Már eddig tízmilliárdokat irányítottak a magyar „profi” futballba

Csányi állami pénzből fejleszti a focit

„Folynak a számítások, az állami szervekkel együtt hamarosan döntés születhet az ügyben. A tervek szerint az utolsó őszi válogatott mérkőzés másnapján el kell kezdődnie a munkának” – nyilatkozta Csányi Sándor (képünkön), a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a Hír Tv Kontraszt című műsorában. Hozzátette: az új aréna állami pénzből épül fel, és állami tulajdonban is marad. Az elnök szerint október 11-én a Finnország elleni, válogatott mérkőzés lehet az utolsó összecsapás a néhai Népstadionban (ma: Puskás Ferenc Stadionban). Nem mellékes tény, hogy a stadionokat külföldön is jobbára állami/önkormányzati forrásokból építik, ámbátor azért vannak kivételek. Általában a névhasználatért fizetnek horribilis pénzeket a tőkeerős cégek.

Kérdések, válaszok nélkül

A focielnök − aki történetesen a legnagyobb hazai bank, az OTP elnök-vezérigazgatója is − korábban azt ígérte: a szövetség stratégiai terve szerint kilenc év alatt 238,7 milliárd forint áramlik a magyar labdarúgásba. Az iszonyatosan nagy összegről azonban azóta sem árult el részleteket, így a februárban megrendezett Magyar Labdarúgás Fórumán tett bejelentése óta nem tudni, milyen forrásokról kívánja feltámasztani a halott magyar futballt. Egyáltalán, mekkora állami szerepvállalással kalkulál? Egyelőre azt is homály fedi, vajon szándékozik-e magántőkét is bevonni a fejlesztésbe. Ha igen, milyen konstrukcióban? De azt sem részletezte, miként kívánja elkerülni, hogy a 238,7 milliárd ne csak közpénzből, a magyar adófizetők pénzéből segítse a fellendülést.

Egyelőre minden közpénzből fejlődik…

Ahogy arról sem hallani, hogy Csányi Sándor 238,7 milliárdos számításában benne van-e a debreceni stadionépítés is. Az eredetileg tízmilliárdosra tervezett, később 12,5 milliárd forintosra módosított állami szerepvállalás ugyanis egyértelműsítette: a Loki is közpénzből kap új stadiont. Ráadásul a debreceni stadionépítési projektet megelőző hónapokban a futball másik szegmense is komoly állami tőkeinjekciót kapott. Egy háromoldalú támogatási megállapodás eredményeként összesen 2,2 milliárd forintos finanszírozáshoz jutottak a tehetséggondozásért felelős labdarúgó-akadémiák, -egyesületek és a Bozsik-programban részt vevő utánpótlásklubok. Az MLSZ, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzeti Sportintézet által aláírt megállapodás értelmében az állam soha nem látott összegű közpénzzel finanszírozta a futball hátországát.

Esély sincs a megújulásra

Az akadémiai támogatások odaítélése előtt rendezett Magyar Labdarúgás Fórumán Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta még februárban: egyezségre jutott Csányi Sándorral, hogy a futballhuliganizmus elleni küzdelemben a rend és a biztonság megteremtését elősegítő szabályokat meghozzák, az ehhez szükséges pénzt pedig előteremtik. A szurkolói kártyák, beléptetőrendszerek kiépítése nyilván újabb milliárdos tétel, amit újfent az állam fizet az iparág helyett, hiszen a magyar futballklubok régóta nem a közgazdasági fogalmak mentén, hanem a gazdasági nonszensz szürreális világában működnek. Amíg ez így lesz, a magyar focinak esélye sincs a gazdasági megújulásra. Minek is tenné: az állam úgyis kifizet helyette mindent!

S. V. A.

• Cimkék:
MLSZ Csányi Sándor labdarúgás támogatás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére