Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-01-14 17:21:00

A nők gyakran sakkban tartják a férfiakat a szexszel

Védett férfiak

Mitől szenvedhet egy férfi? Sorozatunkban nem híres embereket kérdeztünk a korukban tapasztalható nemiszerep-változásról, saját sorsukról, a női nemhez való viszonyukról. Az interjúban foglaltak a válaszadó személyes véleményét tükrözik.


Interjúalanyunk Barna Sándor, 62 éves mérnökember. Negyven éve házas, nemrég ment nyugdíjba.


– Mit gondol, nehéz ma a férfiszerep?

– Úgy vélem, napjainkban nem lehet szétválasztani a férfiszerepek és a női szerepek változását. Mindkettő együtt borult fel, mindkét ideálkép összezavarodott. Eredetileg ugyanis, két fő feladata volt a férfiaknak: a harc és a nemzés. A harc, a maga ősi, nemes formájában, magában foglalta a kifelé és a befelé irányuló harcot is. Kifelé harcolni kellett a biztonságért, az élelemért, az elemekkel. Az ellenséggel való harc pedig egyenrangú felek küzdelme volt, nem gyilkolás, ahol az élet becsülését figyelmen kívül hagyják. Belső küzdelem az akarat növeléséért, a félelmekkel szemben, a testi gyengeség vagy a fáradtság leküzdéséért, de az emberi szellem fejlődéséért való harc is része ennek.

– Ma milyen ez a harc?

– Ma a modern társadalomban a nemes harc nem élhető meg egy férfi számára. Amikor valaki hazajön hullafáradtan a munkából, és az otthonában újabb zűrzavart talál, mert a felesége szintén szerepzavarban van, több fronton küzd, és akkor a férfi sokszor inkább a pótcselekvést választja. Leül a tévé elé, vagy rosszabb esetben, a kocsmában köt ki. Nem mélyről vezérelt valós férfiharcot vív, legfeljebb kiüvölti a feszültségét az élet otthoni színterén.

– Mi ennek a zűrzavarnak az oka?

– Ma a pénz vált istenné. Kialakult egy torz férfiideál: a menedzseré, a sikeremberé, aki már nem végez értékteremtő tevékenységet. Az az értékes, ami előre visz, ami az életet segíti. De ma, a nyakkendős, béemvés férfiak világa elérendő célként lebeg a fiatalok többsége előtt.

– Mitől szenved még egy férfi?

– Régen a vezetés és uralkodás a férfiak dolga volt. Komoly kiválasztódás alapján kerülhettek vezető pozícióba az emberek. A törzsi létformában még működött ez a kiválasztódás. Régen az elnyomó hatalmat gyakorló réteg nevesíthető és arcosítható volt. Ma már nem tudjuk, hogy kivel küzdünk, a politika és a pénzvilág egy arctalan hatalom új szövetsége. Ez az egyén tényleges ellensége. És nincs választásom: küzdök, dolgozom, mégis szabályozott az életszínvonalam. Életterétől megfosztva a férfi azt érzi, hogy ő csak egy vegetáló tömeglény. A lakótelepen, egy darabka termőföld nélkül, vadászterület nélkül, kiszolgáltatottan, csak a munkaerőmet adhatom el. Majd bemehetek a szupermarketbe, és a mérgezett étel-szeméthegyből választhatok. A médiából is a valóságtól elszakító, mesterséges hazugság világ folyik. Az ember fogyasztóvá süllyedt.

– Mi történik a családban?

– Az ősevangéliumban, Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy: „ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között…” (Mózes I könyv, 3.14-17.). A mai világban ezt az ellentétet a sátán munkája tovább szítja. A negatív erő az emberi élet sejtjét, a családot is szét akarja rombolni. Ilyen emberellenes negatív erő a nyílt vagy leplezett kizsákmányolás, a pénzvilág, a hatalmaskodás. A szerepek összemosása is példa erre: ideállá vált az önálló, gazdag, okos és független nő, de az ilyen nem családteremtő. Ugyanakkor a női tevékenységeket végző férfi pedig – háztartási munka, gyereknevelés – szerepzavarba kerül. Csökken a férfi és nő közötti polaritás ereje a kapcsolatban. Megunják és eldobják egymást. Ma már attól a csodálatos párválasztási rítustól is meg vagyunk fosztva, amikor a farsangi tánc közben meg lehetett ismerni egymást. A tánc modellezte az együttélést: hogyan tudnak közös ritmust felvenni, hogyan értik egymás rezdüléseit, hogyan bírják a fizikai terhelést, jól esik-e egymás közelsége, annak minden összetevőjével. A mai szórakozóhelyek például erre nem alkalmasak.

– Érzékeljük, hogy változik a világ körülöttünk, de vajon hová tartunk?

– Minden forrong. Megváltozott a tudomány. Az eddig biztosnak hitt newtoni szemléletet felváltja a kvantumfizika, mely megfoghatatlanságával bizonytalanságot is kelt. A darwinista elmélet is idejétmúlttá válik. A vallások területén a sok új kis egyház és ezerféle új bálvány összerombolta a Biblia tekintélyét és hitelességét.

– Hogyan segíthet a hit mindezek elviselésében?

– A hit és a vallás fogódzó, melyen belül az istenkép és Jézus mint Isten emberré lett megtestesülése az abszolút biztos pont. Erre számíthatunk, ebbe kapaszkodhatunk az egyébként felfoghatatlan világban. A hit után az embernek töretlen a vágya. A legfontosabb, hogy az egyén találjon magának olyan segítő közösséget, amely segíti ennek a biztos fogódzónak érzett hit elnyerésében. Így könnyebben tudja ezt a mai változó időszakot átvészelni. A másik ilyen fix pont, a szeretet.

– A férfiak terrorizálásáról szóló cikkek és fellelhető irodalmak jelentős része statisztikai adatokat és általános feltételezéseket tartalmaz. Ennek elsődleges oka, hogy a férfiak nem nyilatkoznak. Nehéz szóra bírni őket, amikor szégyenlik magukat sarokba szorított helyzetükért, megalázottságukért, sérülékenységükért. Mi gondol a férfiak terrorizálásáról?

– Egy apró eset jut az eszembe. Kemény, havas tél volt. Délelőtt kiléptem az utcára, és látom, hogy a szemközti járdán hanyatt fekszik egy alak. Odaszaladtam hozzá, egy huszonöt év körüli fiatalember volt,  részeg. Próbáltam felhúzni, magyarázva neki, hogy ember, így egy életre szóló vesebajt kap, de alig mozdult. Hosszú erőlködés után fel tudtam ültetni a  pince ablakába. Kérdezem tőle, hogy van-e annyi pénze, hogy egy taxival hazavitessem. Az eddig passzív emberünk kétségbeesetten kezdett tiltakozni, hogy csak haza ne, ott az asszony, meg az anyós!

– Hogyan tud bántani egy nő?

– Nemcsak agresszív férfi van, a nőkben is van agresszivitás, csak általában nem a fizikai megnyilvánulásaikban. A nők egyik ilyen fegyvere a csípős nyelv. Szinte minden nő használja. A megvetéssel mélyen bele tudnak marni a férfiak lelkébe. Sokkal mélyebben, mint a női lélekbe, mert ez hasonló ahhoz, ahogy a kígyóméreg sem hat a kibocsátójára. Lépten-nyomon találkozhatunk társaságban, vásárlás közben a férjét leintő, leminősítő asszonnyal. A fő mondanivalója mindennek, hogy "nem vagy jó férfi". Ennél porig sújtóbb hatás nincs. Ez ellen mi, férfiak, nem tudunk védekezni, mert a férfi a "tettek embere".

– Van más fegyver is a nők tárházában?

– A nők másik fegyvere, ami még az ártó szavaknál is hatékonyabb, a zsarolás vagy büntetés a szexualitással. Ez általában a nyilvánosság elől rejtve marad, de jelei, egy asszony férjéhez való apró mozdulataiból, szavaiból jól látszanak.

– Mit ért ez alatt?

– Sajnos a férfi a szex terén időnként ösztönös állattá változik. Ilyeneknek vagyunk teremtve, vagy ha az evolúcióban hiszünk, akkor így alakultunk ki, valami miatt ez szolgálta az élet fennmaradását. Lehet szépíteni a dolgot, de csak a nő férfire ható szexuális vonzereje bírja rá a férfit, hogy oltár elé vigye a kedvesét. Aztán az, hogy „ugrok a nejemre” válik kiváló fegyverré a feleség számára a férje sakkban tartására. Talán nem is tudatos, de a gyakran fejfájásra, fáradtságra és gyerekekre hivatkozó feleség valójában manipulálja a férjét. A nőknek tisztába kellene jönniük, és lehetőség szerint alkalmazkodniuk kellene a férjük szexuális beállítottságához, mert ez a férfiaknál kevésbé uralható, mint a nőknél. Az otthoni kielégítetlenség vagy ki nem élhető szexus hozzájárul a férfiak idegenbe kalandozásához, amit megint csak kizárólag az ő számlájukra írnak. A „nincs frigid nő, csak ügyetlen férfi” mondás, mint általában az ilyen summás megjegyzések, nem általánosan igaz. A nő otthon eljátssza a tisztességes asszony, szende nő szerepet, s vagy soha, vagy csak egy szeretőnél meri felszabadítani igazi érzelmeit, vágyait, egy életen át megfosztva férjét a valódi, kölcsönös örömszerzéstől.

– Van olyan élménye, amit megosztana velünk?

– Fiatal házas voltam még, amikor országúton, egy autót követtem hosszabban, mert hasonló ritmusban vezettünk. A szerényebb járgányban egyedül ülő férfi már fehéres ősz volt ennyit láttam belőle. Egyszer csak indexelt és kezdett leállni. Akkor vettem észre, hogy az út szélén álló, hogy finoman fejezzem ki, magát pénzért áruló nő miatt állt meg. Ekkor kerültem ki, és mélyen elgondolkoztatott, hogy szegény férfi, hogyan kerülhet ilyen ínséges, a férfi számára is, megalázó helyzetbe, hogy nem a feleségénél, vagy kultúrált körülmények között, a barátnőjénél keresi a testi kielégülést. Azóta az én hajam is őszbe hajlott, és már teljesen megértem főhősünket. Az egyébként is prűd feleségek, korosodva hamar a változó kor teljes passzivitásába burkolóznak, eltaszítva maguktól férjüket, aki úgy érezheti magát ilyenkor, mint a szárazra vetett hal.

– Mit várna el a nőktől?

– Rá kellene döbbenniük a nőknek, hogy egy férfi sem választaná a kocsmát vagy egy alkalmi, idegen nőt, ha otthon hívogató ölelés várná.

-adrien-

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Gender
  • Kövér, fekete asszonyság az Isten?
  • Szomorú kitekintés: egyháztagok is verik a nőket
  • Kirekesztett afgán nők: milyen élet vár rájuk?
  • Nevek harca a bíróságokon
  • Szilveszteri üzenet a ribancoktól
  • TOP 5 hely, ahol nem számít a nők élete
  • Reformáció és a nők: evangélikus szemmel
  • A nemi erőszak az új főügyész célkeresztjében
  • Nem vetette el gyermekét, megalázták
  • Nők kapták az idei Nobel-békedíjat

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.