Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-12-27 08:00:00

Messianisztikus zsidók, kvékerek, jehovisták

Keresztények, de elutasítják a karácsonyt

Nincs karácsonyfájuk, ünnepi istentiszteletük, karácsonyi énekük, és nincs ajándékozás sem. Számos, Jézust a kereszténységtől eltérő utakon kereső közösség meggyőződésből nem ünnepel velünk.

Karácsony, a Megváltó születése, Jézus Krisztus születésnapja a világkeresztyénség egyik legszebb és az üdvtörténet egyik központi eseménye. Ám a „keresztény világban” sem ünnepli mindenki és mindenütt. Vannak olyan, Jézust az ortodoxtól eltérő módon kereső közösségek, akik nem tartják ünnepnek a piros betűs két napot.


A Messiás-hitű zsidók


A zsidóság még várja a Messiás eljövetelét. A Messiás-hitű zsidók viszont felismerték és elismerik Jézusban, Jesuah-ban a Messiást, s szilárdan hiszik, hogy az ószövetségi ígéretek Jézusban beteljesedtek, igenné és ámenné lettek. Az USA-ban mintegy 250 ezren vannak, Izraelben 6-15 ezer közé tehető számuk. Nagyobb számú közösségeik vannak Kanadában, Mexikóban, Argentínában, Dél-Afrikában, Oroszországban és hazánkban is találhatók. Különböző irányzataik vannak.

Legtöbben megmaradnak zsidó gyökereiknél és megtartják a zsidóság ünnepeit is. Attól függően, melyik irányzathoz tartoznak, a zsidósághoz húzó ortodoxok közé vagy az inkább evangéliumi jellegű, új-protestáns ébredéshez, viszonyulásuk karácsonyhoz is eltérő. A zsidósághoz húzók szigorúan elutasítják karácsonyt, mivel Jézus születésének feltételezett dátuma, december 25. szerintük bibliailag nem igazolható. A legtöbb Messiás-hitű gyülekezetben és családban nincs feldíszített karácsonyfa, s nincsenek ajándékok sem.

„Alapvetően minden zsidó ünnepet megünneplünk, tekintettel a Messiás Jesuahra” – magyarázza Jurek Schulz, a Messiási Bizonyságtétel Izraelnek Munkaközösség teológiai referense, a hamburgi Messiás-hitű közösség vezetője. „Peszachot ünnepelnek például a keresztyén húsvét helyett, s ekkor emlékeznek a Messiás Jesuah életére, halálára és feltámadására. Nem a dátum a fontos, hanem a tartalom” – hangsúlyozza Jurek Schulz.


„Weihnukka” – a zsidó-keresztyén ünnep?


Teológiailag és időileg van kapcsolat a zsidó fényünnep, a Hanukka és a keresztyén karácsonyi ünnep között. Ezt fejezi ki az összevont név a német nyelvben, a “Weihnukka”, ami a Weichnachten (karácsony) és a Hanukka (fény ünnepe) összekapcsolásával alakult ki. A zsidó Hanukka nyolc napon át tart, időben összeér a keresztyén karácsony ünnepével. Jurek Schulz az ünnepi fényszimbolikát János evangéliumával kapcsolja össze, ahol ezt olvashatjuk: „Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be” (János 1,4-5). A Messiás-hitű zsidók annak örülnek, hogy az Úr emberré lett, s a bethlehemi Gyermek zsidónak született.


A kvékerek

A „Barátok Vallásos Társasága”, ahogyan ők nevezik magukat, eredetileg a 17. századi angol protestantizmusból vált ki. A kvéker hívők úgy vélték, hogy az angol Anglikán Egyház nagyon eltért az őskeresztyénségtől. Vallásalapítójuk George Fox (1624-1691) volt, aki hosszas lelki keresés, kutatás után jutott el arra a felismerésre, hogy Isten nem a sákramentumokban, szentségekben, nem a liturgikus formákban vagy a hitvallásokban mutatja meg magát, hanem egyedül az emberi bensőben.

Ezt így foglalta össze: „Csak egy valaki van, aki belső állapotodban tud szólni hozzád, ez Jézus Krisztus”. A kvékerek szeretik a szabadságot, viszont nem kedvelik a vallási külsőséget. Közvetlen és személyes istenkapcsolatra törekszenek. Gondolkodásukat inkább a kérdésfeltevés, nem a válaszadás vezeti, például: „Hogyan szól hozzátok ma Jézus? Követitek-e Jézus példáját a cselekvő szeretetről? Megtanultátok-e már Jézus életéből az Isten iránti engedelmesség szükségességét és magas értékét? Hogyan hat rátok Jézus Isten-kapcsolata, s mire int, kötelez ez titeket?” Istentiszteleteiken a csendes áhítat igen gyakori, ilyenkor hallgatagon várják a résztvevők a Szentlélek kitöltetését, hatását. A csendet csak a résztvevők Lélektől ihletett bizonyságtétele törheti meg.

Az idők folyamán a kvékerek között is különböző irányzatok alakultak ki. Más a hangsúlya az amerikai, az európai és az afrikai vagy ázsiai kvékereknek. A különböző, evangéliumi, liberális, ortodox irányzatokhoz tartozók különféleképpen tartják, vagy nem tartják meg karácsonyt. A világon élő mintegy 360 ezer kvéker hivatalosan nem tartja ünnepnek a karácsonyt. Így volt a kezdetek óta – mondja Claus Bernet kvéker-kutató. Nem csak karácsonyt, hanem a többi keresztyén ünnepet is elutasítják. A 21. századra annyiban módosul itt-ott a helyzet, hogy a vegyes házasságok következtében mégis megtartják, illetve részt vesznek a család ünneplésében – a jó békesség és rend érdekében.


Jehova Tanúi – karácsonyi közösség karácsony nélkül

A Jehova tanúi mozgalomnak a világon mintegy 110 ezer gyülekezete, s közel 8 millió tagja van. Alapítójuk Charles Taze Russell (1852-1916). Legendájuk szerint az egyik, német cégnél dolgozó Ingeborg L. Göttingenben nem vett részt a közös vállalati karácsonyi ünnepélyen, hanem tovább dolgozott. Az ünnepek neki és más „tanúnak” meghosszabbított hétvégét jelentenek „csupán”. Ha mégis szabadnapjuk van, akkor összejönnek a hittestvérekkel, de nem azért, mert karácsony van, hanem mert a közösséget akarják ekkor is ápolni egymással.

Közösséget karácsonykor – ünnep nélkül. Azért utasítják el a karácsony ünneplését, mert az szerintük pogány szokásban gyökerezik. Interpretációjuk szerint először a 4. században vezették be, s vele a római Győzedelmes Nap ünnepséget (Sol Invictus) váltották fel, „keresztelték” át keresztyén ünneppé. A Jehova Tanúi is azt állítják, mint a Messiás-hitű zsidók, hogy Jézus december 25-i születését nem lehet a Bibliából igazolni. A kölcsönös ajándékozásban is pogány, római szokás továbbélését látják, s ezért utasítják el ezt a szokást is.

 

Békefy Lajos

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Karácsony
  • Karácsonyi vérengzés a megyei önkormányzatoknál
  • Ma három csodát ünneplünk
  • Gyermekgyilkosságok: mészáros volt-e Heródes?
  • De ki az a Larvandad, a Gusnászf és a Hormizd?
  • Most akkor magyar a bejgli, vagy nem?
  • Egy progresszív vasutas elképesztő fotói
  • Karácsonyt nem csak keresztényeknek
  • Kálvin: mi az igazi ajándék?
  • A dal, ami nélkül nincs karácsony
  • Politikusok versenye: ki a legkeresztényibb?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.