Az Esztergomi mise szerzője és IX. Piusz kapcsolata

Lisztnek énekelt a pápa

Tegnap magyar kórusok – A Belvárosi Főplébánia-templom Énekkara, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Vegyeskara, a Csongrádi Zenebarátok Kórusa - részvételével először hangzott fel az Esztergomi-mise a római Szent Péter-bazilikában.

Megér egy misét

Az eredeti, nagyzenekarra írt művet Liszt Ferenc az Esztergomi bazilika 1856-os felszentelése alkalmából komponálta. „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez” - írta a zeneszerző az esztergomi bazilika felszentelésének évében.
A művet jó ismerősével, Gustav Hohenlohe német bíborossal elküldte IX. Piusz pápának (képünkön), aki így üzent a zeneszerzőnek: „Mondja meg Liszt úrnak, hogy áldásomat küldöm neki, s hogy híres miséjét, amelyet megküldött nekem, el fogják énekelni novemberben a Szent Péter-bazilikában, és én jelen leszek”.
A műsor azonban nem valósult meg, annak ellenére, hogy Salvatore Meluzzi, a Szent Péter-bazilika karnagya az eredeti nagyzenekari kompozícióból egy orgonára és mélyvonós zenekarra írt változatot készített. Liszt e verziót jóvá is hagyta. Egyes források szerint a zeneszerző életében azért nem kerülhetett sor a vatikáni bemutatóra, mert Liszt ellenlábasai eltérítették IX. Piuszt eredeti szándékától.

Házikoncert pápával és zsenivel

Pedig a pápa kifejezetten jó viszonyt ápolt a zeneszerzővel, és „az én Palestrinámnak” nevezte, ami különleges bók volt: Palestrina zenéjét kortársai az angyalok zenéje földi másának tartották.
IX. Piusz már fiatalkorában lelkesedett a zenéért, csellón játszott és énekelt. Az egyházzene reformja valószínűleg szívügye volt, kifinomult ízlését bizonyítja, hogy ennek megvalósításához a kor kiemelkedő mestereivel lépett kapcsolatba, többek között Liszttel - olvasható Domokos Zsuzsanna az Új Ember című katolikus hetilap 2000 októberében megjelent tanulmányában.

IX. Piusz és Liszt Ferenc többször találkoztak, sőt zenéltek is együtt. 1863-ban a pápa és kísérete meglátogatta a papi rendbe belépni készülő komponistát a Madonna del Rosario-kolostorban. A találkozásról maga Liszt számolt be egy levelében: miután saját zongoraműveiből játszott vendégeinek, Bellini Norma című operájának Casta diva című áriáját kísérte, amelyet maga a pápa énekelt el bariton hangján. A látogatás végén IX. Piusz egy gyűrűvel ajándékozta meg Lisztet, majd néhány nappal később fogadta a Vatikánban, és egy Máriát ábrázoló ékkövet ajándékozott neki.
Egy évvel később a zeneszerző a pápa nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban vendégeskedett, és több hangversenyt adott az egyházfő tiszteletére.

A legbensőségesebb koncertre valószínűleg 1865. június 21-én került sor a Vatikánban, amelyet Liszt a pápa saját könyvtárában adott, IX. Piusz megválasztásának huszadik évfordulója tiszteletére. A zeneszerző ekkor saját maga is a Vatikánban lakott, miután áprilisban felvette a négy kisebb papi rendet az említett Gustav Hohenlohétól.

S.D.

• Cimkék:
liszt ferenc IX.piusz szent-péter bazilika esztergomi mise

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére