- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2012-02-01 21:54:00 A viskó magyarországi fogadtatásaKövér, fekete asszonyság az Isten?A hol istenített, hol eretnekséggel vádolt A viskó című amerikai bestseller magyarul alig egy éve olvasható, de már a kilencedik kiadás készül, és a példányszám a hatvanezerhez közelít.Az Isten és az ember kapcsolatáról szóló regény 2007-es megjelenése óta, több mint tízmillió példányban fogyott el, és Stephenie Meyer vámpírtörténeteinek sikerével vetekszik.
Spirituális tartalmat fikciós formában közreadni nem újkeletű dolog, elég csak az ír C.S. Lewis könyveire gondolni. A fikció egyrészt nagyobb olvasóközönséget vonz, másrészt menekvésül szolgál a szerző számára, hiszen a műben állításait a narrátor és a szereplők mondják. A spirituális tartalom viszont megbocsáthatóvá tesz nyelvi és stiláris hibákat, hiszen elsősorban világnézetet kíván közvetíteni. Éppen kettőssége miatt, A viskó is, - mint keresztény regény-, egyaránt lehetővé tesz teológiai és szépirodalmi olvasatot, ezáltal fogadtatása is e szempontok szerint alakul. Mit rejt A viskó?
Mack ötgyermekes apa, akinek legkisebb lányát, Missyt egy nyári családi kirándulás során elrabolja, és valószínűleg meg is öli egy pedofil sorozatgyilkos. A gyászoló apa az évek óta tartó „Nagy Szomorúság” során levelet kap Papa aláírással, amely abba a viskóba hívja találkozóra, ahol kislánya véres ruháit megtalálta a rendőrség. Mack gyanakodva fogadja a levelet: a felesége Istent nevezi Papának. Vajon az Isten hívja találkára? Vagy a gyilkos szórakozik vele? Végül útnak indul, és bizarr módon valóban a Szentháromság megtestesülésével tölti együtt a hétvégét - de saját félelmeivel és elfojtott haragjával is. A műnek szépirodalomi kritikusa is akad. „Maga az író az, aki ebben a történetben a Mindenható szerepében tetszeleg, miközben a stílusa és érték-közvetítése számomra olykor megmosolyogtatóan szánalmas. Kinek ajánlom a regényt? Jó szívvel senkinek. Mert álságos, vontatottan szájbarágós, közhelyes és fárasztó. Mert fojtogató szeretetet, bárgyú örömöt sugall, és egy durván lebutított Szentháromsággal manipulálja az olvasót. (...) Szánalmas lenne, ha a magyar olvasó egy nem titkoltan térítő szándékú amerikai sikerkönyvből nyerne hitet, vagy erősödne meglévő hitében. Vagy tán attól kéne önvizsgálatot tartani és alélt örömmel hasra esni, hogy Demi Moore sorsfordító erejű olvasmányként ajánlja a Twitteren? Oh My God!” - állítja Majoros Sándor Regénytár című blogjában (regenytar.hu/). A legdifferenciáltabb Tóth Sára bejegyzése, amely a történet erősségét a már-már élet- és világértelmezéssé előlépett lélektani szempontban látja. „A bűn és a megváltás moralizáló és jogi felfogása ma a legtöbb embert meglehetősen hidegen hagyja. Nem úgy viszont egy olyan Isten, aki maga a szuper pszichoterapeuta, a lélek csalhatatlan gyógyítója.” – írja az elmondo.blog.hu/-n. Keresztény sztereotípiák A regény egyik legfőbb erénye valóban az, hogy szembesít a keresztény sztereotípiákkal, ezt azonban sajnálatos módon olyan stílusban teszi, mely éppen ezeket a sztereotípiákat erősíti. Kiss Judit Ágnes
|
Hírsor
A hét java
|
|