Vészesen apad a Holt-tenger vízszintje

Vízhiány okozhat feszültséget a Közel-Keleten

Az Amerikai Geofizikai Unió 2011-es őszi ülésén aggasztó eredményekről számoltak be azok a tudósok, akik a Holt-tenger medréből kinyert ősi iszapmaradványokat tanulmányozták. Steve Goldstein, a tudóscsapat vezetője elmondta, hogy több tízezer évvel ezelőtt a Holt-tenger a szokatlan felmelegedés következtében szinte teljes egészében elvesztette vízállományát. A kutató szerint a manapság tapasztalt globális felmelegedés, valamint a Holt-tengerbe áramló folyók kiszipolyozása szárazságot okozhat a térségben. A vízhiány miatt pedig tovább nőhet a feszültség a Közel-Keleten.

A víz az úr

A Holt-tengerbe áramló folyók vizét a környező országok mezőgazdasági, illetve ipari célokra használják fel, meggátolva ezzel a hatalmas tó újratelítődését. A műtrágyázás és a sótartalom kivonása pedig végzetes következményekkel járhat. A Holt-tenger 400 méterrel a tengerszint alatt terül el, fövenyét sókristályok alkotják, különösen a kisebb déli medencében, ahol a sót elkerített medencékben szárazra párolják.

A Holt-tengert a Jordán folyó táplálja, az általa szállított élőlények a tömény sós víztől elpusztulnak, csak néhány baktériumfaj marad életben ebben a vízben. A tudósok a tómeder üledékrétegeiből megállapították a Holt-tenger több ezer éves történetét, beleértve a földtörténeti korszakokat, és az azokban uralkodó klímát is. A nemzetközi tudóscsapat a tó legmélyebb részén végzett fúrásokat, és a kavicsokból álló üledékrétegből arra a következtetésre jutottak, hogy 120 ezer évvel ezelőtt hatalmas szárazság uralkodott a vidéken.

Ahhoz, hogy pontosabb képet alkossanak az egyes földtörténeti korszakokról – beleértve a jégkorszakot és az előtte uralkodó melegebb korszakokat is – még mélyebbre kell fúrniuk. A kiszáradás vélhetően a riss-würmi korszakban következhetett be, amikor a globális átlaghőmérséklet még magasabb volt a manapság tapasztaltnál. A történelem során többször is ingadozott a tó vízszintje, nemegyszer került a teljes kiszáradás fázisába.

A kutatók azonban most arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a fékevesztett kitermelés tovább folytatódik, akkor a Közel-Kelet komoly vízhiánnyal, ezáltal pedig politikai feszültséggel is szembenézhet.

– mi (forrás: Independent, BBC)

A nyitókép innen

• Cimkék:
Holt-tenger globális felmelegedés szárazság Közel-Kelet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére