Kivirágzott az Izraelt jelképező fügefa

Nostradamus jóslata: lesz-e harmadik világháború? (videóval)

Nostradamus jóslatai már a 16. században megosztották a társadalmat. Azóta magyarázók generációi próbálják megfejteni. Jövő hétre állítólag világháborút ígért. Megérdeztük az utca emberét, mit gondol erről. Videoriport+összefoglaló.

Nostradamus, a francia származású orvos és „látnok” már  a 16. században is megosztotta az társadalmat. 1555-ben Próféciák címmel publikált ezer négysoros verset, melyek jövendölést tartalmaznak az utókor számára, s ezek a mai napig nagy fejtörést okoznak. Nostradamus-magyarázók generációi próbálják kódolását megfejteni.

Michel de Nostredame, latinosított nevén Nostradamus katolikus szellemű vallásos nevelést kapott, magát pedig mindig meggyőződéses hívőként írta le. Gyermekkorában eleven kapcsolatban állt nagyapjával, aki latint, görögöt, hébert, matematikát és asztrológiát tanított neki. Orvosi tanulmányait a Montpellier-i egyetemen végezte. Tanulmányai közben pestisjárvány tört ki Dél-Franciaországban és Nostradamus  sikeres pestisgyógyítóként járta az országot.

Saját receptjeit és gyógymódját alkalmazta, melynek lényege voltaképpen nem más volt, mint az aromás gyógyfüvek rágcsálása. A járvány elmúltával kiváló eredménnyel fejezte be orvosi tanulmányait. Első feleségét és két gyermekét azonban nem tudta megmenteni, őket az akkoriban először támadó diftéria vitte el. Nostradamus Olaszországban találkozott egy névtelen ferences rendi baráttal, aki előtt a leírásokszerint  térdre borult és mint leendő pápát köszöntötte. Sok év múlva  V. Sixtus néven valóban az illető lett a katolikus egyházfő.

Nostradamus ezek után kezdett asztrológiával foglalkozni és látomásait négysoros verseiben papírra vetni. Amint azt egyik négysorosában  megjósolta, 1566. július 2-án hunyt el.

Jóslatai közül több mint száz biztosan téves

Ezer négysoros jóslata közül több valóra vált, mások nem következtek be. Jelentős részük pedig annyira homályos, hogy lehetetlen belőlük bármit kikövetkeztetni. Ennek Nostradamus nyelvezete is az oka lehet, hiszen 16. századi francia nyelvet használt, provance-i hatásokkal, rengeteg idegen szóval, és saját maga által alkotott új szavakkal. Így négysorosainak fordítása roppant nehézségekbe ütközik. Alig létezik két interpretáció, melynek értelme ugyanaz lenne, versei mondanivalójának közlésében minden esetben nagy szerepet játszik a fordító értelmezése.

A kritikusok szerint Nostradamus sikere rendkívül homályos kifejezésmódjának köszönhető, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazt a négy sort több tucatnyi, sőt több száz eseményre lehet vonatkoztatni. Szimbolikus kifejezéseket használt,  gyakran tudatosan homályosan fogalmaz. Saját magyarázata szerint jóslatainak kódolása azért történt, mert meg szerette volna megkímélni az emberiséget előre meghatározott sorsától, és lehetőséget akart adni neki, hogy menekülni próbáljon. A kódolás annyira jól sikerült, hogy verseiből a mai napig nem tudják előre kiolvasni a jövőt.  

A megtörtént esemény után azonban gyakran megtalálják az a négysorost, ami a történésre vonatkozik; sőt egy vers több eseményhez is hozzárendelhető, de mindig csak utólagosan. Ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy Nostradamus írásainak sokat vitatott „kulcsát” a mai napig senki nem találta meg.

A kritikusoknak az a meggyőződésük, hogy Nostradamus állításai éppen homályos és szimbolikus kifejezésmódjuk miatt sikeresek. Írásai annyira sokértelműek, hogy utólagosan a legkülönbözőbb eseményekkel hozhatók összefüggésbe, így jóslatainak „beteljesülése” az évszázadok függvényében csak valószínűség kérdése; s hozzáteszik, hogy a látnok tévedései is csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem bizonyíthatóak.

Jóslatai általánosak és dátum nélküliek

Négysoros verseinek állításai gyakran olyannyira általánosak, hogy bármilyen eseményre ráhúzhatóak, így sikerül Nostradamus híveinek jelentős számú „beteljesült jóslatot” is felmutatni. Ilyenek például a járványok, a földrengések és az árvizekkel kapcsolatos előrejelzések. Sajnos ilyen csapások minden bizonnyal a következő évszázadokban is előfordulnak majd.

Ennek értelmében Nostradamus jóslatainak „beteljesülése” az általános megfogalmazásnak és a dátumnélküliségnek köszönhető. Hogy Nostradamus ezt a hatást tudatosan használta-e, máig talány. Fordítottan is feltehető a kérdés: Nostradamus mint „próféta” már régen feledésbe merült volna, ha a jövendöléseit pontosan fogalmazva és dátumozva vetette volna papírra? Ebben az esetben mindenesetre nem lenne olyan egyszerű 500 év történelméből tetszés szerinti eseményekre elővenni verseit.

A Nostradamus-magyarázatok újabb és újabb könyvek formájában látnak napvilágot, megkísérlik  a jós állításait félelmetes előrejelzésként értelmezni, ám a vészjelek többsége szerencsére nem következik be, s így a szerző hiteltelenné válik.
 

Forrás: reginfo.ch

Fordította: Bander Csilla

(Következő Nostradamus cikkünkben a látnokok, jósok tevékenységét fogjuk az egyházak erre vonatkozó tanításával összevetni.)

• Cimkék:
Nostradamus jövendőmondó látnok

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére