Társadalom
2012-01-04 15:00:00
Eltérő összegű minimálbér – a határon belülÍgy kedvez a munkaadóknak az új törvény
A karácsonyi maratoni törvénykezés és az ellenzéki képviselők Parlament előtti akciója elvonta a figyelmet az új Munka Törvénykönyvének változásairól, amely szakértők szerint is inkább a munkaadóknak kedvez.
Jön az eltérő összegű minimálbér és a munkavállalói biztosíték, kétszázötven órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja, megtiltható a borravaló elfogadása, és a jövőben már nem élveznek teljes védettséget azok a kismamák, akik a gyermek 3 éves kora előtt visszatérnek a munkahelyükre.
Országrészenként eltérő minimálbér?
Csak néhány változás az új Munka Törvénykönyvéből, amely 2012 július elsejétől váltja fel az 1992-ben hozott törvényt. Számtalan újdonsággal ismerkedhetnek meg a munkavállalók alig fél év múlva, amikor életbe lép az új jogszabály. Például a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, aminek meghatározásakor figyelembe kell venni a nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. Lényeges változás, hogy kétszázról kétszázötven órára emelkedik a rendkívüli munkaidő éves korlátja, ám kollektív szerződés esetén akár háromszáz órát is kiköthet a munkáltató.
Munkavállalói biztosíték
Az új szabályozás rendelkezik a borravaló és a hálapénz elfogadásáról is, miszerint a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el, bár ez alól felmentés is adható. Azok a munkavállalók, akik pénzzel dolgoznak, számíthatnak rá, hogy „biztosítékot” kér tőlük a cégük, amely nem lehet több a foglalkoztatott egyhavi alapbérénél.
A jövő júliustól életbe lépő szabályozásban új elem, hogy a rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondással is megszüntethető a munkaviszony, amire korábban csak próbaidő alatt volt lehetőség. Határozatlan idejű munkaviszonynál meg kell indokolni ilyen esetben a felmondást, azonban határozott idejűnél nincs ilyen kötelezettsége a munkáltatónak.
Marad a szabadság
Átalakította volna a kormány a szabadságok rendszerét, végül ezen a területen mégsem történt változás. Az alapszabadság továbbra is húsz nap maradt, amelyhez 25 év felett (öt év helyett) háromévente plusz egy nap pótszabadságot kap a munkavállaló. Jövő júliustól az anya és az apa is igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot, amelynek mértéke: egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után hét nap. A fel nem használt szabadnapok akár egyharmada az új szabályozás szerint átvihető a következő évre. A túlórák azonban pihenőidővel nem, csak pénzzel válthatók meg.
Részmunkaidős kismamák
Továbbra is megmarad a védett kor intézménye, amely a nyugdíjkorhatár előtt állókat védené úgy, hogy megnehezítené ezen munkavállalók elbocsátását. Esetükben csak szándékos kötelezettségszegés, súlyos gondatlanság miatt fordulhat elő, hogy elküldik őket a munkahelyükről.
Mégsem változtattak a szokáson, a gyedről visszatérő kismamák szabadságát nem válthatnák meg a munkáltatók pénzben, így azokat továbbra is a szülés után visszatérve ki kell adni. Azok a kismamák azonban, akik a gyermek 3 éves kora előtt visszatérnek a munkahelyükre, nem élveznek teljes védettséget. Szándékos kötelezettségszegés, súlyos gondatlanság miatt ők is elbocsáthatók lesznek. Visszatérve pedig akár részmunkaidőre módosított szerződéssel is alkalmazhatók.
Fájó munkaidő-változás
Az új Munka Törvénykönyve alapján a napi pihenőidő 11 óráról 8 órára csökken. Két munkavégzés között tehát minimum ennyinek kell eltelnie. Búcsút inthetünk a heti két pihenőnapnak, mivel az új jogszabály lehetőséget ad rá, hogy a munkaadó 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt adhat az alkalmazottainak. Nem kötelező tehát ebből az egyiket vasárnapra tenni, illetve 2013-tól két pihenőnapnál csupán havi egynek kell vasárnapra esnie.
Munka behívás alapján
A rugalmas foglalkoztatást szolgálja az az újítás, amely napi maximum 6 órányi munkavégzést engedélyez „munkavégzés behívás alapján", ám csak abban az esetben, ha a munkáltató legalább három nappal előbb jelezte ezt a munkavállalónak.
Új fogalom a „munkakör megosztása" is, ennek az a lényege, hogy egy munkát több dolgozó lát el. A beosztásról és a bér elosztásáról egymás között állapodnak meg a dolgozók. Ha egyikőjük nem tudja ellátni a munkát, akkor a másik kénytelen elvégezni helyette. Ehhez hasonló a „több munkáltató által létesített munkaviszony", csupán annyi különbséggel, hogy egy munkavállalót több cég alkalmaz.
A. S.
Nyitókép innen.
|
További cikkek
|
Munka Törvénykönyve
|
|
|
|
