Egészséges emberek számára sincs elegendő munkahely

Nem terelhetők visza a munkába a rokkantnyugdíjasok

A Széll Kálmán-tervtől azt reméli a kormány, hogy legalább százezer rokkantnyugdíjast vezet vissza a munka világába. Ez azzal jár, hogy felülvizsgálják azon megváltozott munkaképességűek ügyét, akik nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ha bejön a kormánypárt becslése, akár 88 milliárd forintos megtakarítással számolhatunk jövőre.

A mozgáskorlátozottak elnöke szerint félrevezetik a közvéleményt

Dr. Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint a kormányzati kommunikációval ellentétben Magyarországon nem 700 ezer rokkantsági nyugdíjas él, csupán ennyinek állapítottak meg valamikor rokkantsági nyugdíjat. Közülük a Nyugdíjbiztosító honlapján megtalálható aktuális adatok szerint 337 ezer ember még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, vagyis a 62. életévét, míg a többiek nyugdíjkorhatár felettiek, csak statisztikai szempontból nem sorolták át őket az öregségi nyugdíjas állományba, ezért ők munkaerő-piaci szempontból már nem vehetők figyelembe. A MEOSZ elnöke szerint a 700 ezres adatra való kormányzati hivatkozás  a közvélemény negatív befolyásolását szolgálja.

Ma a megváltozott munkaképességű, vagyis rokkantsági nyugdíjas, rehabilitációs járadékos, valamint egészségkárosodására tekintettel rendszeres szociális segélyben részesülő foglalkoztatottak száma mintegy 50-70 ezer főre tehető, azonban erről pontos adatok nem ismertek, mivel csak a Munkaügyi Központokba bejelentkezettek számáról állnak rendelkezésre naprakész információk.
 

Nem a munkaszimulátor hiányzott, hanem az igazi munka

Nem a munkaszimulátor hiányzott, hanem a fogadókészség

Eddig úgy nézett ki a rokkantság orvosszakértői vizsgálata, hogy a páciens a háziorvosától összefoglaló szakvéleményt kapott, amihez további szakorvosi vizsgálatokat kérhettek, ha azt a megalapozott döntéshez szükségesnek találták. Ezzel szemben a munkaszimulátor a megmaradt képességeket objektív paraméterek alapján határozza meg. A vizsgálat során elvégzett speciális gyakorlatokkal mérhetővé, milyen a vizsgált személy fizikai állapota, állóképessége, fizikai teherbírása, kielégítők-e az érzékszervi funkciói, a reflexei, majd a kapott eredményeket a berendezés összehasonlítja a memóriájában tárolt 13 ezer munkakör leírásával és meghatározza, milyen munkára alkalmas az illető.

Dr. Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetője szerint, hogy a szimulátor nem helyettesítheti az embert, ezért egy négytagú, két orvosból egy foglalkozási és egy szociális szakértőből álló bizottság értékeli ki az eredményeket és hozza meg a döntést, mennyire van esélye a foglalkoztatásnak. „ Nem a szimulátor hiánya, hanem a foglalkoztatók oldaláról a fogadókészség hiánya miatt fordulhatott elő, hogy a fogyatékkal élők nagyon nehezen tudtak korábban elhelyezkedni. A 2010. január elsejétől a munkáltató által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás egy legalább húsz főt foglalkoztató vállalkozás esetén százhatvanezer forintról közel egymillió forintra nőtt. Ennek hatására növekedett az érdeklődés a megváltozott munkaképességű emberek iránt. Jelenleg körülbelül ötvenezer ilen személy foglalkoztatásához támogatást is ad az állam.” – mondja dr. Pósfai Gábor főigazgató.

Trükközésnek vége, de hol helyezkednek el az ex-rokkantnyugdíjasok?

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetője szerint az objektív mérés miatt nehezebb lesz trükközni, mivel a berendezés képes kiszűrni a szimulánsokat, vagyis azokat, akik rosszabbnak mutatják az állapotukat, mint amilyen az a valóságban. Az évekkel korábban még közel hatvanmillió forintért vásárolt ERGOS szimulátort egyelőre oktatási és betanulási céllal használják. A hivatalnál úgy tervezik, hogy uniós forrásból olcsóbb, ám hasonló tudású gépeket régiós szinten telepítenek, míg kisebb és célzott vizsgálatok elvégzésére alkalmas berendezések a megyei hivatalokban is megtalálhatók lennének. Ha a közbeszerzési eljárás nem húzódik el, leghamarabb 2012 januárjában végezhetnék el az első vizsgálatokat a régiós igazgatóságokon.

A reaktiváltak elhelyezkedési esélyeit azonban nemcsak a foglalkoztatási anomáliák nehezítik, hanem a saját körülményeik is. A Nyugdíjbiztosító és más hivatalos források adataiból kitűnik, hogy a rokkantsági nyugdíjasok több mint 70 százaléka 46-64 év közötti korcsoportba tartozik, több mint 70 százalékuk 8 általános vagy legfeljebb „elavult” szakmunkás képzettséggel rendelkezik, jelentős részük kistelepüléseken él, koncentráltan a dél-alföldi mezőgazdasági és az észak-magyarországi korábbi nehézipari, bányaipari foglalkoztatást biztosító régiókban. Ezek a körülmények behatárolják a foglalkoztathatóságot.

Hegedüs Lajos szerint az ilyen korosztályú és képzettségű embereket a munkaerőpiacon az ép munkavállalók közül sem keresik, nemhogy a megváltozott munkaképességű emberek között. Ezt súlyosbítja, hogy nagyon alacsonyszintű és behatárolt a felnőttképzési rendszereknek a lehetősége a megváltozott munkaképességű emberek számára.

.

A. Sándor

• Cimkék:
munkaszimulátor nyugdíjasok rokkantnyugdíj

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére