Van keletje – hintapolitika az ázsiai országgal kapcsolatban

Így változtatja Kína-politikáját a Fidesz

Felívelő ágban vannak a magyar–kínai kapcsolatok az elmúlt időszakban. Az ázsiai ország és hazánk gazdasági és kulturális kapcsolatainak megerősítéséről tárgyalt nemrég Martonyi János magyar külügyminiszter Yang Jiechivel, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterével.

Így ível fölfelé a kapcsolat

Martonyi a találkozót követően kiemelte: Magyarország és a Kínai Népköztársaság jó kapcsolatának köszönhetően jelentős gazdasági projektek valósultak meg a múltban és vannak előkészületben. Hozzátette: a gazdasági kapcsolatok mellett a kulturális együttműködést is erősíteni kívánják. A tárgyalás sikerességét mutatja, hogy – 24 év után – várhatóan idén június végén Magyarországra látogat Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke.
A Fidesz 2009-ben kezdett Kína felé nyitni még ellenzéki pártként, Orbán Viktor ekkor hivatalosan is felvette a kapcsolatot az ázsiai országgal és Pekingbe is ellátogatott. A jelenlegi miniszterelnök akkori látogatása után úgy nyilatkozott: a magyar nemzetgazdaságnak és a magyarországi embereknek az az érdekük, hogy a világgazdaság leendő centrumával, Kínával, mély, kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokat ápoljunk. Hozzátette: – Magyarország helye a világ térképén egyértelmű, NATO-tagok vagyunk és az Európai Unió tagjai. Ez azt jelenti, hogy mi nyugati zászló alatt hajózunk, de ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani. (Szemellenzőt milliárdokért cserébe)
 

Az emberi jogok irányából a gazdasági érdekek felé

A Fidesz-KDNP ellenzékben nem kimondottan Kína-barát kommunikációt folytatott, gyakran szót emelt az ázsiai országban uralkodó mostoha emberi jogi viszonyokkal szemben. 2006-ban Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és Kína közötti diplomácia mindig is elveken nyugodott és ez a jövőben sem fog változni. A politikus akkor rámutatott: Kínával kapcsolatban hangsúlyosan fognak foglalkozni az emberi jogok kérdésével és a következő látogatásuk alkalmával megpróbálnak majd eljutni Tibetbe, s ott vizsgálják majd az emberi és közösségi jogi helyzetet.

2008-ban a Tibet-határozat előterjesztésével helyezkedtek szembe Kínával a jelenlegi kormányzópártok, amiben az szerepelt, hogy az Országgyűlés felszólítja a Kínai Népköztársaságot, tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszaknak, valamint felhívta a magyar kormányt arra, támogassa Peking és a dalai láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról. A határozatot az akkori szocialista többség leszavazta.

Ugyancsak 2008-ban Semjén Zsolt szervezésében tibeti csoport alakult a parlamentben. A KDNP pártelnök a kezdeményezésről úgy nyilatkozott: a csoport megalakulása kifejezi Magyarország szimpátiáját a tibeti nép és kultúra iránt, valamint napirenden tartja az olimpia vége után is Kína tibeti megszállásának és jogtiprásának témáját, ami elősegítheti a tárgyalásokat Kína és Tibet között.

Egy évvel később, 2009-ben ismét előkerült a kínai helyzet és Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője szólította fel a szocialista kormányt, hogy lépjen föl az Európai Unió megfelelő fórumain azért, hogy Kínában megszűnjön az etnikai erőszak. 

Válaszra sem méltatják az újságírói kérdéseket 

Kíváncsiak voltunk, vajon a Fidesz és a KDNP közös kormányzása időszakában is fontosnak tartja-e a kínai emberi jogok helyzetét, és kihasználja-e az ázsiai országgal jelenleg ápolt jó kapcsolatait arra, hogy hangot adjon aggodalmának a Kínában uralkodó emberi jogi viszonyokkal kapcsolatban. Ezért a levélben fordultunk a Külügyminisztériumhoz, valamint a kínai emberi jogok egyik korábbi fő szóvivőjéhez Semjén Zsolt jelenlegi miniszterelnök-helyetteshez. Érdeklődtünk, előterjesztik-e újra a korábban a szocialisták által leszavazott Tibet határozatot, és arról is,  vajon az új alaptörvényben oly hangsúlyosan keresztény Magyarország valamilyen formában hangot ad-e nemtetszésének a Kínában zajló keresztényüldözések tekintetében.

Noha több mint egy hete hevernek kérdéseink a Miniszterelnökség, illetve a Külügyminisztérium sajtóosztályain, eddig nem adtak választ lapunk kérdéseire.

PHCS

• Cimkék:
Kína emberi jogok Tibet Semjén Zsolt Fidesz-KDNP Martonyi János

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére