Forrongó hangulatban tárgyalták a vitatott jogszabályt

Sólyom és Bölcskei is felháborodott az egyháztörvényen

A Hetednapi Adventista Egyház terézvárosi gyülekezetének tanácstermében – többek között – Bölcskei Gusztáv református püspök és Sólyom László ex köztársasági elnök részvételével zajlott konferencia a napokban. Az ülés tárgya a súlyos diplomáciai következményekkel és a demokratikus jogok megcsúfolásával fenyegető, tegnap végérvényes formájában a parlamenthez benyújtott egyházügyi törvény volt.

Elképesztő disznóság

„Elképesztő disznóság”, „hihetetlen cinizmus” és hasonló szóösszetételek suhantak át az előadások kezdetével a termen. Az Alkotmánybíróság volt elnöke nem rejtette a véka alá, hogy több mint elégedetlen a törvénnyel, amit érdemi egyeztetés nélkül vertek át az Országgyűlésen.

A szervező adventisták megkérdezték:, jobb lett volna, ha az Alkotmánybíróság nem mond semmit? Mire a volt elnök fesztelenül azt válaszolta, „tökmindegy, mert úgyis újra benyújtják, ráadásul állítólag tartalmi változtatás nélkül”. Egy másik adventista félénken megjegyezte, hogy a bizniszegyházak miatt volt szükséges változtatni a törvényen. A feldobott magas labdát Kamarás István szociológus csapta le azzal, hogy a néhány, többnyire szociális tevékenységre létrejött „álegyház” nagyjából annyi kárt okozott a költségvetésnek, mint egy 500 lelkes falu saját zsebre is dolgozó jegyzője.

A konferenciakötetet 20 perces, stand-up humor formájában méltató református Karasszon István professzor előbb jelentős előrelépésként határozta meg a törvényt, majd elmerengett azon, hogy a papok üldözéséhez képest már az is jelentős előrelépés volt, amikor „szeretettel köszöntötték a klerikális reakció tagjait”. A keserédes hangulatot azzal fokozta, hogy kijelentette: az utolsó napon nem azt fogják megkérdezni a hívektől, hogy „no, vajon az Országgyűlés elfogadott-e téged”?

Két óra zsidózás

Zlinszky Jánost nem más, mint Sólyom László helyettesíti, aki tőle szokatlanul, ijesztően keményen fogalmazott. Kijelentette: az egyházakról szóló törvény „a törvényhozás állatorvosi lova”, és ezen az állapoton még az sem segít, „ha az állatorvosi ló arra hivatkozik, hogy más országokban is vannak az övéhez hasonló betegségek”… Szerinte a törvényhozás korlátozóan lép fel, amikor az egyházakról nyilatkozik, ahelyett, hogy a vallásszabadságról nyilatkozna. Mint mondta, „tipikus, de sajnálatos eljárás, hogy nem tárgyaltak az érintettekkel – ámbár ez lassacskán szokássá válik.”

Az érezhetően ingerült Sólyom kiábrándítónak nevezte a parlamenti naplóból körvonalazódó vitát a törvényről, amelyből kiderül, hogy „két óra zsidózással, majd a Hit Gyülekezetével telt el, valamint azzal, hogy igyekeztek eldönteni, vajon katolikusok-e a görög katolikusok”. A volt köztársasági elnök sajnálta, hogy az Alkotmánybíróság a törvény úgymond formális megsemmisítésébe menekült, szerinte érdemi vizsgálatot kellett volna végeznie. Merthogy így „a Parlamentnek hatalmat adtak arra, hogy érdemi vita nélkül újra meghozza ugyanazt a törvényt, ezért aztán korai a mostani öröm”. Búcsúzóul még annyit mondott, hogy az egyház szót nem lehet elvitatni a vallási közösségektől, mert „ez olyan lenne, mintha mától kétharmados törvénnyel engedélyeznék egyeseknek a László név használatát”.

A bibliai hét

Bölcskei Gusztáv református püspök egy csoda szükségességét emlegette, míg Gáncs Péter evangélikus püspök arra bíztatta az egybegyűlteket, hogy a konferencia kötetének hátsó borítóján szereplő igét („Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.”) minél több ember küldje el sms-ben a parlamenti képviselőknek. Mészáros Kálmán baptista elnök ironikusan bibliai előképet igyekezett keresni az egyházi törvényhez. Felvetette, hogy az elfogadott 14 egyház tulajdonképpen csak hét (mivel három zsidó és öt nemzeti ortodox egyház is közte van), márpedig a Jelenések könyve is hét gyülekezetről tud.

Amíg a hallgatóság megpróbálja Szécsi József vallásfilozófus intését értelmezni, miszerint a „Jó Isten nem csak azért adta a fejünket, hogy kalapot tegyünk rá”, a mindennapi.hu megpróbálta Sólyom Lászlót szóra bírni. A volt köztársasági elnök azonban kitért az interjú elől, arra hivatkozva, hogy mindent elmondott már az előadásában, igaz, annyit azért szűkszavúan megjegyzett, hogy megváltozott szerepe miatt tartózkodik attól, hogy más formában minősítse a kormány vagy az Alkotmánybíróság munkáját.

I.N.

• Cimkék:
egyháztörvény egyházüldözés vallásüldözés vallásszabadság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére