiálltak, a francia főváros díszpolgárává avatták. Megmozdulást terveznek az elítélt rendező védelmében Magyarországon is, a szervezők a berlini „szolidaritási akcióhoz” kapcsolódva február 11-én este 20 órától a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházba várnak mindenkit, aki együttérzését szeretné kifejezni (A program részeként A kör című filmet vetítik, a csatlakozók rövid előadást is meghallgathatnak az iráni társadalomról és kulturális életről).

Tükör által világosan

Való igaz, az iráni újhullámba sorolt Panahi szereti megmutatni az iráni mindennapokat a maguk illúzióktól mentes valóságában. A dokumentarista eszközökkel operáló filmes korai, az 1990-es évek végén készült munkái, így a Fehér léggömb és a Tükör esetében ábrázolja a teheráni élet nehézségeit és furcsaságait. Mindkét filmben egy kislány kóborol a főváros zsúfolt utcáin többnyire hasztalan kérve segítséget a felnőttektől.

2000-ben elkészítette a nyíltan társadalomkritikus A kört, amit hazájában (nem túl meglepő módon) betiltottak, a világ egyéb részein pedig díjesővel jutalmaztak. Hősnői egytől egyig börtönből szabadult, vagy oda tartó, útközben egy ellenséges világban botorkáló, pusztán a nemükből adódóan gyanús elemek, akik hiába küzdenek, esélyük sincs egy normálisabb életre – elemzett Iványi Zsófia tavaly novemberben a Filmvilágban megjelent, Kőzápor, női sorsok Iránban című cikkében. A Vér és arany című 2004-es akciódús Panahi-moziban Husszein, a pizzafutár szolgáltat igazságot a burzsoázia kegyetlenségével szemben, kivégezve egy tehetős ékszerbolt-tulajdonost.

Az idén 51 éves rendezőt kemény fából faragták, hosszú évek óta lankadatlanul alkot és harcol a cenzúra ellen. 2001-ben Budapestre látogatott a Titanic Filmfesztiválra, ahol interjút adott Varró Attila filmkritikusnak. „Minden államban, ahol működik a cenzúra, függetlenül attól, hogy enyhül-e a nyomás, vagy nem, az elgondolkodtató filmek ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe. Míg a kommersz filmek egyszerűen kihasználják a kedvező szeleket, és a látványosságra összpontosítanak, az én munkáim mindig ugyanolyan ellenállással találkoznak.” – mondta a Filmvilágban publikált interjúban Panahi, említve, hogy A fehér léggömb című filmjét egy iráni kritikus keresztény propagandának nevezte.

Az ítész szerint – így Panahi – „azért népszerű a filmem Európában, mert a benne szereplő jólelkű öregasszony keresztény vallású. Arról azonban megfeledkezett, hogy a szereplő vallási hovatartozására egyedül az akcentusából lehetett következtetni, az pedig nem derül ki az idegen nyelvű feliratokból. Zárt gondolkodású emberek mindig voltak és lesznek, akik mindent csak politikai-ideológiai szempontok szerint kívánnak értelmezni”.

S.D.

• Cimkék:
Panahi Irán film mozi rendező Titanic propaganda foci vér arany kör

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére