Kottát rejt vagy kopt írást?

Rejtélyes kód a templom homlokzatán

A templom helyén Roberto Sanseverino salernói herceg 1470-ben épített palotája állt. A jezsuitáknak abban az időben volt már egy templomuk Nápolyban a Gesú Vecchio (Öreg Jézus). Politikai intrikák következtében a palotát elkobozták és az 1580-as években eladták a jezsuitáknak, akik 1584-1601 között templomot emeltek a helyén Giuseppe Valeriano építész vezetése alatt. Miután a jezsuitákat kiűzték Nápolyból, 1767-ben a templom a ferencesekhez került. A jezsuiták 1821-ben tértek vissza.

A reneszánsz a rejtélyek kora

Az oly sokszor irigyelt polihisztorok világa vonzó és elkápráztató. Nagy titkok és csodák születtek ebben az embert minden szépségével, gyarlóságával, hatalomvágyával, érzelmi kavalkádjával együtt is jobban megismerni akaró korban. A reneszánsz  világképe részben a humanizmuson, vagyis az emberközpontúságon, részben pedig a természetben (is) megfigyelhető változások magyarázatának igényén alapult. A reneszánsz sajátos vonásai közé tartozik, hogy az újonnan megjelenő tudományos érdeklődés nem vált el a művészetektől. Hírneves tudósai, alkotói szerettek kacérkodni a rejtélyekkel, nem kevés fejtörésre adva okot így az utókornak.

A  templom faragottkő homlokzata eredeti. A boltozat freskói Belisario Corenzio és Paolo de Matteis alkotásai. A templom belsejének egyik értékes barokk műalkotása Francesco Solimena Heliodórusz kiűzése a jeruzsálemi templomból (1725). A pillérek evangélikus freskói Giovanni Lanfranco alkotásai, és a boltozat apszisig terjedő részének, Szűz Mária életének mozzanatait megörökítő festményeit Massimo Stanzione alkotta. De nem a gazdagon díszített belső miatt olyan híres a templom, hanem, mert a homlokzat egy különös rejtélyt őriz.

A homlokzat megfejtésre vár

Korábban úgy tűnt, hogy ez a különös, kívülről szimpla, erődszerű, belül azonban annál pompásabb, gazdagon díszített templom a homlokzatán olyan szimbólumokat visel, amelyekből a hozzá való köveket hozták. Vincenzo De Pasquale olasz művészettörténész nemrég napvilágot látott tanulmánya szerint azonban másról van szó. A meglepő megfejtés teljesen más fordulatot hozott. A szimbólumok írások, az arámihoz hasonlítanak, az egész szövegben csupán hét betű szerepel váltakozva, mindegyik egy-egy zenei hangnak is megfelel, s ha ezeket jobbról balra és lentről fölfelé haladva olvassuk össze, egy háromnegyed órás zenemű kottáját kapjuk.

Ez a reneszánsz zenemű pedig egy gregorián kánonra íródott – nyilatkozta a szakember, aki Csar Dorsszal és Réz Lóránttal (a magyar származású orgonaművésszel) közösen jutott erre a megállapításra. A homlokzat gyémánt alakú köveibe vésett jelekhez sajátos babona fűződött és legendák forrásává is vált. Az egyik szerint ezek a jelek a szerencsét terelték volna az épület belsejébe, illetve az ott lévőkre, ámde valamiért a jeleket fordítva vésték a homlokzati kövekre, így a hatásuk megfordult: szerencsétlenséget hoztak. Fönnállása óta valóban sok baj érte a templomot, többször is pusztított benne például tűz, a földrengések hatására pedig  kétszer is beszakadt kupolája.

Vincenzo De Pasquale szerint a kódolt zenedarabok ilyen elrejtése nem számított egyedinek a reneszánsz korában. Olyannyira nem, hogy például Sanseverino herceg másik palotája is rejtett ilyen kőbe vésett zeneművet. A most föllelt reneszánsz darabnak már címet is adtak: Enigma (magyarul talány, rejtély) lett a neve, és terveik szerint hamarosan meg is szólaltatják a Gesú Nouvo (Új Jézus) orgonáján.

Valló László

• Cimkék:
rejtély kódolás templom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére