A vasbordájú szent estéje

Protestánsok a karácsony ellen: a Mikulás az Antikrisztus?

Minden bibliaellenes szokással le kívántak számolni a 17. század közepi Angliában a puritánok, akik nagy elszántsággal vetették magukat a karácsonyi, pogány-gyökerű rituálék kigyomlálásába. Jól tudták, azért került december végére Jézus születésének ünnepe, hogy ezzel mintegy megszenteljék a téli napforduló idején megült pogány ünnepségeket. Az áhítatos puritán angolok azonban szakítani kívántak a „minden bibliai alapot nélkülöző pápista fesztiválozással”, és hosszú napokig tartó erkölcstelen örömködéssel, tivornyázással, s helyette inkább egy teljes napi böjtöt vezettek be. Érveik között az is megemlítendő, hogy szerintük egyedül a szombat megülése bírt megfelelő szentírási alappal, s úgy tanították, „megfertőzteti” magát az, aki december 25.-én bármilyen módon ünnepel.

Agresszív megszentelési kísérlet

Az anabaptisták, a kvékerek, a kongregacionalista és presbiteriánus puritánok többsége bálványimádásként tekintett a karácsonyra, míg az anglikánok, a lutheránusok és a németalföldi protestánsok – és természetesen a római katolikusok – számára semmilyen teológiai problémát nem okozott a karácsony megünneplése. Egész pályás karácsonyellenes letámadásra aztán az angol polgári forradalom hőse, Oliver Cromwell jóváhagyásával 1647-ben a parlament szánta el magát, amikor olyan törvényt hozott, amely megtiltotta a karácsony ünneplését. Ez időben oly elánnal vetették magukat Cromwell emberei, a vasbordájú fanatikus puritán katonák az emberi életek megszentelésébe, hogy körbe jártak Angliában, és alaposan átkutatták a gyanús házakat. A katonák feladata volt elkobozni minden főtt vagy sült húst, ily módon oltalmazva az embereket a bűntől, vagyis a hivatalosan bevezetett böjt megtörésétől. Ennek az agresszív megszentelési kísérletnek aztán az lett a vége, hogy ezrek lázadtak fel Kentben, és bizony ez a karácsonyeltörlési akció is hozzájárult az 1648-ban kitört második polgárháborúhoz.

Kötelező nyitvatartás

A puritán lendület természetesen elért az Újvilágba is, ahol a szent életre vágyakozó protestánsok jó része a 19. század közepéig nem ülte meg Jézus születésének ünnepét decemberben. Méghozzá hasonló okokból: azt ugyanis pogány és bálványimádó ünnepnek bélyegezték az egyszerű életvitelt hangsúlyozó lelkes prédikátorok. Hiába került vissza időközben királyság alá Anglia, majd adta fel a karácsony elleni harcot (a 17. század második felében újra legálissá vált ennek megünneplése, és ez természetesen vonatkozott az amerikai területekre is), a többség direkt ragaszkodott ahhoz, hogy átlagos munkanapként tekintsenek december 25.-ére. Több helyütt komoly pénzbírsággal fenyegették meg azokat az üzlettulajdonosokat, akik nem voltak hajlandóak kinyitni ezen a napon, de még azokat a bostoni gyerekeket is szigorúan megbüntették, akik karácsonyozás miatt hiányoztak az iskolából. Némely prédikátorok egyenesen Antikrisztusnak nevezték a Mikulást. A végső csapást aztán akkor kellett elszenvednie a karácsonyt ellenző lobbinak, amikor az Egyesült Államokban 1870-ben szövetségi ünnep lett a Krisztus születéséről való megemlékezés.

Sz. B.

• Cimkék:
Cromwell karácsony eltörlés puritán protestáns fanatikus tivornya katolikus

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére