Társadalom
2011-07-09 10:00:00
Változott a munka törvénykönyveTöbbet dolgoztathat, kevesebbet juttathat a munkaadó
Az Országgyűlés elfogadta a Munka törvénykönyve és több foglalkoztatási jogszabály módosítását. Az évek, évtizedek óta megszokott rend megváltozása a próbaidőt, a túlórát, a szabadság kiadását és a munkaerő-kölcsönzést is érinti.
A munkaügyi törvénycsomag elfogadásával 21 törvényt módosított az Országgyűlés; a változások a munkaviszony több részletét és a munkaerő-kölcsönzés szabályait is érintik. Eddig bevált vagy megszokott, alapvető szabályok is megváltoznak, ami nem minden esetben szolgálja a munkavállalók érdekeit, de a munkaadók is szigorításra számíthatnak, például kizárják az állami támogatásból és a közbeszerzési eljárásból a munkavállalási engedéllyel vagy uniós kék kártyával nem rendelkező külföldi munkavállalókat foglalkoztató cégeket. A kis- és középvállalkozások vezetőinek azonban könnyítés, hogy munkaügyi szabálytalanság esetén első alkalommal még elkerülhetik a bírságolást.
Pénz vagy pihenőnap?
Korábban arról volt szó, hogy egységesen hat hónapban határoznák meg a próbaidőt, végül ez az elképzelés nem valósult meg. A próbaidő továbbra is 30 nap maradt, természetesen ettől hosszabb időben is megállapodhatnak a felek, három hónapig terjedően. Az új szabályozás alapján pedig kollektív szerződésben akár hat hónap próbaidő is kiköthető.
A túlórát eddig 50 százalékos pótlékkal fizette ki a munkaadó, a jövőben azonban a túlmunkát nem köteles pénzben kifizetni, hanem szabadidőben is kiadhatja. A változtatással a törvény tehát ezentúl nem a felek megállapodására bízza a módot, hanem a munkaadó saját hatáskörben dönthet, viszont így nehezebben lesz ellenőrizhető, megkapták-e az alkalmazottak a túlmunkáért járó ellenértéket.
44 órás munkahét is lehet
A válság miatt némely ágazatban fogalommá vált a munkaidő átcsoportosítása. Igazodva a gazdasági igényekhez egyes munkahelyeken az ideiglenesen csökkent megrendelésekhez igazították a heti munkaidőt. Az újítás éppen ezt igyekszik szabályozni, vagyis a fel nem használt munkaórák átcsoportosíthatók, és egy évig felhasználhatók, viszont a megnövelt munkaidő nem lehet több a csökkentett időszakban elmaradt óráknál, így előfordulhat, hogy azon munkahelyeken, ahol korábban elbocsátás helyett elrendelték a heti 36 órás munkahetet, a heti óraszámot 44-re is felemelhetik, és ezért nem kötelesek túlórapénzt fizetni.
A heti 44 órát azonban nem léphetik túl, és ez csak egy évig lehetséges. Ha mégis elhúzódna az átcsoportosítás, akkor a munkáltató a rendes munkabér háromszorosát köteles kifizetni. A munkavállalóknak kedvez, hogy ebben az időszakban a munkáltató működésével összefüggő ok miatt nem szabad rendes felmondással és csoportos létszámleépítéssel elküldeni az alkalmazottakat.
Szabadság
A szabadság kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére adható ki. Természetesen erre a szabályra is van kiskapu, kivételesen fontos gazdasági érdek és a munkáltató működési körét közvetlenül, súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban a munkavállalót ettől függetlenül megilleti az évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.
Főleg a gyesről visszatérőket érintheti kellemetlenül, hogy a felhalmozott szabadságot eddig a visszatérés után 30 napon belül kellett kiadni, mostantól azonban ha a szülés és a gyes ideje meghaladja a fél évet (183 napot), akkor ez 30 helyett 183 nap alatt tehető meg. A változtatás értelmében a gyes és gyed alatti, fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem az első hat hónapja jogosít szabadságra, ami pénzzel is kiváltható.
Munkaerő-kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos változások inkább szigorítást hoztak a munkáltatóknak, mint könnyítést. A kölcsönzés például csak határozott idejű lehet, és nem haladhatja meg az öt évet. A kölcsönbeadó mostantól nemcsak belföldi székhelyű cég lehet, hanem az Európai Gazdasági Térség bármely országából származhat, illetve a jogszabály egységes eljárást ír elő a térségen kívülről érkező, magasan képzett külföldiek munkavállalási és tartózkodási engedélyének együttes kiadására is. Az új szabályozás tiltja az olyan megállapodást, ami korlátozza a munkavállaló elhelyezkedését a kölcsön időszakát követően a kölcsönbevevő cégnél.
A. S.
|
További cikkek
|
Munka Törvénykönyve
|
|
|
|
