A Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ellenzője az USA

A nemi erőszak az új főügyész célkeresztjében

A hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) a napokban döntött új főügyészéről, miután Luis Moreno Ocampo mandátuma júniusban lejár. A testület 119 tagországa egyöntetűen – ellenjelölt nélkül – az eddigi helyettest, Fatou Bensoudát választotta a posztra. A gambiai jogász asszony kinevezése mind származása, mind neme miatt nagy szenzációt keltett, pedig nincs ebben semmi meglepő.

Gambiai nő egy argentin férfi helyett

Fatou Bensouda megválasztása után jelezte, hogy legfőbb feladatának a szexuális erőszakot elkövetők felelősségre vonását fogja tekinteni. Ahogy fogalmazott: a nemi erőszak a legtöbb esetben nem is kerül nyilvánosságra, így az elkövetőket nem bünteti meg senki, az áldozatokat ellenben megfenyegetik és elhallgattatják – lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy büntetlenül folytatódjon az erőszak. Ez elfogadhatatlan, hangsúlyozta Bensouda.

Ne legyen több erőszak! Fotó innen

Az új főügyész asszony hosszú jogi karriert futott be: annak ellenére, hogy diplomája tengeri jogból van, gambiai állami pozíciók sorát töltötte be, 1998 és 2000 között még igazságügy-miniszter is volt, miközben a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) létrejöttében is szerepet vállalt. 2002-ben a ruandai népirtás elkövetőinek felelősségre vonására létrehozott ENSZ-törvényszék (ICTR) munkájába kapcsolódott be, majd 2004-ben innen került az ICC helyettes főügyészi székébe. A legtöbb szakértő a lehető legjobb választásnak tartja őt a főügyészi posztra, nála jobban ugyanis senki nem ismeri a hágai bíróság működését, hiszen a kezdetektől fogva végigkísérte a testület munkáját.

A főügyészcsere inkább csak habitusban jelent változást. Az argentin Luis Moreno Ocampót sokan bírálták szókimondó, excentrikus stílusa miatt (a körözött Omar Bashir szudáni elnököt például egyszer Hitlerhez hasonlította), Fatou Bensouda visszafogottabb megnyilatkozásai így jót fognak tenni a szervezetnek. Jelentősége lehet az új főügyész afrikai származásának is, a testületet (és európai vezetőjét) ugyanis sokan támadták „kolonialista” politikával, miután mind a tizennégy nyitott ügy Afrikából származik – egy afrikai asszonytól talán jobban elfogadják, ha eljárást kezdeményez egy afrikai törvénytelenséggel kapcsolatban. Noha az őt megválasztó afrikai államok többsége vélhetően annak reményében voksolt rá, hogy majd kevésbé sújtja a kontinenst ítéleteivel, Bensouda kijelentette: „az összes tagország független és részrehajlástól mentes főügyésze kívánok lenni".

Folytatni a munkát

A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre az első olyan törvényszékként, amelyhez országok fordulhatnak, ha nem képesek vagy nem akarnak egy adott – háborús, emberiesség elleni bűncselekményeket, illetve népirtást érintő – ügyben eljárni. Egy eljárást ennek megfelelően vagy a tagországok, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, vagy a főügyész saját hatáskörben kezdeményezhet.

Afrikai ügyek. Fotó innen

Jelenleg az ICC kizárólag afrikai ügyekkel foglalkozik. A darfúri konfliktus kapcsán több lázadót és magas beosztású szudáni politikust – többek között magát az elnököt, Omar Bashirt – köröz, Kenyában pedig a 2007 és 2008 fordulóján lezajlott választási erőszakkal kapcsolatban nyomoz, ebben az eljárásban vád alá is helyezett a testület hat első vonalas politikust. A Kongói Demokratikus Köztársaságban több lázadó mellett a volt alelnök, Jean-Pierre Bemba is a hágai vádlottak padján csücsül, körözést adtak ki a hírhedt Úr Ellenállási Hadserege vezetője, Joseph Kony ellen, legújabb fejleményként pedig a Kadhafi-rendszer több tagját, illetve az elefántcsontparti volt elnököt, Laurent Gbagbót is az ICC elé idézték.

A legfőbb vád azonban éppen az az ICC-vel szemben, hogy nagyon egyoldalúan kizárólag afrikai ügyekkel foglalkozik, mintegy megbélyegezve a kontinenst. Ezt az álláspontot visszahangozza az Afrikai Unió is: lenne máshol is érdeklődésre számot tartó eset, érvel a regionális szervezet, aminek néhány tagja már az ICC-mandátumuk visszaadásán gondolkozik. Bensouda erre azzal védekezik, hogy ez nem megbélyegzést jelent, hanem éppen ellenkezőleg, a törvényszék buzgalmát mutatja, amely igyekszik az afrikaiakat megmenteni a háborús és emberiesség elleni bűnöket elkövetőktől. Mindegyik perbe fogott elkövető afrikai, de mindegyik áldozat is afrikai, ezt nem szabad elfelejteni, hangsúlyozza.

A másik vád, amit sokan az ICC szemére vetnek, hogy hatékonysága messze elmarad az elvárttól. Ennek leginkább jogi akadályai vannak. A testületnek ugyanis nincs rendőri kapacitása, így a körözöttek letartóztatása és kiadatása, valamint a tanúk bevonása is a tagországok együttműködésén múlik. Egy sor állam azonban nem is tagja az ICC-nek (nem aláírója a Statútumának), így ezeknek nincs is semmiféle kötelezettségük a törvényszékkel szemben, az ő állampolgáraikat nem is vonhatják felelősségre. Az ICC legfőbb ellenzője egyébként az USA, Washington ugyanis attól tartott, hogy majd a külföldön (Irakban, Afganisztánban) szolgáló katonáinak visszaélései miatt őt is a vádlottak padjára ültethetik, ami óriási presztízsveszteséget okozott volna neki.

A tagországoknak tehát együtt kell működniük a hágai bírósággal, így például ki kell adniuk a területükön tartózkodó körözött személyeket. Néha mindez ezüsttálcán történik: Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök természetesen kiadta politikai ellenfelét, Laurent Gbagbót. Máskor viszont a kiadatás nem valósult meg: Omar Bashir büntetlenül járhatott többek között Kenyában és Csádban, a két ország megtagadta a kiadását, ami a szervezet hitelvesztéséhez vezetett.

Tóth Miklós

A nyitókép innen

• Cimkék:
ICC főügyész nemi erőszak Fatou Bensouda

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére