Társadalom
2011-06-12 08:30:00
Kínai óriásbefektetőé lehet a Budapest AirportÚgy viszik a repteret, mintha hoznák
Meglepetést okozott a kormány: eladta a ferihegyi reptérkezelőben lévő 25 százalékos tulajdonrészét. Részint, mert a Fidesz korábban a cég visszaállamosítását ígérte, részint mert a kormányközeli sajtó épp reprivatizációról cikkezett.
Ritkán lát az ember akkora hasra esést a magyar médiában, mint amekkorát a Heti Válasz mutatott be a minap. Az előző Orbán-kormány szóvivője, Borókai Gábor által szerkesztett hetilap múlt szerdán tényként tálalta, hogy a magyar állam hamarosan visszavásárolja a Liszt Ferenc Repülőtér kezelőjében, a Budapest Airport (BA) Zrt.-ben lévő 74 százalékos többségi tulajdonrészt, amelyet a Gyurcsány-kormány 2005-ben 464,5 milliárd forintért eladott. Másnap megjelent a cáfolat: maga a kormány tette közzé a hivatalos közlönyében, hogy döntésével lehetővé teszi a BA kisebbségi, 25 százalékos állami részvénycsomagra vonatkozó eladási opció lehívását, és az állami vagyonról szóló törvény alapján hozzájárul a versenyeztetés mellőzésével történő értékesítéshez. A részvénypakett árát is közzétették: 36,6 milliárd forint folyik be így a költségvetésbe.
Régóta tervezték
A bejelentés után azonnal megkezdődött a találgatás, hogy vajon mi okozhatta a kapitális baklövést. Azt ugyanis sokan feltételezték, hogy a Heti Válasz nem a saját koncepcióját adta közre, amikor a BA visszaállamosításáról cikkezett. Ebben az esetben azt kell hinnünk, hogy vagy a hetilapot tájékoztató „kormányközeli” személy volt tévedésben, vagy hirtelen fordulat állt be, és épp az ellentétes tartalmú cikkel kívántak az eseményekre befolyással lenni.
Magunk más forrásból azonban úgy értesültünk, hogy a kormány a kisebbségi tulajdonrész eladását hosszabb ideje készítette elő, és az államigazgatás felső köreiben ismert volt az is, hogy a legmagasabb helyről bólintottak rá. Ebben az esetben a Heti Válasz mégis lukra futott.
Hacsak a kisebbségi rész eladása nem ugyanazt a célt szolgálja, mint a többségi rész megszerzése: azt, hogy a reptérkezelő cég egyetlen kézben legyen. Miért fontos ez?
A tranzakció hátterében bizonyosan az áll, hogy a BA többségi tulajdonosát, a német építőipari óriás Hochtief AG-t a nyáron bekebelezi a még hatalmasabb spanyol nagyvállalat, a Grupo ACS. A spanyoloknak – mert távol áll a profiljuktól – nem kell a németek reptérüzemeltető „melléküzemága”, ezért a fúzió megvalósítása előtt piacra kerül a hat reptérből (Athén, Budapest, Düsseldorf, Hamburg, Sydney és Tirana) álló csomag.
És megint csak a foci…
A Heti Válasz forgatókönyve szerint a magyar állam úgy juthatott volna a BA többségi tulajdonrészéhez, hogy Orbán Viktor kormányfő és a Grupo ACS első embere, Florentino Pérez, aki egyszersmind a Real Madrid elnöke is, sportbaráti kapcsolatuk révén megegyeznek erről. A magyar állam aztán a reptérüzemeltetést átadja egy olyan baráti befektetőnek, aki a Malévet is átveszi, és megépíti a reptéri gyorsvasutat is.
Csakhogy a legfrissebb hírek szerint a BA részvénypakett nem kerül a spanyol építőipari gigász tulajdonába, mert a Hochtief már korábban mind a hat reptér üzemeltetői jogát egy csomagban piacra dobja. Ehhez olyan vevőt kell találnia, amely rendelkezik azzal az elszántsággal és szabad tőkével, ami a válságok tépázta európai légiközlekedési piac meghódításához szükséges. A feltételezések szerint ez a tőkeerős szereplő ugyanaz, amelytől a Heti Válasz szerint a magyar kormány várja Ferihegy megmentését: a kínaiak. Ha valakinek, hát nekik szinte korlátlanul rendelkezésükre áll a befektetni való pénz, és céljuk lehet egyszerre hat európai repülőtéren megvetni a lábukat. Gondolatmenetünknek ezen a pontján eljutottunk oda, hogy rehabilitáljuk a Heti Válasz cikkét: valójában a BA kisebbségi tulajdonrészének eladása ugyanoda vezethet, mint a többségi rész visszavásárlása. A cég így is, úgy is a kínaiaknál köt ki.
2005-ben teljesen mást mondtak
Kérdés persze, örüljünk-e annak a fejleménynek, hogy a távol-keleti nagyhatalom ilyen erős pozíciókat szerez hazánkban és Európában? Másfelől pedig az is kérdés, hogy a kínai befektetők valóban készek-e megmenteni minden bajban lévő kis európai légitársaságot? A magyar fejlesztési miniszter a választások óta eltelt egy év alatt számos alkalommal tárgyalt orosz és kínai partnerekkel a Malév, a MÁV, és más állami tulajdonú vállalatok konszolidálása és korszerűsítése ügyében, azonban ezeknek az egyeztetéseknek – Fellegi Tamás miniszter derülátó, és gyors megoldást ígérő nyilatkozataival ellentétben – mindeddig nem született kézzelfogható eredménye.
Tény, hogy a Fidesz több vezető politikusa a BA 2005-ös magánosítása idején és azóta többször kijelentette, Ferihegy olyan pótolhatatlan monopólium, amit magyar tulajdonba kell venni. Így aztán a Fidesz-KDNP kormány meglepő lépését – a kisebbségi tulajdonrész eladását – a fejlesztési minisztérium hosszadalmas magyarázkodással igyekezett érthetővé tenni. Eszerint a szocialista kormányok a privatizációs szerződéssel előre meghatározták a BA és a kisebbségi állami tulajdonos mozgásterét. A 25 százalék plusz egy szavazat jóformán semmire nem elég, arra biztosan nem, hogy egy esetleges tisztán pénzügyi többségi befektető kedvezőtlen döntéseit ellensúlyozhassa.
Másfelől az a tény, hogy a Hochtief csomagban kívánja értékesíteni a reptereit, meghiúsította a magyar kormány törekvését a BA visszavásárlására. A kisebbségi rész értékesítésével pedig azért nem lehetett várni, mert a privatizációs szerződés szerint az idei mérleg beadását követő hatvanadik napig állt az állam rendelkezésére az eladási opció, amit, ha lehív, akkor a többségi tulajdonos a szerződésben kötött áron köteles megvenni a kisebbségi pakettet.
Elhajózták
Vagyis a magyar kormány szempontjából június 18-án elment volna a hajó. Az állami tulajdonos azért is indokolhatónak látta a kisebbségi rész eladását, mert a BA az utóbbi években nem fizetett osztalékot a tulajdonosoknak. Persze ez, az ismert nagyberuházások – Sky Court, cargóbázis – ismeretében nem csoda. Úgy tűnik, a kincstári magyarázatok csupán egy távolabbi célt igyekeznek palástolni. Hogy ez valóban a nagyszabású kínai befektetési expanzió, vagy valami más, ma még a jövő titka.
Vashegyi András
|
