Nézeteltérések a csíksomlyói búcsú UNESCO-védelme körül

Elmismásolják Csíksomlyó egyházi jellegét?

Az erdélyi sajtó azzal vádolja Kelemen Hunor művelődési minisztert, hogy a zarándoklatot szervező ferences rendi szerzeteseket kizárva igyekszik védettséget szerezni a rendezvénynek, amelyet nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjeszt a világszervezet elé.

Ferences tiltakozás

Kambodzsai királyi balett, szamba, tangó, busójárás, akupunktúra – néhány találomra kiválasztott példa az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) védelme alatt álló listából, amelyek a szellemi világörökség részét képezik. – Erre a listára kerülhet fel a csíksomlyói búcsú is, miután a román művelődési minisztérium illetékes bizottsága nemrég arról döntött, a nemzetközi szervezethez terjeszti fel elfogadásra a magyarság legnagyobb zarándoklatát – írta legfrissebb számában a Keresztalja erdélyi katolikus hetilap.

Szakértők szerint nagyobb az esély az elfogadásra, ha a csíksomlyói búcsút nem egyházi, hanem kulturális rendezvényként mutatják be, mint a katolikus keresztény és archaikus népi hagyományok sajátos ötvözetét, amelyet sokévszázados pogány elemek és egészen modern kezdeményezések is átszőnek. A zarándoklatot szervező ferences rendi szerzetesek ezzel szemben nem értenek egyet azzal, hogy a búcsús keresztaljákkal együtt a napimádás, illetve más, a katolikus egyházhoz nem kötődő jelenségek is UNESCO-védelemben részesüljenek.

– Márpedig e összetevők (a vallási és a kulturális – a szerző megj.) egymás szerves kiegészítői, vélik többen is az Országos Szellemi Örökség Bizottság elé terjesztett javaslat támogatói közül – például az annak alapjául szolgáló dokumentáció szerzője, dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató vagy az előterjesztést szorgalmazó Kelemen Hunor kulturális miniszter – közölte a csíkszeredai Hargita Népe napilap, majd megszólaltatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is vezető művelődési minisztert.

Egyedülálló esemény

– A csíksomlyói búcsú ma már olyan zarándokhely, amilyen kevés van Európában. Természetesen elsősorban vallásos szempontból fontos, de van kulturális komponense is, a kettőt pedig úgy kell összeegyeztetni, hogy az egyházi dogma, hagyomány ne sérüljön, másrészt azt ki kell egészítenie a kulturális komponensnek is – magyarázta a székely lapnak Kelemen.

Bukarest támogatta ősmagyar valláskövetők

A tárcavezető szerint a vallási összetevő jelenleg még nincs kész a felterjesztéshez, ez a katolikus egyháznak, illetve a ferences rendtartománynak lesz majd a feladata, „de hosszú hónapoknak kell még eltelnie, mire sikerül összeállítani a dokumentációt, amelynek meg kell felelnie az UNESCO-kritériumoknak is”. (Tánczos Vilmos azzal érvel, ha nem tudják elmondani, mitől egyedi és mitől különleges a csíksomlyói búcsú, nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára. Tanulmányában – amelynek alapján a bukaresti bizottság elfogadta a búcsú UNESCO-jelölésének tervét – utal arra is, hogy a csíksomlyói Mária-tiszteletnek pogány gyökerei lehetnek. Dolgozata arra is kitér, hogy a mitologikus elemek – Napkultusz, Babba Mária – jelen vannak a főként Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalok csíksomlyói szertartásain.)

A minisztérium és az érintett ferences rendtartomány közötti kommunikációt egyébként hiányolta is Orbán Szabolcs tartományfőnök. Orbán a Hargita Népének azt mondta, csupán a sajtón keresztül „beszélgetnek”, és a szaktárca részéről az volt az utolsó megkeresés, amikor Hegedüs Csilla minisztériumi tanácsos arra kérte őket, nyújtsanak be egy rövid tanulmányt, amely a búcsút és a ferencesek tevékenységét történelmi szempontból bemutatja, illetve egy kérelmet. A csíki napilap szerint az elmúlt hétvégén várható volt, hogy Kelemen találkozni fog a ferencesekkel, ez azonban a Mindennapinak nyilatkozó Orbán Szabolcs szerint nem történt meg.

– Csak Hegedüs Csillával találkoztunk, a szaktárcával tartjuk a kapcsolatot, és továbbra is próbálunk egyeztetni – mondta a tartományfőnök, aki a vallási szempontoknak a kulturális összetevőkkel együtt történő felterjesztése kapcsán lapunknak is úgy nyilatkozott, mint a Hargita Népének: a rend továbbra is egyeztetni szeretne a minisztériummal, mert nem az a cél, hogy kihátráljanak a kezdeményezés mögül, még ha elvi lehetőségként ez is felmerült. A ferencesek támogatására pedig mindenképpen szükség van, hiszen a listára való felvétel egyik követelménye, hogy az érintett közösség, csoport vagy egyének hozzájárulása is meglegyen.

Még nem hátrálnak

– Még nem merült fel, hogy kihátráljunk. Ez csak egy lehetőség. Egyébként is még számtalan feltételnek teljesülni kell az UNESCO-védelem elnyeréséhez. A mi részünkről megvan az erre való törekvés, s a minisztériumnál is tapasztaltunk erre való készséget – nyilatkozta lapunknak Orbán Szabolcs. A zarándoklatnak a tangóhoz vagy a busójáráshoz hasonlításáról a tartományfőnök azt mondta, az ő esetünkben más kategóriáról van szó.

– Az a címke, amivel mi szeretnénk, hogy felkerüljön az UNESCO-listára, az a csíksomlyói búcsú zarándoklat jellegét fogja hangsúlyozni, semmiképpen nem a fesztiváljellegét – fűzte hozzá a szerzetes, aki nem tágít korábbi álláspontjától. Hozzáteszi: az esetleges védelemnek kimondottan az egyházi processzióra kell vonatkoznia.

Az ügyben teljes a zűrzavar. Abban valamennyi érintett egyetért, hogy a búcsú elsősorban vallási szempontból fontos, Pozsony Ferenc néprajzkutató, a minisztérium keretein belül a csíksomlyói búcsú UNESCO-jelöléséért felelős szakmai bizottság vezetője a Keresztaljának viszont azt mondta, az UNESCO által megjelölt kategóriák közül a „vallásos fesztivál” illik leginkább a búcsúra, így a pályázattal is ennek igyekeznek majd megfelelni. Szerinte a csíksomlyói búcsú nem pusztán egy székelyföldi katolikus esemény, hanem annak számos interetnikus és felekezetközi vonatkozása is van, amely ráadásul a legkülönbözőbb kulturális csoportokat gyűjti egybe.

– Amikor közös munkával sikerül nekünk valami, akkor elkezdünk azon nyafogni, hogy miért nem jó az, amit elértünk – ezt már a bukaresti Új Magyar Szónak mondta Kelemen Hunor, miután a Hargita Népének azt is kifejtette: miután egy teljesen tisztességes és több helyről elindult szándék találkozott, és elértük, hogy az Országos Szellemi Örökség Bizottságnak megvan a jóváhagyása a felterjesztéshez, valaki keresi a kákán a csomót.

Az érsekségnek mindegy

– Az RMDSZ-es tárcavezető az Új Magyar Szónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a felterjesztés, amit Párizsba fognak küldeni, egyaránt tartalmazni fogja a vallási és kulturális komponenst is. Kelemen úgyfogalmazott: a hely vallásos szellemétől katolikusként ő maga sem tud és nem is akar eltekinteni – fogalmazott Kelemen.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség egyébként nem osztja a ferencesek véleményét. – Teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé. A hangsúly a védelmen van – jelentette ki a Krónika című napilapnak Potyó Ferenc érseki helynök.

Hargitai Mátyás

• Cimkék:
csíksomlyó kegyhely unesco ferencesek kelemen hunor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére