Szorosabb kapcsolatok kiépítésére készül az ázsiai diktatúra

Végleg Kína felé fordul a magyar szélkakas?

Orbán Viktor szerint a magyar nemzetgazdaságnak és a magyarországi embereknek az az érdekük, hogy a világgazdaság leendő centrumával, Kínával mély, kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokat ápoljunk. Ezt Orbán 2009 decemberében, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz elnökeként mondta az MTI-nek Pekingben, ahol pártja akkor hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal (KKP). Orbán azután a Fidesz kormányra kerülését követően a magyar külkapcsolatok egyik prioritásaként nevezte meg Kínát. (Szégyen: Magyarország lesz Kína egyik legnagyobb partnere)

Erős sóhaj

Az elmúlt hónapok aktív diplomáciáját, a partnerség komolyságának bizonyítását, az EU-elnökség során a kínai-európai viszony javítására mutatott szándékot Pekingben úgy értékelték, hogy Magyarország részéről „erős óhaj fogalmazódott meg Kínához fűződő kapcsolatainak javítására”, s ez a kínai vezetés egyetértésével találkozott. Ezt Fu Jing (Fu Ying) kínai külügyminiszter-helyettes mondta egy sajtótájékoztatón, amelyet Ven Csia-pao (Wein Jiabao) miniszterelnök mostani európai útja alkalmából tartottak. (Így változtatja Kína politikáját a Fidesz)

Fu Jing hangoztatta, hogy a magyarországi látogatással, illetve az ott kelet-közép-európai országok számára rendezendő gazdasági fórummal Kína is pozitív jelet kíván adni a térség országainak a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A tájékoztatón Magyarországot a régióból Kína egyik legfontosabb – harmadik legnagyobb – kereskedelmi partnerének nevezték, s azt is elmondták: a kínai és a magyar kormányfő jelen lesz egy sor üzleti megállapodás aláírásán.

Elhangzott az is, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európa országai közül Kína legnagyobb importforrása, s hogy 2010-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom rekord összeget – 8,72 milliárd dollárt – ért el, ami közel 30 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. A kínai import ebből 2,2 milliárd dollár volt.

Magyarország szándéka a mérleg arányának javítása, s elvben ebben Kína is partner, de a magyar termékek, szolgáltatások egyelőre nehezen találnak utat a kínai piacra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei első negyedéves adatai szerint míg a Kínából származó import 20 százalékot meghaladóan nőtt, addig a magyar export 4,5 százalékkal csökkent.

Kao Csien (Gao Jian), Kína magyarországi nagykövete nemrégiben arról beszélt, hogy Kína összesen 2,5 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon, míg a kínai–magyar vegyesvállalatok körülbelül 10 ezer fővel növelték alkalmazottaik számát. A magyar vállalatok által Kínában elindított projektek száma 2010-ben meghaladta a 670-et. A kínai kormányfő társaságában több mint 300 üzletember van, és száztíz fős a médiakísérete, amelyben 16 tévéstáb is van. (Kína, a Disznófejű Nagyúr)

(Forrás: mti)

• Cimkék:
Kína gazdaság diktatúra Ven Csia-pao

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére