Eltűntek, eltiltottak, elhallgattak

Kína kegyetlenül elbánik az ellenzékiekkel

Amikor a világszerte elismert művész százmillió darab kézzel készített porcelán napraforgómaggal rukkol elő, érdemes alkotása üzenetét alapos megfontolni. Különösen érdekes pedig ez a mondanivaló akkor, ha a kommunista Kína leghevesebb rendszerkritikusáról, Aj Vejvej-ről van szó, aki elérte, hogy még Nyugaton is cenzúrázzák műveit. Tavaly októberben alig nyitották meg, máris elzárták a látogatók elől kiállítását a londoni Tate Modern múzeumban, mivel installációja egészségre károsnak bizonyult.

A Sunflower Seeds (Napraforgómagok) című munka darabjain a kínai porcelángyártás egyik fő központjában, Csingtöcsen faluban két éven keresztül hatszáz munkás dolgozott. Aj Vejvej alkotásával egyrészt azt kívánta bemutatni, hogy egy sűrűn lakott országban elveszhet a személyiség, másik gondolata pedig, hogy az interneten keresztül sok millió ember kapcsolódik össze szerte a világon. A londoni műélvezők sétálhattak a mag-szőnyegen, akár rá is feküdhettek, míg a Tate kurátorai gyorsan úgy döntöttek – a cipőtalpak alatt összeroppanó porcelándarabok káros porára hivatkozva – nem engedélyezik rajta a járkálást.

Bár a múzeum közölte, hogy az installációt nem bontják el, s azt látogatói távolról tekinthették meg, az élet védelme nevében a kurátorok éppen az életet cenzúrázták ki Aj alkotásából, amelynek üzenete mégis megelevenedett, s talán ma a legaktuálisabb: sűrűn lakott hazájában a művész vasárnap eltűnt, miközben az interneten ugyancsak milliók aggódnak érte.

Fő a szuverenitás

Az előzményekhez tartozik – mint ahogy a Mindennapi hírt adott róla – hogy januárban Peking leromboltatta az ellenzéki alkotó egymillió dolláros sanghaji stúdióját. A hatóságok döntésüket nem indokolták meg, de sejteni lehet, hogy Ajt az üldözött, bebörtönzött személyeket – köztük a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett politikai foglyot, Liu Hsziao-pót – támogató nyilatkozatai miatt büntették ilyen módon.

Aj Vejvej akkor tűnt el, amikor Hongkongba készült utazni, s a pekingi repülőtéren vámvizsgálat közben elvezették. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Európai Unió és Ausztrália rögtön tiltakozott őrizetbe vétele ellen – Washington pénteken is jelezte, nem ért egyet a kínai módszerekkel. A neves költő, Aj Csing fia évekkel ezelőtt még jó viszonyt ápolt a kínai vezetéssel, az ország kulturális követének is megválasztották, s konzultáns volt a pekingi olimpiára épült Madárfészek-stadion tervezésében is, amíg el nem távolodott megbízóitól.

Peking külügyi szóvivője útján csütörtökön azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösségnek nincs joga beavatkozni a gazdasági bűncselekmény gyanúsítottjaként őrizetbe vett Aj Vejvej ügyébe. Hung Lej szerint a történteknek semmi köze nincs az emberi jogokhoz, vagy a szabad véleménynyilvánításhoz, bár a szóvivő nem közölt részleteket a gyanú szerinti „gazdasági bűncselekményről”.

Bírálta az „egyes nyugati kormányokat”, az emberjogi szervezeteket és az Aj Vejvejt védelmébe vevő médiát a pekingi Global Times (GT) is . Kínát az emberi jogok megsértésével vádolják, míg Ajt szabadságharcosként állítják be – szól a GT írása, amely szerint mindez – egy speciális eset eltúlzásával és az igazság megismerése nélküli ítélettel – támadás az ország szuverenitása ellen. „A Nyugat célja a kínai társadalom figyelmének megzavarása, a kínai emberek értékrendjének megváltoztatása. A törvény, csak azért, mert a nyugati média bírál, nem hajlik meg az öntörvényű ellenzékiek előtt” – következtet a kommentár szerzője, kijelentve, hogy Aj felett majd a történelem ítélkezik, de választásának árát meg kell fizetnie.
 

Rettegnek a jázmintól

A brit közszolgálati BBC kínai szakértője szerint a kínai hatóságok most mindent megtesznek a „társadalmi harmónia” biztosításáért, még ha ez nemzetközi elítéléshez is vezet. „A hatóságok első lépése volt, hogy lebontották stúdióját, de a heves kritikus nem vette a lapot. A kormány ezúttal más taktikát választott: gazdasági törvényszegéssel vádol” – fogalmazott a BBC szakértője, aki arra is utalt, hogy Kína belbiztonsági apparátusa azóta túlterhelt, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten végigsöpörtek a „Jázmin forradalmak”, amit különböző kínai városokban az internet segítségével igyekeznek megismételni az ellenzékiek.

Ugyanakkor azonban nem csak Aj Vejvej tűnt el a kínai kommunizmust bírálók közül. Az ENSZ emberjogi munkacsoportja már tavaly július óta egy másik ismert ellenzéki szabadon bocsátását követeli Pekingtől. A világszervezet munkatársai Kao Cse-seng ügyében fordultak a kínai kormányhoz, mert az ügyvéd holléte azóta ismeretlen, hogy a hatóságok tavaly áprilisban őrizetbe vették és állítólag megkínozták.

A Freedom Now közleménye szerint Kao „vallási kisebbségek képviselete” után vált célponttá; a betiltott Falun Kung mozgalom tagjait is védte. Kao felesége és két gyereke 2009 elején az Egyesült Államokba szökött. Más jelentések szerint a közelmúltban mintegy kéttucatnyi embert állítottak elő Kína-szerte, míg másokat házi őrizetben tartanak. Vannak, akiket már elengedtek, de úgy tudni, hogy például a február 20-án őrizetbe vett 46 éves szecsuani Zsan Jün-fejt államellenes felforgatással vádolják.

Saját békedíj

Az 1989. évi Tienanmen téri diáklázadás egyik vezetőjeként ismert 42 éves Liu Hszian-pint 1991-ben börtönbe zárták, majd 1999-ben újra rács mögé került, mert létre akarta hozni a Kínai Demokratikus Pártot. 2008 novemberében szabadult, de idén március végén tíz év börtönre ítélték, mert a három évvel ezelőtti, szecsuani földrengés után az épületek silány voltát hangoztató, a kommunista párt vezetését támadó cikkeket jelentetett meg külföldön, s másokat is oknyomozásra, „az államhatalom megdöntésére” biztatott. (Aj Vejvej egyébként maga is bírálta a szecsuani épületek minőségét.)

Nem mellékes mindezek tükrében az sem, hogy tavaly Kínában saját békedíjat hoztak létre, amelyet először egy nappal azelőtt adtak át, hogy Oslóban megtartották a Nobel-békedíjazási ceremóniát. Mint ismert, a kitüntetést tavaly Liu Hsziao-po kínai ellenzéki kapta, aki hazájában börtönben ül, és akinek családtagjai sem utazhattak a norvég fővárosba, hogy átvegyék helyette díját.

Pekinget felháborította az elismerés, amit a Nyugat ellene irányuló manőverének minősített. Erre válaszul hozták létre saját, Konfuciuszról elnevezett békedíjukat. Annak első kitüntetettje Lien Csan, Tajvan korábbi alelnöke, a nacionalista Kuomintang párt tiszteletbeli elnöke lett.
Történik mindez a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országban.

Hargitai Mátyás

Kapcsolódó cikkeink:

http://mindennapi.hu/cikk/kultura/eltunt-a-sztar-kepzomuvesz/2011-04-04/2462
http://mindennapi.hu/cikk/vilaghir/gazdasagi-buncselekmennyel-gyanusitjak-a-sztarmuveszt/2011-04-07/2499
 

• Cimkék:
Aj Vejvej Kína Tate tiltakozás kommunista hatalom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére