Kiesett Magyarország második legeredményesebb csapata, az MTK

Megbukott Várszegi futballforradalma

Veretes történelme során harmadszor esett ki az 1888-ban alapított MTK a legmagasabb osztályból. A 23-szoros bajnok, 12-szeres kupagyőztes először az 1980/81-es idény végén bukott ekkorát, majd az 1994/95-ös szezon után is a második vonalba süllyedt. Mindkét esetben a következő évben visszajutott a legjobbak közé, a második már egyértelműen a futballbizniszbe akkoriban beszállt milliárdos tulajdonos, Várszegi Gábor érdeme volt.

Illés a mesés fizetés miatt el se akart menni

Az ország egyik leggazdagabb emberének komoly víziója volt a magyar futball fellendítésére. Először is pénzt, magyar szinten korábban sohasem látott összeget pumpált a csapatba, s még a kispadon is válogatott játékosok ültek. A beruházás nagyságát érzékeltette, hogy a kor legjobbja, Illés Béla egyszer sem volt hajlandó külföldre igazolni, mert a Hungária körúton jobban keresett, mint mondjuk az olasz vagy francia élvonalban. A csapat simán, erőlködés nélkül nyerte a bajnokságokat, és négyszer indulhatott a BL-selejtezőben, s egyszer el is jutott a főtábla kapujáig. Csakhogy a hazai mezőnyben elkényelmesedett „budapesti világsztárok” elbukták a csoportkörbe kerülést, és összességében esélyük sem volt arra, amit például korábban a Fradi, később pedig a Debrecen önerőből véghezvitt. Holott Várszegi sem a pénzt, sem az innovációt nem sajnálta a csapattól, Henk ten Cate személyében holland sztáredzőt szerződtetett, az időközben (az országban elsőként) megalapított Sándor Károly Akadémia pedig a világhíres ajaxos oktatási modellt honosította meg.

A koncepció jónak tűnt, eszerint az MTK-ban pallérozódó fiataloknak már gyerekkorukban is ugyanazt a játékrendszert kell elsajátítaniuk, amit a nagycsapat játszik. Elvileg így kiküszöbölhető lett volna az ifik és a felnőttek közti szakmai szakadék, hiszen a képzés végén mindegyik játékos úgy kerül ki az akadémiáról, hogy közvetlenül a nagycsapat keretébe illeszthető. Várszegi figyelmét teljes egészében a focira fordította, holott ezzel párhuzamosan a veszprémi férfi kézilabda-csapat a Fotex támogatása révén Európa legjobb csapatai közé emelkedett. A milliárdos azonban előre tervezetten és bejelentett módon szakított a legjobb magyar kézilabda-csapattal. A kivonulás után a Fotex márkanév már csak az MTK focistáinak mezén viríthatott.

A jelenlegi edző, a 2004-ban kinevezett Garami József vezetésével 2008-ban még bajnoki címet ünnepelhetett a gárda. A csapatban a kapus, Végh Zoltán és a szerb védő Mladen Lambulics képviselte a rutint, a többiek jobbára az akadémia növendékei voltak. Meglepetésre bajnokságot nyertek, ami egyrészt az NB I durva kritikája is volt, hiszen 18-20 éves suhancok alázták a magyar „profikat”, másrészt a Sándor Károly Akadémia dicsérete.

Garamival súlyosbított drasztikus kiadáscsökkentés

Várszegi vélhetően ekkor szűrte le azt a tanulságot, ami a szombati kieséshez vezetett. Úgy gondolta, a tehetségeket értékesítenie kell, amit nagy hatékonysággal meg is tett, a következő generáció pedig majd csak hozza az eredményt. Hát nem hozta, s mostantól az is kérdéses, hogy működőképes-e az általa megálmodott költségkímélő koncepció. Időközben ugyan papíron kiszállt az MTK tulajdonosi köréből, de azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy bármilyen stratégiai döntés születhetett nélküle a Hungária körúton.

Az akadémia évente 130-150 millióba kerül, míg a nagycsapat játékosai érthetően egyre kevesebb motivációval fociztak az NB I-ben a nekik szánt minimálbérért. A radikálisan megkurtított MTK-költségvetés, valamint Garami József edző kiöregedése együttesen vezetett a mostani bukáshoz. Garami és legfiatalabb játékosa között majd ötven év van, ami nem kétgenerációnyi, hanem ennél sokkal nagyobb távolság. Pont akkora, mint az első és a másodosztály között.

Kihasználhatják a másodosztályt

Ezzel együtt nem biztos, hogy az MTK-nak hosszú távon rossz, hogy a másodosztályban szerepel. Az együttes iránti érdeklődés alapján már régen itt lenne a kék-fehérek helye, hiszen ha összejön ezer fizető néző, az már soknak számít. A meccsek többségén akár név szerint is köszönthetnék a drukkereket.

Komoly veszteséget a tévés közvetítések után az NB I-es csapatoknak szezononként járó nagyjából 100 millió forint elvesztése jelent, ám a jövőben teljesen új alapokra helyezhetik a klubot. Így az első csapatban játszhatnak majd a legidősebb akadémisták, hogy aztán egy-két év után eladhassák őket külföldre, vagy a hazai élvonalba. Az így befolyó bevételekből fent lehet tartani a csapatot, az pedig – történelmi hagyományok ide, vagy oda – bebizonyosodott: a magyar labdarúgás azért túléli, hogy nem NB I-es az MTK. Ahogy túlélte azt is, amikor a Fradi szerepelt egy osztállyal lejjebb...

S. V. A. – M. B.

• Cimkék:
labdarúgás NB I MTK kiesés Garami József Várszegi Gábor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére