A helyi szakszervezetek is a demonstrációk mögé álltak

Egész Amerikát elfoglalják a tüntetők?

Az Ohio állambeli, 400 ezer lakosú Cleveland-ben mintegy kétszázan vonultak az utcákra, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a 800 kilométerrel arrébb kialakult, Occupy Wall Street (OWS) mozgalom, aminek mintájára megalakult a „Foglald el Cleveland-et” csoportosulás. A felvonulást beszédek és zenei betétek kísérték, majd mindannyian egy közparkba vonultak át.

Egy példa a sok közül, amely jól érzékelteti, hogy a New York-i tiltakozáshullám egyáltalán nem elszigetelt jelenség. Éppen ellenkezőleg, céljai – még ha nem is fogalmazódnak meg konkrét követelésekben – rezonálnak a vidéki lakosság fájdalmaival, hiszen ezeken a területeken még nagyobb a munkanélküliség, még inkább megérzik a különféle megszorításokat, és természetesen vidéken éppúgy bőven lehet találni olyanokat, akiknek elegük van a nagyvállalati lobbiból és kapzsiságból.

Vidéken is heterogén a tüntető tömeg: vannak itt fiatal anarchisták, ugyanakkor éppúgy hangot adnak nemtetszésüknek a helyi postások, ápolónők és tűzoltók is. New York-hoz hasonlóan a helyi szakszervezetek is a demonstrációk mögé álltak, ami kellő infrastrukturális és személyi bázist nyújthat a kezdeményezésnek.

Ellen-teapártiak?

Nem véletlenül hasonlítják az OWS-t a 2009-ben felbukkant Tea Párthoz. Az is a semmiből emelkedett ki, majd a konzervatívoktól még jobbra állókat megszólítva komoly karriert futottak be. Kívülről támogatták a Konzervatív Pártot, olyan hathatósan, hogy annak a félidei választásokon sikerült átvennie a többséget a Képviselőházban.

Az OWS sokak szerint a demokraták – vagy csak simán a baloldali liberálisok – válasza a Tea Pártra, annak liberális ellenpólusa. Céljaik iránya egyébként hasonló: csökkenteni szeretnék a kormányzati kiadásokat és ellene vannak a széles néprétegeket érintő adóemeléseknek. Az azonban kérdés, hogy az OWS tud-e hasonlóan komoly politikai státuszt kivívni magának: míg a Tea Pártot rengeteg, a konzervatívok tehetetlenségével elégedetlen jobboldali szervezet támogatta – ezért tudtak sima aktivista csoportosulásból politikai tényezővé válni –, egyelőre kérdés, hogy az OWS a szakszervezeteken kívül milyen bázist tud kiépíteni maga mögé.

Többen egyébként éppen azt a Soros Györgyöt látják a mozgalom mögött, aki pedig egyik célpontja lehetne a tüntetőknek, hiszen üzletemberként a gazdasági hatalmát az évtizedek során politikai hatalommá is átalakította, aktívan befolyásolva a mindennapi döntéshozási folyamatot. Ennek ellenére, meglepetésre Soros egy sajtótájékoztatója alkalmával szimpátiáját fejezte ki a tüntetőkkel szemben, akiknek „megérti felháborodását.” A furcsa fellépés meg is indította a találgatásokat, hogy van-e valami pénzügyi érdekeltsége Sorosnak az egész jelenségben. Annyi tény, hogy alapítványa, az Open Society Institute több olyan szervezetet is támogatott – például a Ruckus Society-t és a Tides Foundation-t –, amely képzésekkel segítette az OWS közvetlen elődjeinek számító US Day of Rage és New York City General Assembly mozgalmak aktivistáit.

Tóth Miklós

• Cimkék:
99% mozgalom OWS Wall Street Soros György Tea Party New York

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére