„A reformáció a világtörténelem egyik legnagyobb hibája”

A Gyűrűk Ura írója és a nagy fordulat

John Ronald Reuel Tolkien az első olyan tudós, aki nemcsak irodalmi igénnyel teremtett meg egy teljesen új világot, hanem tudományosan le is írta annak majd’ minden részletét. Kidolgozta az 1950-es évek közepén egymás után megjelenő Gyűrű-kötetekben szereplő Középfölde földrajzi adottságait, a népek és fajok eredetét, tulajdonságait, azok történetét, mítoszait. Teljes nyelveket, nyelvi rendszereket állított fel, és verseket, sagákat is írt a maga alkotta tünde nyelven.

„A mítosz magja természetesen nem lehet más, mint a nyelv. Nyelvész vagyok, és mindent a nyelvből eredeztetek. És úgy gondolom, hogy a nyelv nem maradhat csupán absztrakt, meg kell merülnie a történelemben és kultúrában, vagy ha ez hiányzik, saját mitológiát kell teremtenie” – idézi a szerzőt Richard L. Purtill, Tolkien világának vallásos hátterét elemezve. Tolkien gondolatai kifejezetten biblikus indíttatásúak, a nyelv, a szó mint teremtő erő a Biblia lapjain is kulcsfontosságú: a Teremtés könyvében azt olvashatjuk, hogy Isten a szavával teremtette a világot, illetve János apostol is arról szól evangéliumának elején, hogy „Kezdetben volt az Ige”, a Logosz, a teremtő szó.

Tolkien katolicizmusa közismert, de az talán kevésbé, hogy honnan ered bibliás hite. Elég csak elolvasnunk vagy megnéznünk A Gyűrűk Urát, hogy felfedezzük benne a bibliai párhuzamokat, elég ismernünk életének egy-egy momentumát (például C. S. Lewishoz fűződő barátságát) ahhoz, hogy biztosra vegyük: A Gyűrűk Ura szerzője nemcsak vallásos, hanem bibliaforgató ember is volt. Leveleiben többször beszámol arról, milyen gondolatokat indított el benne a napi szentírási igeszakasz.
 

Hitharcos és mártír

Középfölde megalkotója számára nemcsak a templomba járás, a napi szent áldozás, hanem a szent szövegek olvasása is természetes volt, ami kisgyermekkorából ered. Tolkien édesapja baptista volt, édesanyja, Mabel pedig az anglikán egyházhoz tartozott. Tolkien több helyütt említést tesz arról, hogy a szülei szerelmi házasságban éltek, s hogy apja korai halála után édesanyja egy új szerelemnek – a hitnek – rendelte alá az életét. Mabel Birminghambe költözésük után minden vasárnap kézen fogta két fiát, és elvitte őket „a magas és sötét anglikán templomba”. Ám egy napon úgy tűnt a fiúk számára, hogy egy vidámabb helyre igyekeznek, ahol gyertyák világítottak és gyönyörű képek voltak a falon.

Ez volt a Szent Anna-templom, ahova Mabel nővérével együtt már régebb óta járt, hogy elsajátítsa a római katolikus hit alapjait. 1900-ban mindketten át is tértek, s ez a felekezetváltás felkavarta a család lelki békéjét. Mabel családja ugyanis büszke volt protestáns hitére. Ronald anyai nagyapja számára még az anglikán, majd a metodista egyház sem volt elég szigorú, így élete végén az unitárius felekezethez csatlakozott. Mabel sógora az anglikán egyház elöljárói közé tartozott, és személyes sértésként élte meg felesége és sógornője katolizálását. Feleségét visszakényszerítette az anglikán egyházba, sógornőjétől pedig megvonta az anyagi támogatást, amit egyébként a fiúk taníttatására szánt.

Ahogy ezt leveleiben Tolkien többször is kifejti, gyerekfejjel édesanyjára, mint nagy hitharcosra tekintett fel, akit az üldöztetés sem térít el meggyőződésétől. Mabel katolizálása után alig négy évvel cukorbetegségben elhunyt, s fia szerint halálát az a stressz és nyomás okozta, amit római katolikus hitéért kellett kiállnia protestáns családjában. „Félig öntudatlanul voltam tanúja anyám egyházért viselt hősies szenvedésének, szegénységének és korai halálának – írja egy visszaemlékezésében Tolkien. – Mártír volt és nem mindenkinek adja meg az Úr olyan könnyen azt az ajándékot, amit Hilary és én megkaptunk tőle: egy anyát, aki halálra dolgozza magát, hogy gondoskodjék fiairól és az ő hitükről.”

A földi szeretet legékesebb bizonyítéka

Ahogyan életrajzírója, Humphrey Carpenter 1977-ben leírja, a két Tolkien fiú először egyik anyai nagynénjéhez került, aki a mesék valódi gonosz mostohájaként bánt a gyerekekkel. Nem csoda hát, hogy ha a fiúk második otthona a közeli katolikus templom, Néri Szent Fülöp oratóriuma lett. Itt töltötték minden szabad idejüket, ministránsként segédkeztek Francis Morgan atyának, aki nemcsak gyámjuk, hanem haláláig lelki atyjuk is volt. Francis atya menekítette ki a fiúkat a rettegett nagynéni karmai közül, ő gondoskodott taníttatásukról, és amikor a 16 éves Ronald beleszeretett a nála három évvel idősebb Edith Bratt-be, eltiltotta egymástól a fiatalokat, mondván, hogy most a tanulásra kell koncentrálniuk.

Tolkien be is tartotta Francis atyának tett ígéretét, így Edith-tel csak nyolc év múlva, az egyetem végeztével házasodtak össze. Tolkien lánya, Priscilla visszaemlékezése szerint apja konzervatív katolikus volt, akit mélyen felháborítottak a II. Vatikáni zsinat döntései. Többször hangoztatta, mennyire ragaszkodik a latin nyelvű liturgiához, és úgy vélte, a reformáció a világtörténelem egyik legnagyobb hibája volt. A problémát itt is nyelvészeti alapon fogta meg, szerinte a Bibliát is csak eredeti nyelven, latinul vagy ógörögül lenne szabad olvasni, mivel minden fordítás lényegi torzulásokat okozhat az értelmezésben.

De nemcsak a latin nyelvű mise vonzotta a római katolikus egyházban, hanem mélyen átélte a liturgia szimbolikus mélységeit is, ahogyan ezt egy 1941-ben írt levelében kifejti fiának, Michaelnek. „A legnagyobb mélységből kilábalva, teljes kétségbeesésben tettem le eléd a földi szeretet legékesebb bizonyítékát: az Oltárszentséget, melyben megtalálhatod a romantikát, a dicsőséget, a becsületet, a hűséget és a szeretet igaz útjait, és még többet is annál. Megismerheted benne a halál isteni paradoxonát: az élet véget ér, és mindenről le kell mondanunk, és mégis abból kapunk ízelítőt, amit minden földi kapcsolatainkban kerestünk. A szeretetből, a hűségből és az örömből.”

Isten szeretetének és Jézus áldozatának erről a paradoxonáról szól valójában A Gyűrűk Ura. S hogy erről hitelesen beszélhessen, egy egész világot kellett az 1973-ban 81 éves korában elhunyt tudós professzornak felépítenie.

Miklya Luzsányi Mónika

A kép innen.
 

• Cimkék:
tolkien a gyűrűk ura c.s.lewis katolikus anglikán protestáns egyház vallás irodalom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére