Egyház
2012-01-16 19:30:00
Évezredes hagyományra épülő közösségek is izgulhatnakKészül az ítélet: nyilvánosságra került az egyházlista
Nyilvánosságra került annak a 82 egyháznak a listája, amelyek állítólag 2011. december 20-ig kezdeményezték egyházzá nyilvánításukat. Keresztények és más kultúrkörből származó közösségek felett mondanak most ítéletet.
37 kérvényező felelt meg a törvényi feltételeknek – állítja Lukács Tamás, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. A napokban került nyilvánosságra: megvan a regisztrációt kérő, 82 magyar egyház listája. Az MTA elnöke ezzel párhuzamosan létrehozta azt a szakbizottságot, amely megvizsgálja, hogy közülük melyeknek indokolt az egyházi státus megadása.
Összeszedjük: kik lehetnek „esélyesek”?
A „37-es lista” nem került nyilvánosságra, de megvizsgáltuk, hogy a 82 megnevezett kérelmezőből mely felekezetek felelnének meg ismereteink szerint valószínűleg az egyházzá nyilvánítás feltételeinek. A vallási tevékenység mellett, ezért a 100 éves nemzetközi vagy a 20 éves hazai szervezett jelenlétre fókuszáltuk elsősorban a figyelmünket.
Az újprotestáns egyházak közül számos egyház megfelelne a kritériumoknak: a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház és a Magyarországi Metodista Egyház nem csupán a nemzetközi, hanem a magyarországi vallási életben is több mint 100 éve jelen van. Sőt az 1895: évi 43. törvénycikk alapján, diktatúrában még az állami elismertetésüket is sikerült elérniük: a metodisták 1947-ben, az adventisták 1957-ben, míg a nazarénusok 1977-ben kapták azt elismerést.
100 évet meghaladó nemzetközi múlttal rendelkeznek, és még a Horthy-korszakban jelentek meg Magyarországon a klasszikus pünkösdi mozgalom csoportjai, és a Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek, az Isten Egyháza, illetve az Üdvhadsereg Szabad Egyház. A klasszikus pünkösdi mozgalom képviselői közül közel egy évszázada jelen van a Magyar Pünkösdi Egyház, az Őskeresztyén Apostoli Egyház és a mozgalom oldalhajtásának is tekintett magyarországi alapítású és nemzetközi kapcsolatokkal nem rendelkező Élő Isten Gyülekezete.
A pünkösdi gyökerekkel rendelkező közösségek az 1945 és 1990 közötti évtizedekben a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZET) keretében működhettek szervezett formában szabadon, és az állami elismertetésüket a rendszerváltozást követően szerezték meg. Az Üdvhadsereg 1950-ben azonban kénytelen volt megszüntetni a magyarországi tevékenységét, de 1990-től elismert egyházként tevékenykedik. Elvileg eséllyel pályázhat a klasszikus pünkösdi mozgalom másik oldalhajtásának tekintett, az 1920-as években megszervezett Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház is, amely az 1960-as évektől a rendszerváltásig illegálisan működhetett csak az országban.
Klasszikusok, újak
Nem feledkezhetünk meg a többi klasszikus szabadegyházi felekezetekről sem. Magyarországon jött létre az 1940-es évek második felében a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet, amely SZET-tagegyházként működött a rendszerváltásig legálisan. A Keresztény Advent Közösség az adventista, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a metodista, míg a Teljes Evangéliumi Keresztény Közösség Mahanaim Gyülekezet pedig a nazarénus közösségből vált ki az 1970-es években. Közülük a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tevékenykedhetett csak a kommunista diktatúra ideje alatt – az 1981-es elismertetését követően – szabadon. A másik két felekezet számára a rendszerváltás hozta meg az állami elismertetés lehetőségét.
Kevésbé ismert, de a Keresztény Testvéri Közösség nemzetközi múltja is 100 évnél idősebb: Norvégiában jött létre az 1890-es években. Magyarországon pedig az 1970-es évektől voltak jelen először illegálisan, majd 1990-ben szereztek egyházi státust. A Magyarországi Új Apostoli Egyház eredete pedig az 1860-as évekre vezethető vissza, Németországra.
Számos újprotestáns felekezet a rendszerváltás környékén jelent meg, ezzel együtt megfeleltek a törvény által megadott feltételeknek. Ide sorolható az amerikai eredetű Magyarországi Biblia Szól Egyház (1990-es bejegyzés), illetve a hazánkban az 1980-as évek második felében megalakult, 1991-ben egyházként nyilvántartásba vett SHALOM Bibliai Gyülekezet.
Erdélyiek, ortodoxok
Minden bizonnyal megfelel az egyházzá válás kritériumainak az Erdélyi Gyülekezet, amely a Romániai Református Egyház Királyhágó-melléki Egyházkerületének magyarországi gyülekezete. A tradicionális egyházak közül az anglikán közösség előtt is a rendszerváltást követően nyílt meg a törvényes működés lehetősége: a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyházat 1995-ben jegyezték be. Alacsony létszámmal van jelen Magyarországon, de legalább 1500 éves nemzetközi múltja van a Magyarországi Kopt Ortodox Egyháznak, illetve a Magyarországi Örmény Apostoli Egyháznak.
A keresztény színezetű vallásközösségek közül az USA-ban az 1890-es években létrejött Jehova Tanúi, Magyarországon már az első világháború idején megjelentek Magyarországon. Politikai okok miatt 1989 előtt csak illegálisan lehettek jelen az országban. A rendszerváltáskor azonban ők is megkapták az egyházi státust. A mormonok is megfelelnek mindkét időbeli korlátnak. Az 19. században megalapított vallásfelekezet Magyarországon csak az 1980-as években vetette meg a lábát, de politikai okok miatt 1988-ban megkapta az állami elismerést. Az Egyesítő Egyházat csak 1950-es években alapította Moon tiszteletes.
Más kultúrák
A nem keresztény vallási csoportok közül elsősorban a világvallások magyarországi képviselőinek van esélyük, hogy megfeleljenek az előírásoknak. A Magyar Iszlám Közösség már 1988 augusztusában elismert felekezet lett. Adataink szerint a buddhista vallási közösségek közül legalább 20 éve a Gyémánt Út Buddhista Közösség (1991), a Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség (1989), Buddhista Misszió Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközség (1990) és a Tan Kapuja Buddhista Egyház (1991) regisztrált Magyarországon.
Az indiai vallások legismertebb a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, amely az 1970-es években jelent meg hazánkban. Az egyházi elismerést 1989-ben kapták meg. A Hindu Vaisnava közösség egyes források szerint már 1979-től illegálisan létrehozott a balástyai tanyavilágban egy hindu közösséget. Egyesületüket 1989-ben hozták létre. Magyar Vaisnava Hindu Misszió néven pedig 1998-ban jegyezték be őket egyháznak. A Magyarországi Bahá’í Közösség megítélése szintén érdekes kérdéseket vet fel. Bár csak 1993-ban kapták meg az egyházi státust, de a vallás létrejöttét a 19. századra datálhatjuk.
zdr
|
További cikkek
|
Egyháztörvény
|
|
|
|
