Korábbi bajnokok a sportvezetésben: Szabó, Kovács, Gyulay

Borkai-generáció hatalomátvétele a MOB élén

A köztársasági elnöki kinevezéssel párhuzamosan nemcsak Schmitt Pál távozott a Magyar Olimpiai Bizottság éléről, hanem néhány hónap múlva több stratégiai jelentőségű poszton is új arcok tűntek fel a szervezetben. Schmitt utóda Borkai Zsolt, az 1988-as szöuli olimpia lólengésbajnoka lett, aki csendben, de határozottan kezdett neki a Schmitt-től örökölt szervezet átalakításának. Gyulay Zsolt (nem mellékesen szintén Szöul olimpiai bajnoka, kajakban kétszer nyert) ugyan már korábban is MOB-alelnök volt, ám bajnoktársa a korábbinál jóval hangsúlyosabb szerepet szán neki a jövőben. Mellette Kovács István (a 96-os atlantai játékok aranyérmese) is komoly feladatot kapott, tudniillik ő vezeti a londoni olimpia előkészítésével megbízott bizottságot. Ezek után a héten Szabó Bence (1988-ban Szöul, 1992-ben Barcelona vívóbajnoka) a MOB sportigazgatói titulusát érdemelte ki.


Már bizonyítottak

A ma egyaránt negyvenes éveikben járó, erejük teljében lévő fiatalemberek sportolóként már bizonyítottak: összesen hat olimpiai aranyat nyertek. Aktív pályafutásuk után a civil és az üzleti szférában is befutottak, jól sáfárkodtak lehetőségeikkel. Borkai politikai vonalon indult el, Győr fideszes polgármestereként országgyűlési mandátumot is szerzett; Kovács Kokó „médiázik” (RTL Klub, Sport Klub, Lánchíd Rádió), illetve éttermet üzemeltet, valamint az egyik profi ökölvívó-szervezet alelnöke; Gyulay Zsolt a Hungaroring elnöke és a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke; Szabó Bence volt magyar szövetségi kapitány, legutóbb a venezuelai vívóválogatott felkészüléséért felelt, emellett sikeres üzletember.

Mindenki a vállán sír majd?

A legfrissebb MOB-alkalmazott a sportigazgatói titulussal illetett Szabó Bence, akinek ebbéli minőségében a 42 olimpiai sportággal párhuzamosan kell tartania a kapcsolatot. Tisztában kell lennie a londoni felkészülés minden mozzanatával, és az igényeket a lehetőségekhez kell igazítania. A pénzosztás kényes feladat, mostantól a sportági vezetők majd az ő vállán „sírnak” a támogatásért – gondolná az ember. „Ez nem így megy, de az biztos, hogy sok empatikus képesség kell ehhez az álláshoz” – mondta Szabó, akinek döntő szava lesz a felkészülési támogatások elosztásában. Kérdés persze, hogy sikeres vállalkozóként vajon miért kellett neki ilyenfajta izgalom az életébe.

„Nagyon komoly feladatot kaptam, de a vívástól sem szakadok el, ám ezután már szabadidőm terhére készítem fel tanítványaimat a Vasasban. Borkaival együtt nyertünk Szöulban, ő azóta sikeres polgármester lett, a civil életben is bizonyított. Az ő hívására nem mondhattam nemet, vagyis nem gondolkoztam sokat” − magyarázza döntését. Szabóék térnyerése a MOB-ban egyfajta generációs váltást is feltételez, de legalábbis azt, hogy új szelek fújnak a hazai sportirányításban. Az új igazgató szerint csupán arról van szó, hogy „most jött el a mi időnk”.


Belülről jött ember tudja, mi kell

A négy korábbi olimpiai aranyérmesre nehéz lenne ráfogni, hogy kívülről jöttek gyülekezete volna. Egyelőre épp ez legfőbb erényük: benne voltak, benne maradtak a sportban, így pontosan tudják, hogy mire van, mire lesz szüksége egy versenyzőnek a sikeres felkészüléshez. A MOB-vezetés munkáját viszonylag egyszerűen méri a hazai közvélemény. Az olimpiai aranyak számában. Jövőre 2012, London: a négyes első nagy vizsgája.

S. V. A.
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére