Tudat alatti mesék

Mi Jankovics Marcell rajzfilmjeinek titka?

A ma 70 éves Jankovics Marcell kultúrtörténész és rajzfilmrendező eddigi munkássága során 12 rajzfilmet rendezett, közöttük a János vitézt és a Fehérlófiát. Olyan sorozatoknak volt szellemi atyja, mint a nyolcvanas években legendás Gusztáv, vagy a több mint harminc részből álló Magyar népmesék sorozat. Utóbbi elkészülése során – Jankovics szellemi irányítása alatt – alakult ki a Kecskeméti Rajzfilmstúdió egyéni, semmivel össze nem téveszthető stílusa. Elég csak néhány villanásnyit látnunk bármelyik Jankovics-rajzfilmből, azonnal tudjuk, ki a szerzője–rendezője, hiszen mesefilmjeinek képi világa messziről felismerhető.

Az első ránézésre álomszerű képi asszociációkból, egymásból kibomló és egymásba átlényegülő formákból építkező stílus a felnőttek számára néha nehezebben érthető, mint a gyerekeknek. „Amikor kicsi gyerekeknek csinálok filmet, és jó reakciókat tapasztalok a részükről, jobbakat, mint a felnőttektől, az azért van, mert el tudom csípni azt a réteget, amely a befogadásnak még nem az intellektuális szintje. A gyerekek nem tudják, miért kell nekik egy mese, miért szeretik. Azért kell, mert az a mese választ ad nekik lényegi kérdésekre – de nem tudják még megfogalmazni a kérdéseket sem. … A művészetnek nem a tudaton keresztül kell beépülnie az emberbe, hanem már akkor, mikor még szinte tudata sincs” – nyilatkozta idén Jankovics az Irodalmi Jelen című lapnak.

Csillagvallások előnyben. Kép: Gilicze Bálint.

Ezek a lényegi kérdések íródnak bele azokba az ősi jelképekbe, melyekből a rendező filmjei építkeznek. A jelek egybeírásának virtuóz mestereként képsoraival valóban a személyiség tudatalatti rétegeinek üzen, s olyan belénk kódolt tudást kíván kibontani, amit a 21. század embere már rég elfelejtett vagy elnyomott magában. Jankovics a képi szimbólumokra – legfőképp a nála gyakran felbukkanó égitestekre – utalva a vele készült, Hívő vagyok anyám méhétől fogva című 2005-ös interjúkötetben kifejti, hogy „az összes ősi vallás csillagvallás volt, de a zsidó-keresztény felfogás megpróbál elszakadni ettől. A vallások megpróbálnak eredetüktől elvonatkoztatni, ám engem a gyökereik érdekelnek, nem a végkifejlet. …A kereszténység teljes szimbólumrendszere is arról szól, s maga a feladata is az, hogy »megtartani jöttem, nem eltörölni« (Máté 5,17–18)”.


Közel-keleti, maja vagy afrikai?

Jankovics számára ennek az elrejtett tudásnak a szimbólumai a magyar népművészeti alkotásokon megjelenő jelképek, melyeknek szimbolikája és rendszere univerzális: analóg, rokon jeleket találunk az ókori Közel-Kelet, a mexikói maja civilizáció vagy az afrikai törzsi kultúrák használati tárgyain, mint amivel magyar őseink edényeiket, szőtteseiket vagy éppen templomaikat díszítették. A nemrégiben a Mindennapi által meginterjúvolt Jankovics a magyar kultúrához való ragaszkodását csakúgy, mint római katolikus vallásosságát, otthonról hozta magával. Benedek Elek meséin nőtt fel, a magyar népművészet motívumkincseit pedig a családi könyvtárban megtalálható, Malonyay Dezső által szerkesztett, ma már klasszikusnak számító ötkötetes gyűjtemény adta, máig megőrzött gyermeki fantáziája pedig eggyé kovácsolta mindezt.

Annak ellenére, hogy Jankovics filmjein generációk nőttek fel, képi világával, szimbólumképzésével mégsem tudtak tömegek azonosulni, rejtett jelentésüket alig-alig érti valaki. Pedig elég csak Sisyphusát végignézni, hogy kódolni lehessen a kor emberének szóló üzenetet. A mítosz az emberi erőfeszítések abszurd és hiábavaló voltát hangsúlyozza. S valóban, Jankovics néhány vonallal megrajzolt alakja a 20. század jó néhány „vonalas” ábrázolásmódján áthalad, átváltozásaival is kifejezve az ember sokféle próbálkozását lét-terhe emelésére, hordozására. A kozmikus teherré növekvő gömb azonban akkor kerül a helyére – s ezáltal nyugvópontra – amikor kiderül, hogy az a korábbi Sziszüphosz-glóbuszokból összehordott piramis csúcsa. A piramisé, amely nemcsak a múltból a jövő felé, hanem a káoszból a kozmikus rend felé is navigációs jel lehet.

Miklya Luzsányi Mónika

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
jankovics marcell fehérlófia gusztáv jános vitéz rajzfilm film mese kultúra művészet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére