Interjú egy nemzetközi szalafista szervezet tagjával

Hindukra nincs szükség, adófizető keresztényekre igen?

− Szervezete elutasítja a demokráciát és annak minden intézményrendszerét?

− Igen, mert egy hamis rendszer, csakúgy, mint a kapitalizmus vagy a kommunizmus. Mi a khilafa (kalifátus − a szerk.) létrehozásán dolgozunk, az egyetlen igaz és üdvözítő államforma visszaállításán az iszlám szerint. Porig kell rombolni a régi rendszer minden kellékét, berendezését, és ki kell kiáltani a kalifátust, mert a Próféta, béke legyen vele, ezt az utat jelölte meg a muszlimoknak. Minden más államforma bűnös, és csak a rosszra vezet, ezért elutasítjuk. Minden erőnkkel az iszlámot védjük, és úgy gondoljuk, hogy el kell törölni az olyan mesterségesen létrehozott és életben tartott dolgokat, mint a nacionalizmus vagy az államhatárok. A muszlimok a világon mindenhol testvérek, és egybetartoznak, egy közigazgatásra és egy vezetőre van szükségük. Isten akaratából nem lesz többé olyan, hogy egyiptomi, szíriai, szaúdi, libanoni vagy palesztin. Egy állam leszünk a kalifátus alatt, egy vezetővel.

− A kalifátus elég régi rendszer…

− Már hogyan lenne öreg, amikor a Próféta, béke legyen vele, ezt jelölte ki az utunknak? A kalifátus maga az iszlám állam, annak törvényével, a saríával: megszünteti a társadalmi különbségeket, és egyenlőséget hoz a muszlimok közé. A legfontosabb azonban, hogy igazságot ad, mert az iszlám törvény igazságos. Mondok egy példát: a közelmúltban elbukott diktátorok, például Zin el-Abidin ben Ali vagy Hoszni Mubarak maga szerint elnyerték méltó büntetésüket? Nem, nem történt felelősségre vonás. Ben Ali több tonna arannyal megrakodva érkezett Szaúd-Arábiába, Mubarak is előbb fog meghalni luxuskörülmények között abban a katonai kórházban, ahol őrzik, mielőtt számon kérné valaki. Ha a saría valóban érvényben lenne ezekben az országokban, akkor − miután a bíróság megállapította bűnösségüket − egyszerűen levágnánk a kezüket, mint bármelyik tolvajnak. A modern technológia segítségével pedig mindenkihez eljuttathatnánk az üzenetet, hogy mi a büntetése a bűnösöknek.

− A televízióban közvetített kivégzésre gondol? Ez bevett gyakorlat Iránban.

− Igen, arra gondoltam. Iránt azonban rossz példának tartom, mert bár alkalmazzák a saríát, magát a kalifátust nem építették ki. Egy ország azonban csak akkor iszlám állam, ha kalifátus az állami berendezkedés. Egyébként ne gondolja, hogy minden tolvajnak le kellene vágni a kezét! Azoknak, akik azért lopnak, hogy életben maradjanak, más büntetés, sőt talán a büntetés elmaradása és segítség járna. Mert az iszlám igazságos, és irgalmasságra tanít.

− Hogyan épülne fel a kalifátus?

− Minden világi hatalom egy ember kezében összpontosulna, ő lenne a kalifa. A Próféta, béke legyen vele, azt tanította, hogy majd eljön a Mahdi (Megváltó – a szerk.), aki egységesíti a világ népeit az iszlám alatt, és Ő lesz a legutolsó kalifa. Addig is azonban csak a kalifátus tud igazságosan működni. A kalifát − a Mahdi eljöveteléig − a Shura tanács választaná, az erényei alapján.

− Nő például lehetne kalifa?

− (Nevet) Dehogy. A nők köztudottan gyengék a menstruációs idejük alatt, hogyan lenne elképzelhető, hogy egy államot irányítsanak, ha egy hétig befolyásolva vannak a döntéshozásban? Nem, nő semmiképpen nem lehetne kalifa. A Próféta is megmondta, hogy „egyetlen olyan nemzet sem lehet győzedelmes, amit asszonyok irányítanak”. Asszonynak elsősorban a család mellett a helye. Mindemellett az iszlám igazságos a nőkkel, és védi a becsületüket. Egy asszony, ha nagyon bölcs, tagja lehet a Shura tanácsnak, kérheti a kalifa döntését, és természetesen jogában áll dolgoznia, ha az a munka megfelel az erkölcsöknek.

− Hogyan ellenőrzik majd, hogy valaki megfelel-e az erkölcsöknek?

− A kegyes Korán, a hadísz és a szunna (iszlám előírások gyűjteményei − a szerk.) tökéletesen megfogalmazza, hogy mi erkölcsös, és mi nem az. A nikáb (arcot eltakaró kendő − a szerk.) hordása is csak a nő érdekeit szolgálja: védi a becsületét. A kalifában létrehozandó erkölcsi bizottságok az ilyen dolgokat ellenőrizve járnák a városokat, a falvakat. Ha erkölcstelenséget találnának, a saría teljes szigorával lépnének fel.

− Ez nagyon hasonlít a tálibok erkölcsi bizottságaira.

− Igen. Járt egy delegációnk még az amerikai megszállás előtt Afganisztánban, hogy tárgyaljon a tálib vezetéssel a kalifátus eszméjéről. Sajnos nem jártunk sikerrel. A tálib rendszer csak Afganisztánon belül kívánt létrehozni iszlám államot, nem akart a határokon túlmenni, és egységesíteni a világ muszlimjait.

− Mi a helyzet a nem muszlimokkal? Milyen szerep jutna, mondjuk, a keresztényeknek a kalifátusban?

− Természetesen békében élhetnének, amíg megfizetnék az adót. Katonák nem lehetnének, mert ha egy hitetlen ország támadja meg a kalifátust, nem bízhatnánk rájuk a hazánk védelmét, hiszen nem egy a vallásunk. Bírók sem lehetnének, mert nem ismerik a saríát. Ugyanez igaz a Könyv többi népére is, például a zsidókra. Azokra a bálványimádókra, akik azt képzelik, hogy több istenség is van (pl. hinduk – a szerk.), és nem egy az Isten, nincs szükség a kalifátusban.

− Mi várna rájuk?

− Vagy elhagynák a tévelygéseiket, és betérhetnének az iszlámba, vagy száműznénk őket. Ha erővel akarnának maradni, és folytatni a bálványimádást, halál várna rájuk.

− Mekkora szervezetük támogatóinak a száma?

− Negyven országban és hat kontinensen vannak tagjaink, a támogatóink száma milliós nagyságrendű. Egyiptomban például pártunk is van. Sajnálatos módon az eszméinket szinte mindenhol tiltják, a titkosszolgálatok pedig zaklatják tagjainkat. Mondok egy példát: sok, főleg európai és amerikai testvérünkkel csak szexportálok chatszobáin keresztül tudunk kommunikálni, mert az olyan hagyományos fórumokat, mint a Messenger vagy a Skype, folyamatosan lehallgatják. A mozgalmunk alapítóját, Taqudin Anabahanit is körözi az Interpol, de az írásait és az eszméit nem lehet betiltani, mert azok az emberiség javát szolgálják.

− Mely európai országokban vannak jelen?

− Nemrég tartottunk konferenciát Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Ukrajnában mostanában zajlik egy konferenciánk, de a dátumról meg kell kérdeznem az ottani testvéreket. Mit mondott, hol a hazája?

− Magyarországon.

− Ha ad két napot, keresek magának valakit a magyar testvérek közül, akivel tud beszélgetni otthon. 

Jászberényi Sándor

• Cimkék:
Mahdi Próféta Kalifa iszlám

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére