Ortodox országokban a karácsony nem a család ünnepe

Ma ünneplik Jézus születését

Az ortodox keresztények nem decemberben, hanem most ünneplik az Isten megtestesülésének a titkát. Abban megegyeznek a keresztény felekezetek, hogy a karácsony ünnepe december 25-én van – ellentétben a Húsvéttal, amelynek időpontja más korántsem ennyire általánosan elfogadott – csakhogy az ortodox közösségek nem az általános naptárt, hanem az ónaptárt követik. Ezt a kalendáriumot – más néven Julián naptárt – Julius Caesar vezette be Kr. e. 46-ban, ezzel szemben a nyugati keresztények a Gergely naptárt használják, amelyet XIII. Gergely pápa alatt 1582-ben lépett érvénybe. A két naptár közötti néhány napos eltérés van, így amikor náluk elérkezik a december 25-e, mi már január 7-énél járunk. Ám az ortodox felekezetek sem mind egységesek ebben a kérdésben. Az orosz, jeruzsálemi, szerb és grúz ortodoxok az ónaptárt követik, míg a görög, román, bolgár, lengyel, finn és nyugat-európai ortodoxoknál akkor van a karácsony, mint nyugaton. 

A lenyugvás istentisztelete

– Hogy milyen az ortodox karácsony? Ami leírhatatlan arról nagyon nehéz beszélni – mondja kérdésünkre Kádár Iván protoierej, a budapesti Radonyezsi Szent Szergij orosz ortodox egyházközség lelkésze. Az ünnepet náluk megelőzi a negyven napos böjti időszak, amelynek az a célja, hogy lelkileg felkészítsen a karácsony ünnepére. –A böjt nem csak megtartóztatást jelent, hanem elsősorban egy lelki előkészületet. Emellett persze a fizikai megtartóztatás is fontos. Az ember egy megtestesült lény. A léleknek mindig összhangban kell maradnia a testtel. Ezért van az is, hogy a karácsony előestéje szigorú böjti nap. Ezen a napon sokan teljesen tartózkodnak ez ételtől, és szinte semmit nem esznek karácsony reggeléig. 

– Január 6-a a megnyugvás ideje – meséli Iván atya – ezen a napon tartunk egy lenyugvási istentiszteletet, amely nem is liturgia, hanem előkészület a másnapi ünnepi liturgiára. Zsoltárokat éneklünk, elmondjuk a vesperást, és bizánci istentiszteleti énekek hangzanak el. Esti időszakban jövünk össze, de vannak helyek, főleg Oroszországban, ahol ezt éjfélkor tartják.

Karácsony az ortodox ünnepi rend szerint is „másnap” érkezik el. A megtestesülést ünnepélyes liturgia keretében ünneplik, ennek szövege Aranyszájú Szent Jánostól ered. Az évenként változó szövegek, az evangélium és sok ének a betlehemi eseményeket jelenítik meg. A liturgia csúcspontja természetesen az eukarisztia, amelyben a hívek személyesen találkozhatnak az ünnepelt és megtestesült Krisztussal. 

Tényleg Jézust ünneplik

– Hatalmas öröm számunkra, hogy Krisztus megszületett – mondja az ünnep kapcsán Kádár Iván – hiszen benne eljött számunkra az örökkévalóság. Ezt az örömöt mi is megosztjuk másokkal, hiszen az igazi öröm eltölti az embert, és ezt nem tudja magában tartani. Ilyenkor az ember együtt van azokkal, akiket szeret, de az igazi hívő akkor sem csügged el, ha nem lehet a családjával karácsonykor, mert az öröm az ő szívét is betölti. Az ünnep mindenki számára lehet örömteli.

Ortodox országokban a karácsonyt nem tekintik a család ünnepének, és ajándékokat sem ekkor, hanem újévkor adnak egymásnak. Karácsony napján azonban fontos szerepe jut az ünnepi étkezésnek. Az asztal bőségesen meg van terítve főleg húsételekkel, de az evésen túl nagyon lényeges maga az együttlét, ami nem csak beszélgetést jelent, hanem a lelki örömök megosztását. Ezért aztán nem bánják azt sem, ha sokáig elhúzódik. Néhány szokást átvettek a nyugati karácsonyból, mint például a karácsonyfa állítását. Templomokban is állítanak fenyőfákat, de csak nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem díszítik.

– Ezek a szokások azonban századrangúak az ünnep lényegéhez képest. – teszi hozzá Iván atya – a legértékesebb a karácsony misztériumának megtapasztalása, ha valaki engedi magát belemerülni az ünnepbe.

Hervai Pál 

• Cimkék:
ortodox karácsony ünnep

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére